Henry Ford élete (The life of Henry Ford)

 Autó, Életrajz, Történelem   Henry Ford élete (The life of Henry Ford) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
jún 062012
 

Henry FordHenry Ford

(1863. július 30. – 1947. április 7.)

Henry Ford életének története:

Henry Ford 1863. július 30-án született Michigan mellett, Greenfield Townshipben. Édesapja (William Ford 1826-1905) angol, édesanyja (Mary Litogot Ford 1839-1876) belga családból származott.

Gyerekkorában kapott egy zsebórát az apjától, amit számtalanszor szétszedett és összerakott. Tizenöt évesen már órásként tekintett rá az ismerősi kör.

Az episzkopális egyház híveként vasárnaponként négy mérföldet gyalogolt a templomig.

Édesanyját 1876-ban vesztette el.

Henry Ford 1879-ben elköltözött otthonról, és gépészgyakornokként vállalt munkát a James F. Flower & Bros. vállalatnál.  Később a detroiti szárazdokkban helyezkedett el, majd 1882-ben visszatért a családi farmra, ahol egy Westinghouse gőzgép üzemeltetése is ráhárult.  Innen magához a Westinghouse céghez vezetett az út, itt motorok szervizelését végezte az ifjú Ford. Időközben az iskola sem szorult háttérbe, a Goldsmith, Bryant & Stratton Business College hallgatójaként könyvelést tanult.

Feleségét, Clara Ala Bryant 1888-ban vette el, fiuk, Edsel Ford 1893-ban született. Ekkortájt a családi farm és fűrészmalom biztosított megélhetést Fordék számára.

 

Első munkák

1891-ben Ford az Edison Illuminating Company-nál kezdett dolgozni mérnökként, ahol 1893-ban főmérnökké léptették elő. Ennek köszönhetően ideje és pénze is volt saját fejlesztésekre, melyek elsősorban a belsőégésű motorra, illetve az automobilra irányultak.

1896-ban készült el a Ford Quadricycle-lel, az első tesztvezetés június 4-én volt, utána még számtalan fejlesztést végzett rajta.

Szintén 1896-ban Ford találkozott az Edison Company vezetőivel, közöttük Thomas Edisonnal, aki látott fantáziát Ford járművében. Biztatására Ford 1898-re még egy járművet készített, a cégtől azonban lelépett, s 1899. augusztus 5-én William H. Murphy detroiti fakereskedő anyagi segítségével megalapította a Detroit Automobile Company-t.

A vállalat meg is kezdte az autógyártást, de sem a minőség, sem az ár nem volt az igazi, így 1901 januárjában felszámolták.

Időközben Henry Ford megismerkedett Tom Cooper versenyringással, és közösen építettek egy nyolcvan lóerős sportkocsit, amivel Barney Oldfield 1902 októberében versenyt is nyert.

 

Újabb vállalkozás

Alexander Y. Malcolmson bányatulajdonos segítségével Ford 1903-ban ismét céget alapított. A Ford & Malcolmson, Ltd. a Dodge testvérektől rendelt alkatrészeket 160 000 dollár értékben, amit John és Horace le is szállítottak, a fizetés azonban nehézkesen ment, mert a begyűrűző válság miatt csak nehezen tudták értékesíteni az autókat. Megoldásként Malcolmson új befektetőket szerzett, és meggyőzte a Dodge testvéreket, hogy ők is szálljanak be a 1903. június 16-án Ford Motor Company-ként újraszervezett 28 000 dollár törzstőkéjű vállalatba.

Az új cégnek Ford új autót tervezett, amit a St. Claire tó jegén mutatott be a befektetőknek. A kocsi 39,4 másodperc alatt futotta az 1 mérföldes távot, és 147 km/órás sebességével új szárazföldi sebességrekordot állított be. Később az autóval Barney Oldfield végigturnézta az egész országot, ezzel komoly hírnevet szerezve a Fordnak.

A T-modellt 1908. október 1-én leplezték le, kormányát baloldalra helyezték, amit nemsokára a konkurensek is elfogadtak szabványos megoldásnak. Egyszerű kialakításának köszönhetően a négyhengeres T-modell mindössze 825 dollárba került bemutatkozásakor (kb. 21 000 dollár napjainkban), és árát évről csökkenteni tudták.

Az autó hatalmas sikert aratott, minden újság cikkezett róla, a kereskedések pedig minden nagyobb városban közszemlére állították. Az eladások szinte minden évben megduplázódtak.

