Panhard et Levassor – Émile Levassor és René Panhard

 Autó, Életrajz, Érdekesség, Rekordok, Technika, Történelem, Versenysport   Panhard et Levassor – Émile Levassor és René Panhard bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
jan 072015
 

René-PanhardLouis François René Panhard

(Párizs, 1841.05.27.- La Bourboule, 1908.08.16)

Mérnök, kereskedő, feltaláló, kedves, joviális ember. Párizsban született, Jean-Louis Périnnél, faiparral kezdett. Périn halála után összeállt Panharddal, közös cégüket (Panhard et Levassor) 1890-ben alapították.

1867-ben társult Périnnel, eleinte famegmunkáló szerszámokat gyártottak, majd a porosz-francia háborúban tüzérségi eszközöket.

1878 – Megkapja a Francia Köztársaság Becsületrendjét.

1886 – Meghal Jules Perin, a Périn, Panhard & Co. neve Panhard et Levassorra változik.

1904 – Megnyeri a St. Luisi világkiállítás fődíját.

Fia, Paul Panhard és unokája, Jean Panhard is vezette a céget. 31 évig volt Thiasis polgármestere.

 

Emile-LevassorÉmile Constant Levassor

(Marolles-en-Hurepoix, 1843. január 21. – Párizs, 1897. április 14.)

Ő is az École Centrale Paris-ban végzett, és ő is Périnnél dolgozott.

1873 – Betársul a Perin, Panhardra & Co. -ba.
1875 – A Perin, Panhardra & Co. gázmotorok gyártásába kezd Deutz licenc alapján.

1886 – Edouard Sarazin, a Daimler jogok belga birtokosa őt kérte fel a francia gyártásra.

1888 – Meglátogatja Daimlert Canstattban, és megállapodik a licencről. 20 százalék az özvegynek, 8 százalék neki, 12 százalék Daimlernek.

1890  – Elveszi Eduard Sarazin özvegyét, Louise Sarazint, majd Panharddal autók gyártásába kezdtek.

1895-ben indult a Párizs-Bordeaux-Párizson, elsőként futott, de nem nyertek, mert négyüléseseknek írták ki a versenyt, de Levassor kocsija kétüléses volt. 48 órát vezetett egyhuzamban. 25 km/órás átlagsebesség.

1896-ban a Párizs-Marseille versenyen félrekapta a kormányt egy kutya miatt, kiesett a kocsiból és olyan súlyosan megsérült, hogy már nem tudott felépülni. Egy évre rá meghalt.

1907. november 26. – Szobrot állítanak neki a Alexandre-et-René-Parodi téren, Párizsban. Az alkotó Jules Dalou.

1932 – Párizsban utcát neveznek el róla.

Usines Panhard-Levassor avenue d'IvryA Panhard et Levassor vállalat

1890-ben adták el az első autót. A sorozatgyártás 1981-ben kezdődött. Wilhelm Maybach által tervezett V2-es dolgozott benne.

Elsőként alkalmazott megoldások: kuplungpedál, előre helyezett csőregiszter (1896-tól), a hűtőfolyadék keringetéséről a lendkerékre erősített szivattyúlapátok gondoskodnak), 1895 első modern váltó és első kormánykerék. A váltó háromfokozatú volt, a kimeneti tengely forgásiránya változtatható volt.

1891 – első teljesen saját autójuk, egyben a világ első szériagyártású autója (!). A kocsi a Systéme Panhard elvre épült, azaz elöl a motor, hátul a hajtás. Az erőátvitelről saját fejlesztésű tolófogaskerekes sebességváltó gondoskodott. 3500 francot kértek érte. Ebben az évben megosztották a Daimler licencet Armand Peugeot-val, aki szintén autógyárat nyitott.

Panhard rúd – keresztirányú támasztórúd, ami az alvázkerethez vagy a karosszériához kapcsolja a merevhidas hátsó futóművet, hogy még stabilabb legyen az útfekvés.

Új motor: Daimler Phoenix. 1,2 literes, 4 lóerős, 1,4-es, 6 lóerős (1895) és 2,4-es, 8 lóerős (1896)

1892 – a korábbi vasráf helyett tömör gumik

1895 – Párizs-Bordeaux-Párizs – 1178 km. Levassor öt lóerős benzinessel indult, 19 óra 25 perc alatt ért Bordeaux-ba, 48 óra 48 perc alatt a teljes utat. Nyitott differenciálmű.

Panhard-Levassor Type A1 6CV 1896-1902Panhard-Levassor Type A1 6CV 1896-1902

1897 – alumíniumötvözet váltóház, felfújt gumi. Azonos pedálsorrend, mint ma. Levegőszelep, hogy kevesebbet fogyasszon. Nagy hangsúlyt fektettek a kiváló minőségre és a megbízhatóságra.

1898 – (Modellek: Landaulette)

1900 – Összekötötték a kuplungot és a féket, így lassításnál automatikusan oldott a tengelykapcsoló.

1904 – 1200 Panhardot adtak el. (modellek: Berline)

1905 – 10 500 cm3, hat henger.

1906 – 11 000 cm3, hat henger.