Óriási előrelépést jelentett, hogy Henry Ford 1913-ban bevezette a futószalagot, ami révén ugrásszerűen megnőtt a termelés. Bár az ötletet sokan Fordnak tulajdonítják, egyes források szerint négy alkalmazott, Clarence Avery, Peter E. Martin, Charles E. Sorensen és C. Harold Wills ajánlotta, hogy valósítsák meg.

Az eladások 1914-ben elérték a 250 ezret, egy évvel később pedig már 472 000 autót adtak el, köszönhetően annak, hogy az alapmodell árát sikerült 360 dollárra levinni. 1918-ra már a teljes piacot uralta a Ford, a forgalomba helyezett autók kb. 50 százaléka T-modell volt. A típust egészen 1927-ig gyártották, s valamicskével több mint 15 millió talált gazdára, ami 45 éven át volt értékesítési rekord.

1918-ban Henry fiának, Edselnek adta át a vállalat irányítását, egyszersmind megszerezték a vállalat összes részvényét. Eljátszották, hogy új céget alapítanak, mire a többi befektető igyekezett megszabadulni a Ford kötvényektől – ezeket mind megvásárolta apa és fia.

A húszas évekre a T-modell népszerűsége csökkent, főként a növekvő konkurencia miatt, de az is közrejátszott, hogy a típus elavult, és nem kínáltak hozzá banki finanszírozást.

1926-ban Henry Ford úgy döntött, új autót fejleszt. Mindent ő tervezett, ami a mechanikus részeket illeti, míg a karosszériát Edsel dolgozta ki. Munkájuk eredményeként született meg 1927-ben az A-modell, amit 1931-ig összesen négymillió példányban értékesítettek.

A harmincas évekre Ford leküzdötte a pénzügyi cégekkel szembeni ellenérzését, és úgy döntött, beszáll a járműhitelezésbe. A cég kötelékébe tartozó Universal Credit Corporation az államok legnagyobb finanszírozója lett.

Ford egyébként utálta a könyvelőket, rendkívüli vagyonát úgy halmozta fel, hogy soha nem auditáltatta cégét.

Ford hitt a jóléti kapitalizmusban, munkásait nem hajtotta túl és tisztességesen megfizette. 1914-ben napi 5 dollárra emelte az alkalmazottak bérét, ami megint csak jó húzásnak bizonyult. A konkurencia képzett emberei mind hozzá áramlottak, s a magas fizetésért cserébe igen lelkiismeretesen dolgoztak.

Szintén remek ötlet volt a munkavállalói részvény, amit azok kaphattak, illetve vásárolhattak, akik legalább hat hónapot töltöttek a cégnél, és megfeleltek Ford erkölcsi elvárásainak. Ez utóbbiról a Social Department hivatott meggyőződni, az itt dolgozó 50 ellenőr járt utána, hogy nem isznak vagy szerencsejátszanak-e a munkások. Mivel a többség mindent megtett volna pár Ford kötvényért, a munkások meglepően józan életet éltek, ami ritka volt akkoriban, de sokan támadták a céget, mert – elméletileg – belemászott az alkalmazottak magánéletébe.

Henry Ford gyűlölte a szakszervezeteket, mikor 1914-ben felbujtott munkásai ülősztrájkba kezdett, kis híján felszámolta a céget, csupán felesége közbenjárására volt hajlandó egyezségre jutni velük.

Akárcsak az autógyártók nagy része, a Ford is beszállt a repülőgépgyártásba az első világháborúban, annak ellenére, hogy Henry elítélte a háborút. Főként Liberty motorokat gyártottak, a legsikeresebb repülőgépük pedig a fémvázas Ford 4AT Trimotor volt.

Henry Ford nagy pacifista volt, s minden fórumon igyekezett hangot adni háborúellenes véleményének. Még Wilson elnököt is próbálta meggyőzni, hogy az Egyesült Államok maradjon ki az I. világháborúból, de nem jutott sikerre.

A második világháborút szintén ellenezte, úgy gondolta, az egész csak egy hatalmas üzlet, s állítása szerint az amerikai hajók megtorpedózása mögött valójában üzletemberek ármánykodása állt. Tekintve, hogy ez szemben állt az amerikai érdekekkel, sokan ellene fordultak, és magánélete sem alakult jól, fiánál ugyanis gyomorrákot diagnosztizáltak. Edsel 1943-ban, 49 évesen hunyt el, halála után ismét Henry vette át a Ford Motor Company irányítását, annak ellenére, hogy 1938-ban és 1941-ben is szélütése volt.

Ekkora egészségi állapota erősen megromlott, valójában sem fizikailag sem mentálisan nem volt képes a vállalat vezetésére. Tudta ezt az igazgatótanács is, ezért csak formálisan választották meg, a döntéseket valójában Charles Sorensen vezető mérnök és Harry Bennett a szociális osztály irányítója hozta meg. Ford nem igazán szívlelte Sorensent, 1944-ben el is bocsátotta, és unokáját, Henry Ford II.-őt helyezte vezető beosztásba 1945. szeptember 21-én. A fiatal Henry teljes hatalmat kapott, és első döntései között volt, hogy megvált Bennettől. Közben a vállalat a csőd szélére került, 1944-ben volt olyan hónap, hogy havi 10 millió dollárt (mai értéken 134 millió (!) dollárt) vesztettek. Még az is felmerült, hogy államosítják a céget, erre azonban végül nem került sor, Roosevelt úgy döntött, inkább Henry II álljon a cég élére. Ekkor a cégnek 130 000 alkalmazottja volt csak az Egyesült Államokban.

Henry II Ford munkássága különösen fontosnak bizonyult, megmentette ugyanis a céget a pusztulástól. Ehhez többek között arra volt szükség, hogy megszabaduljon Bennettől, az öreg Henry Ford egykori jobb keze ugyanis teljhatalomra tett szert a cégen belül, és brutális módszerekkel irányított. A köré szerveződő „szociális részlegben” állítólag 3000 spicli, illetve verőlegény dolgozott, ezek segítettek felügyelni, egyes források szerint terrorizálni a munkásokat. Emellett Bennett az alvilágban sem volt ismeretlen, beszámolók szerint Detroit egyik legkíméletlenebb maffiabandájának vezetője volt. Bűnözők tucatjait vette fel a céghez, mondván, mindenkinek van egy második esélye… Bennett hatalma az öreg halálakor rendült meg, először Edsel özvegye, Eleanor Ford támadt rá. Egy igazgatósági ülésen azzal vádolta meg, hogy ő hajszolta halálba a férjét, s szentül megesküdött, hogy nem fogja hagyni, hogy a fiával is ezt tegye.

Henry Ford 1945 szeptemberében nyugdíjba vonult, utolsó éveit dearborni birtokán töltötte. Az Úr végül 1947-ben, 84 évesen szólította magához, az orvosi szakvélemény szerint a halál oka agyvérzés volt. Ravatalát Greenfield Village-ben állították fel, a korabeli beszámolók annyin kívánták leróni tiszteletüket előtte, hogy óránként ötezren haladtak el a koporsó előtt. Végül a Detroiti Temetőben helyezték örök nyugalomra.

 

Források:

Horváth Árpád – A gépkocsi regénye

Richard A. Johnson – Hat férfi, aki megteremtette a modern autóipart

Alfred Liebfeld: Henry Ford, az isten

Henry Ford: Életem és működésem

és persze Smith&Marton archív

Az első autók, melyeket Karl Benz épített

 Autó, Életrajz, Történelem   Az első autók, melyeket Karl Benz épített bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 162012
 

Benz Velo Comfort 1898

Benz Velo Comfort – 1898

Az első autók, melyeket Karl Benz épített

Elsőként a Patent Motorwagen készült el 1886-ban, ebből nagyjából 25 darab készült 1893-ig, mikor is Chicagói Világkiállításon bemutatkozott a négykerekű Benz Victoria, ami megkapta Benz új találmányát (DRP73515), a függőcsapszeges kormányszerkezetet. Ez egy kétszemélyes, 2,2 kW-os (3 LE), 18 km/órás végsebességű nyitott kocsi volt, 1894 és 1902 között 1200 darabot adtak el belőle. Bár a Victoria nem volt rossz, Karl Benz könnyebb, gyorsabb járművet szeretett volna, ennek jegyében szerkesztette meg a 2000 márkáért kínált Velót.  Az új kocsi új, 1054 köbcentis, 1,5 LE-s (450 f/percnél) motort kapott 110 milis furattal és lökettel. A szokásos párologtatós karburátor 18 literes üzemanyagtartályból nyerte a naftát, a jármű fogyasztása nagyjából 14 liter volt 100 kilométerenként. A főtengely továbbra is nyitott volt, Benz csak 1898-ban szerelt fel teknőt rá. Az erőátvitelről két szíj, két lánc és egy kétfokozatú „váltó” gondoskodott, hátramenet 1896-ig nem volt a járművön. Az 1340 mm-es tengelytávú kocsi első kerekeinek 550, a hátsóknak 850 mm volt az átmérője, a nyomtáv elöl 1000, hátul 1040 mm volt.

1896-ban Karl Benz bemutatta a Velo 2500 márkás komfortosabb változatát, ehhez már elérhető volt a levegővel töltött kerék (350 DM), az erőforrás pedig immáron 2,75 lóerőt teljesített (600 f/perc), az alapmodellével azonos fogyasztási adatok mellett. Emellett 30 km/órára nőtt a végsebesség.

1900-ban újabb módosításokat eszközölt a gyártó, a motor maximális fordulatszámát 700-ra emelte, ezzel a teljesítmény átlépte a bűvös 3 lóerős arányt, amihez 1901-ben további fél lóerőt sikerült hozzátenni.

1904-re a Benz & Cie. már 3480 autót gyártott,  ezáltal a világ legnagyobb járműgyára volt.

Forrás: Smith&Marton archív

Járműipari mérföldkövek (Milestones of automotive industry)

 Történelem   Járműipari mérföldkövek (Milestones of automotive industry) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
febr 042012
 

 Járműipari mérföldkövek (Milestones of automotive industry)

1800 Alessandro Volta olasz fizikus elkészíti az első „kémiai” akkumulátort.
1843. november 21-én Thomas Hancock angol feltaláló szabadalmaztatja a vulkanizálási eljárást Angliában.
1844. január 30-án Charles Goodyear szabadalmaztatja a vulkanizálást az Egyesült Államokban.

 

Robert William Thomson
(1822. július 26.-1873. március 8.)
1846 Robert William Thomson elkészíti az első levegővel töltött abroncsot, és szabadalmaztatja Franciaországban.
1847 máciusában R.W. Thomson bemutatja abroncsait a londoni Regents Parkban, találmányát pedig az Egyesült Államokban is szabadalmaztatja. A beszámolók szerint a gumi remekül működött, de Thomson nem tudott sokat gyártani belőle, mert nem állt elegendő nyersanyag a rendelkezésére.

 

Rudolf Christian Karl Diesel
(1858. március 18. – 1913. szeptember 30.)

 

1858. március 18-án Párizsban megszületik Rudolf Christian Karl Diesel.
1859 Gaston Plante francia fizikus feltalálja a tölthető ólomakkumulátort.
1861. szeptember 23-án megszületik Robert Bosch.

 

Adam Opel
(1837. május 9. – 1895. szeptember 9.)
1862. január 21-én Adam Opel Rüsselsheimben megalapítja az Adam Opel AG-t, és varrógépek gyártásába kezd.
1867 René Panhard betársul a Perin et Pauwels faipari gépgyárba, a cég neve Perin, Panhardra & Co. -ra változik.

 

Giovanni Battista Pirelli
(1848. december 27. – 1932. október 20.)

 

1872. január 28-án Giovanni Battista Pirelli megalapítja a G. B. Pirelli & C. Spa-t.
1873 Émile Levassor betársul a Perin, Panhardra & Co. -ba.
1875 A Perin, Panhardra & Co. gázmotorok gyártásába kezd Deutz licenc alapján.
1875. április 2-án a kanadai Oshawában világra jön Walter Percy Chrysler.

 

Galamb József
(1881. február 3. – 1955. december 4.)
1881. február 3-án Makón megszületik Galamb József.
1882 Armand Peugeot bemutatja velocipédjeit.
1883 Párizsban megalakul a De Dion, Bouton et Trépardou cég, ismertebb nevén a De Dion-Bouton. Korának legnagyobb automobil manufaktúrája volt.
1885. február 10-én Edward J. Claghorn szabadalmaztatja a biztonsági övet.
1886 Meghal Jules Perin, a Perin, Panhard & Co. neve Panhard et Levassorra változik.

 

John Boyd Dunlop
(1840. február 5. – 1921. október 23.)
1887 John Boyd Dunlop pneumatikus abroncsokat készít fia triciklijére.
1888 Dunlop szabadalmaztatja a levegővel töltött abroncsot.
1888. május 28-án megalakul a Michelin Tire Company.
1889 Armand Peugeot és Léon Serpollet háromkerekű gőzkocsikat készít, szám szerint négy darabot.
1889 Édouard Michelin irányítása alá veszi és átszervezi a családi vállalkozást, egyúttal nevét Michelin & Co.-ra változtatja.

 

Armand Peugeot
(1849. március 26. – 1915. január 2.)
1890 Armand Peugeot vásárol két – Daimler – motort a Panhard&Levassortól.
1890 A Panhard-Levassor piacra dobja első járművét. Hajtásáról Daimler licenc alapján gyártott motor gondoskodik.
1890 Émile Levassor feleségül veszi Eduard Sarazin özvegyét, Lousie Sarazint.
1891 John Boyd Dunlopot megfosztják szabadalmától Thomson „miatt”.
1892 A Michelin előrukkol a cserélhető gumival.
1892. feburár 23-án Rudolf Diesel szabadalmaztatja a dízelmotort (RP 67207, Arbeitsverfahren und Ausführungsart für Verbrennungsmaschinen).
1893 Bramah Joseph Diplock kidolgozza a négykerékhajtási és -kormányzási rendszert.

 

Charles Edgar Duryea
(1861. december 15. – 1938. szeptember 28.)
1893. szeptember 20-án megejtik az első benzinmotoros amerikai autó „közúti” tesztjét. A járművet Charles és Frank Duryea építette Massachusetts-ben. Garázsuk címe : 47 Taylor Street, Springfield volt. Az autót ma az Egyesült Államok Nemzeti Múzeumában lehet megtekinteni.
1894 Az első Grand Prix verseny
1894 Alfred Vacheron részt vesz a Párizs-Rouen versenyen egy négy lóerős Panhard&Levassorral. A feljegyzések alapján ő használt először kormánykereket az addig megszokott irányítókar helyett.
1895 A Michelin fivérek rajthoz állnak saját készítésű autójukkal a Párizs-Bordeaux-Párizs versenyen. Az Éclair felnijein a testvérek által készített levegővel töltött gumiabroncsai feszültek, ezek voltak a világ első pneumatikus autógumijai.

 

Václáv Laurin
(1865. október 16. – 1930. december 4.)
1895 Václáv Klement és Václáv Laurin összeáll, és Mládá Boleslávban megalapítják a Laurin&Klement vállalatot, a Skoda elődjét.
Václáv Klement
(1868. október 16. – 1938. augusztus 10.)
1895. szeptember 21-én megalakul a Duryea Motor Wagon Company, az Egyesült Államok első autógyára.
1895. november 28-án leintik az első egyesült államokbeli autóversenyt. A győztes Frank Duryea és saját építésű autójuk.
1896 Megtörténik az első autóbaleset. Bridget Driscoll 44 éves croydoni anya kirepült a kocsiból, mikor Arthur Edsell nekihajtott egy álló autónak a londoni Crystal Palace mellett. A halottkém a balesetet követően azt nyilatkozta: „remélem, hogy ilyesmi soha többet nem történik”. (Forrás: Itt).
Émile Levassor
(1843. június 21. – 1897. április 14.)
1897 Émile Levassor életét veszti a Párizs-Marseille versenyen.
1897 Auguste Joseph Frederic Georges Latil szabadalmaztatja a tengelycsuklót.
1897. február 17-én a Müncheni Műszaki Főiskolán Rudolf  Diesel bemutatja a világ első dízel motorját (egy henger, négy ütem, öt lóerő).

 

Ransom Eli Olds
(1864. június 3. – 1950.  augusztus 26.)
1897. augusztus 21-én Ransom Eli Olds megalapítja az Olds Motor Vehicle Company-t.
1899 Ferdinand Porsche épít egy négykerékhajtású elektromos járművet a Hofwagenfabrik Ludwig Lohner & Co. részére.
1899. Megszületik az első „Skoda”, a Laurin&Klement Slavia motorkerékpár.
1899. február 25-én Louis, Marcel és Fernand Renault megalapítja a Société Renault Fréres társaságot.
1899. november 14-én August Horch életre hívja az August Horch & Cie.-t Kölnben.

 

Giovanni Agnelli
(1866. augusztus 13. – 1945. december 16.)
1899. július 11-én Torinóban Giovanni Agnelli bejegyezteti a Fiat S.p.A., (Fabbrica Italiana Automobili Torino) vállalatot.
1901 Wilhelm Maybach elkészíti a dobfék kezdetleges változatát.
1902 Louis Renault tökéletesíti és szabadalmaztatja a dobféket.
1903 Bemutatkozik az első belsőégésű motorral szerelt négykerékhajtású autója, a Spyker 60 H.P.
1903. június 16-án Lansingben megalakul a Ford Motor Company
Torao Yamaba (középen) és családja 1904-ben
1904 Torao Yamaba megépíti a második japán gépjárművet, egy 25 lóerős, kéthengeres, tízfős gőzkocsit.
1905 Galamb József felvételt nyer a Fordhoz.
1905 Alfred Büchi svájci mérnök szabadalmaztatja a turbófeltöltőt.

 

Soichiro Honda
(1906. november 17. – 1991. augusztus 5.)
1906. november 17-én Hamamatsuban megszületik Soichiro Honda.
1907. március elsején megszületik Barényi Béla mérnök, feltaláló.
1908. szeptember 16-án létrejön a Buickot birtokló General Motors Company, élén William C. Duranttal.
Michio Suzuki
(1926. október 2. – 1998. május 31.)
1909 Michio Suzuki megalapítja a Suzuki Loom Works vállalatot.
1909 August Horchot „kitúrják” a August Horch & Cie.-ből, folytatásként megalapítja a Horch Automobil-Werke GmbH-t.
1910 Megkezdődik az első Audi gyártása. A 10 és 22 lóerős változatokban készülő Type A Sport-Phaeton Zwickauban készül.
Henry Ford
(1863. július 30. – 1947. április 7.)
1913 Henry Ford megtervezi az első futószalagot. Ezzel sikerült elérni, hogy 93 perc alatt elkészüljön egy autó.
1913. szeptember 29-én Antwerpenben hajóra száll Rudolf Diesel. A mérnök az éjszaka során eltűnik a hajóról, ágyát érintetlenül találják, holttestét pár nap múlva a tengerben találták meg. Egyes feltételezések szerint Dieselt a kőolajcégek tették el láb alól, ő ugyanis a növényi alapú olajok használatát forszírozta. Mások úgy vélik, az Angliába utazó Diesel tengeralattjáró-motorok gyártásában kívánt segédkezni a briteknek, ezért a német titkosszolgálat „vonta ki a forgalomból”.
1910 Alfred Büchi elkészíti az első működőképes turbós motort, melynek alapját egy kéthengeres Murray-Villat gyártmányú erőforrás adja.
1915 Arthur William Savage szabadalmaztatja a radiális gumiabroncsot.
1917. július 21-én bejegyzik a Bayerische Motoren Werke AG-t.
1920  Létrejön a Toyo Cork Kogyo Co., Ltd-t, a Mazda elődjét.
1920 Guido Fornaca, a Fiat mérnöke elkészíti a ma MacPhersonként ismert futóműrendszer terveit.
1923 A Michelin bemutatja az első alacsony nyomású személyautó abroncsot (2,5 Bar). A Michelin Comfort 1500 km-es futásteljesítménnyel büszkélkedhetett.
1924. május elsején a Benz&Cie és a Daimler Motoren Gesellschaft együttműködési szerződést ír alá.
1925. június 6-án Walter Chrysler átszervezi Maxell Motor néven futó vállalatát, és Chrysler Corporationként viszi tovább.
1926. június 28-án Daimler-Benz AG néven egyesül a Benz&Cie és a Daimler Motoren Gesellschaft.
Felix Heinrich Wankel
(1902. augusztus 13. – 1988. október 9.)
1929 Felix Heinrich Wankel szabadalmaztatja a Wankel-, más néven bolygódugattyús motort.
1930 A Michelin szabadalmaztatja a „beépített belsőt”, a belső nélküli abroncs elődjét.
1931 Elkészül az első Mazda, a Mazda-Go.
1932 A Polskie Zakłady Inżynieryjne (Polish Engineering Works, PZInż) elkezdi gyártani a Fiat 508-ast.
1932 Az Audi egyesül a DKW, a Horch és a Wanderer cégekkel, így létrejön az Auto Union.
1933 A Citroen megépíti az első dízelmotoros személyautót, a Citroen Rosalie-t. Erőforrását Sir Harry Ricardo tervezte. A gázolajos motorokra vonatkozó jogi szabályozások miatt az autó nem kerülhetett forgalomba.
1934 Yoshisuke Aikawa leválasztja és kibővíti Tobaga Casting Co.járműalkatrész divízióját, ami Nissan Motor Co., Ltd. néven leányvállalatként folytatja működését.

1936 Elkészül az első Toyota személyautó, az AA.

1936 A Bosch szabadalmaztatja a blokkolásgátlót (ABS).
1936 A Mercedes-Benz piacra dobja az első szériagyártású dízel autóját. A2545 köbcentis, négyhengeres, felülszelepelt erőforrással gyártott 260D 45 lóerő teljesített percenkénti 3000-es főtengelyfordulatnál. Az autó súlya 1530 kg, végsebessége 95 km/óra volt.
1937. május 28-án életre hívják a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH-t, azaz a Német népautó gyártását előkészítő társaságot.
1937. augusztus 28-án Kiichiro Toyoda megalapítja a Toyota Motor Company.-t.
1938. szeptember 16-án a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH-t Volkswagenwerk GmbH-ra nevezik át.
1940. június 22-én a Banco Urquijo (többek között a Hispano-Suiza tulajdonosa) megalapítja a SEAT elődvállalatát, a Sociedad Ibérica de Automóviles de Turismót (S.I.A.T.)
1940. augusztus 18-án meghal Walter Chrysler.
1942. március 3-án 460 tonna bombát dobnak a billancourti Renault gyárra.
1945. január elsején náci kollaboránsnak nyilvánítják Louis Renault-t, gyárát pedig január 16-án Régie Nationale des Usines Renault néven államosítják.
1946 A Michelin piacra dobja az első szériagyártású radiális gumiabroncsot.
1947. Barényi Béla szabadalmaztatja a deformálódó kormányoszlopot.
1948 augusztus 17-én törlik a cégnyilvántartásból az oroszok által teljesen leszerelt Auto Union AG-t. A zwickaui gyár Automobilwerk Zwickau néven dolgozik tovább.
1948. szeptember 24-én Soichiro Honda bejegyezteti a Honda Motor Company-t.
1949. szeptember 3-án Ingolstadtban megalapítják az új Autó Uniont.
1949 Debütál az első MacPherson rendszerű első futóművel szerelt személyautó, a Ford Vedette. Tervezője, Earle Steel MacPherson Guido Fornaca korábbi szabadalmat dolgozota át.
1950. május 9-én létrejön a Sociedad Española de Automóviles de Turismo, S.A., azaz a S.E.A.T. Az állami vállalat kezdőtőkéje 600 millió peseta.
1951 A Hatsudoki Seizo Co., Ltd. neve Daihatsu Motor Co., Ltd.-re változik.
1951 Barényi Béla szabadalmaztatja a gyűrődőzónát.
1952 Barényi Béla szabadalmaztatja a biztonsági utascellát és a deformálódó kormányoszlopot.
1952 Suzuki Power Free néven piacra dobják az első Suzuki motorkerékpárt.
1953. július 15-én az első Ötéves Terv első évében megalapítják az első kínai autógyárat, a FAW-t (First Automobile Works).Ugyanezen a napon a Fuji Kogyo, Fuji Jidosha Kogyo, Omiya Fuji Kogyo, Utsunomiya Sharyo és Tokyo Fuji Sangyo összevonásával megszületik a Fuji Heavy Industries.
1953. november 14-én legördül a futószalagról az első Seat, a Fiat 1400 tervei alapján készülő Seat 1400.
1954 A Suzuki Loom Manufacturing Company neve Suzuki Motor Co., Ltd.-re változik.
1954 Együttműködési szerződést ír alá a Daimler-Benz AG és a Tata Sons. A megállapodással létrejön a Tata Motors.
1954 Legördül a futószalagról az első Subaru, az 1500. FG4A típuskódú motorja a Peugeot 202-ből származik, megjelenése a Peugeot 404-re emlékeztet.
1955 A Zastava megszerzi a Fiat több modelljének gyártási jogát.
1955 Bemutatkozik a Ford Thunderbird, a világ első állítható kormánykerékkel felszerelt autója.
1955. december 4-én meghal Galamb József.
1957. február elsején elkészül az első üzemképes Wankel-motor. A jelenkor bolygódugattyús aggregáttal szemben itt nem csak a dugattyú, hanem a  blokk is forgott. A motor a DKM 54 kódot kapta, teljesítménye 21 lóerő volt.
1957 Megjelenik az első négy tárcsafékkel szerelt személyautó, a Mercedes-Benz 300 SL.
Nils Ivar Bohlin
(1920. július 17. – 2002. szeptember 26.)
1958 Nils Ivar Bohlin, a Volvo mérnöke szabadalmaztatja a „Basics of Proper Restraint Systems for Car Occupants” találmányt, azaz a hárompontos biztonsági övet.
1958 Személyautó-gyártásba kezd a FAW. Első modelljük egy luxusautó, típusneve Hong Qi.
1958 A Daimler-Benz megvásárolja az Auto Union részvények 87 százalékát.
1959 A Daimler-Benz a teljes Auto Uniont bekebelezi.
1959. augusztus 13-án legördül a gyártósorról az első hárompontos biztonsági övvel kínált szériagyártású  személyautó.
1962 Bemutatkozik a Fiat 600 alapjaira épülő Zastava 750.
Ferruccio Lamborghini
(1916. április 28. – 1993. február 20.)
1963. október 30-án Ferruccio Lamborghini megalapítja az Automobili Lamborghini S.p.A.-t.
1964 A Volkswagen megvásárolja az Auto Union 50 százalékát, ami az ingolstadti gyárat is magában foglalta.
1964 Debütál az első Wankel-motoros autó, az NSU Spider.
1965. január elsején a Volkswagenwerk megszerzi az Auto Union GmbH-t a Daimler-Benztől.
1966 Fiat segédlettel felépül a togliatti AvtoVaz gyár.
1967. A Fiat felvásárolja az Autobianchit.
1967. december 29-én Chung Ju-yung megalapítja a Hyundai Motor Company-t.
1968 A Nissan 20 százalékos tulajdonrészt szerez a Fuji Heavy Industries-ban.
1969 A Fiat tulajdonrészt vásárol a Ferrariban és a Lanciában egyúttal átveszi a két cég irányítását.
1969 Az Auto Union egyesül az NSU-val.
1971 A Buick (GM) bemutatja a MaxTrac-ot, a kipörgésgátló elődjét.
1973 Olajválság
1974 A Pirelli szabadalmaztatja a széles futófelületű, alacsony oldalfalú radiál gumit.
1976. április 9-én a Peugeot S.A. megszerzi a Citroen 89,95 százalékát, egyúttal létrejön a Peugeot Société Anonyme, más néven a PSA.
1977 Piacra dobják a Fiat licenc alapján épülő motorral és váltóval gyártott Lada Nivát.
1979 Olajválság
1981 Bemutatkozik a világ első övfeszítővel és légzsákkal szerelt szériagyártású autója, a W126-os Mercedes S-osztály.
1984 A Michelin kifejleszti a radiális motorkerékpár-gumit.
1985 Yugo márkanévvel piacra lép a Zastava az Amerikai Egyesült Államokban.
1986 Li Shufu átalakítja hűtőszekrény-gyárát, és Geely néven futtatja tovább.
1986 A Honda létrehozza az Acura márkát.
1987 áprilisában a Chrylser döntő többséget szerez a Lamborghiniben.
1987 A Nissan létrehozza az Infinitit.
1987 Porsche 944 Turbo, az első autó utasoldali légzsákkal.
1987 Színre lép az első vezetőoldali légzsákkal szerelt japán autó, a Honda Legend.
1989 A Toyota létrehozza a Lexust.
1990 Olajválság
1991. április 16-án a Volkswagen AG. 30 százalékot vásárol a Skodában.
1991. augusztus 5-én Tokióban meghal Soichiro Honda.
1994 A BMW felvásárolja a Rover Csoportot (Rover, Land Rover, MG, Austin, Morris)
1994 A Volvo 850-ben bemutatkozik az első oldallégzsák.
1995  Daewoo felvásárolja az FSO-t.
1997. március 27-én létre jön a Renault-Nissan Alliance néven elhíresült együttműködési szerződés, melynek keretein belül a két cég „tulajdonrészt szerez egymásban”. A Renault 36,8 százalékot vásárol, míg a Nissan 15 százalékhoz jut hozzá.
1997 A BMW 5-ös és 7-es szériában (MY1998) bemutatkozik az első függönylégzsák, ami a fejet védi az oldalirányú ütközések során. A rendszer a Head Protection System (HPS) nevet kapta.
1997 Bemutatkozik a Toyota Prius, a világ első sorozatgyártású hibridautója.
1998 Egyesül a Daimler-Benz  AG és a Chrsyler Corporation. A cég DaimlerChrysler néven működik tovább.
1997 Piacra dobják az új Kia Sportage-t (MY1998), a világ első térdlégzsákkal szerelt autóját.
1998 A Volkswagen AG. 110 millió  euróért megvásárolja a Lamborghinit.
1999 Az észak-koreai Egyesítési Egyház létrehozza a Pyeonghwa Motors vállalatot.
1999 A Toyota 51 százalékos részesedést szerez a Daihatsuban, ezzel átveszi a cég irányítását.
2000 május 30-án a Skoda összes részvénye a Volkswagen AG. birtokába kerül.
2000 A BMW eladja az MG-t, a Rovert, és a Land Rovert is.  Előbbi kettőt a Phoenix Consortium, utóbbit a Ford veszi át.
2001 Bemutatkozik az új Mini.
2002. szeptember 26-án szívrohamban meghal Nils Bohlin, a hárompontos biztonsági öv feltalálója.
2006 márciusában a Daihatsu kivonul Ausztráliából.
2006 A Honda bemutatja az új Gold Winget, a világ első légzsákkal szerelt sorozatgyártású motorkerékpárját.
2007. augusztus 3-án különválik a Chrysler és a Daimler. Előbbi Chrysler Holding Inc., utóbbi Daimler AG néven folytatja tevékenységét.
2008 január elsején leleplezik a Tata Nanót.
2008 A Tata Motors felvásárolja a Jaguart és a Land Rovert, egyúttal a Daimler, Rover és Lachester márkanevek használati jogát.
2008 A Toyota IQ-ban debütál a világ első hátsó (fej)légzsákja.
2009 februárjában Chris Bangle elhagyja a BMW-t.
2009. április 30-án a Fiat és a Chrysler együttműködési szerződést ír alá.
2010 A Volkswagen AG 19,9 százalékos tulajdonrészt szerez a Suzuki Motor Company-ben.
2010. április 7-én a Renault-Nissan páros együttműködésre lép a Daimler AG-tal.

 

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.