1911 – Elkezdik a csúszószelepes, Knight rendszerű motorok gyártását. 1939-ig gyártották.

1912 – Mind a négy kerék fékezett.

1914 – (Modellek: Coupé de Ville – hathengeres, 2,6, 2,8 liter)

1934 februárjában George Eyston 214 km/órás sebességrekordot futott a 290 lóerős 35CV modellel. (Modellek: Panoramique 1934-35)

1936 – 1939 – Panhard Dynamic – hathengeres motorokkal, hidraulikus fékkel, négy független felfüggesztés, torziós rugózás, burkolt kerekek, lámpák, kormány a műszerfal közepén. Eleinte 2,5 liter, aztán 2,86, majd 3,8 liter. Louis Bionier volt a formatervező. A palettát buszokkal, teherautókal és könnyű, páncélozott járművekkel bővítették ki, de így is csak nehezen vészelték át a nagy világválságot.

Panhard Dynamic X77 1936–38Panhard Dynamic X77 – 1936–38

1945 – Dyna 100 (VP1) . Voiture Petite, magyarul kisautó. A karosszéria és a kéthengeres, léghűtéses motor egyaránt alumíniumból készült, a főtengelynél pedig görgőscsapágyat alkalmaztak, így magasabb lehetett a fordulatszám. 610 cm3, 22 lóerő, boltozatos égéstér, minden hengernek saját ventilátor, nyomórudas vezérlés, torziós szeleprugók. Négyfokozatú váltó (három fokozat plusz overdrive), V-alakú hátsó lengőkarok, hátul oldalanként három torziós rúd. Elsőkerékhajtás, alsó és felső keresztirányú laprugók elöl. Az alapmodell 560 kg, négyajtós és háromajtós (camionette) kocsitest, Facel-Métallon karosszálta. Később 745 cm3 (32 LE), 750 cm3 (36 LE, majd 37 LE, ezek akár 120 km/óra sebességre is képesek voltak). Hiába volt jó, a 4CV és a 2CV olcsóbb volt, nem kellett a népeknek. Panhard nem igazán tudta tartani a lépést a nagy gyártókkal, kevés volt a kereskedője, korlátozottak voltak az anyagi lehetőségei, a gyár pedig kicsit volt és elavult, a karosszériákat javarészt beszállítók készítették. A kiváló alapokat sokan használták versenyautók építésére, és számos sikert arattak. Charles Deutsch és Rene Bonnet például sok versenyt nyertek átépített Panhard kocsikkal.

1948 – Panhard Dynavia aerodinamikai tanulmányautó.

1954 – Áttervezik a Dynát, és Dyna Z néven forgalmazzák tovább. Négyajtós, hatszemélyes, önhordó alumíniumkarosszéria és alumínium futómű. Volt még Dyna X és Dyna Cabriolet is. Új motort akartak fejleszteni hozzá, de nem volt rá keret. Ennek ellenére hatalmas siker lett, 1959-ig 120 ezer darabot gyártottak, mégsem sikerült kihúznia a bajból a vállalatot. Egy DB-Panhard nyeri a Le Mans-i 24 órás 750 köbcentis kategóriáját.

1955 – Megkezdődik az együttműködés a Citroennel, ami 25 százalékot vásárol a Panhard et Levassorban, és kereskedéseiben elkezdi forgalmazni a Dynát. A 2CV AU és AK modelleket gyártották együtt.

1958 – Acélkarosszériát kap a Dyna.

Panhard_Dyna_Z_851cc__1958Panhard Dyna Z – 851 cm3 – 1958

1960 – Érkezik a PL17, ezt is árulják a Citroen-kereskedések. A Dyna Z alapjaira épült, de másként nézett ki. Jaeger félautomatikus váltóval is forgalmazták. Hat személyes, 6,0 l/100 km fogyasztás.

1961 – Három PL17 végez a Monte Carlo rali első három helyén. A modell több fogyasztási versenyt is megnyer.

Panhard PL17 Monté Carlo - 24H du MansA Panhard PL17 nyert Monte Carlóban és kategóriájában a Le Mans-i 24 óráson is

1963 – Modellfrissítés a PL17-en. Új kerekek, hatékonyabb dobfékek (ETA – Evacuation Thermique Accélérée), megjelenik a kabrió változat. Az alapár 6375 frank volt, a végsebesség elérte a 130 km/órát. Szintén 63-ban jelent meg a 24 típuskódú modell. Ez volt a Citroen DS elődje, 2+2 üléses és négyüléses változatban értékesítették. Ebben az évben jön a kétajtós Panhard 24. Ezt is Louis Bionier tervezte, nagyon könnyen kezelhető, szép és különleges utasterű autó volt.

1963 Panhard 24 CT brochureA Panhard 24 ct prospektusa 1963-ból

1965 – A Citroen az utolsó részvényeket is megvásárolja, a Panhard a cég tulajdona lesz. Összesen 130 ezer PL17 készült, a modell iránti kereslet lecsökkent, ezért abbahagyták a gyártását.

1967 – Megszűnik az márka.

2005 – A francia Auverland megveszi a Panhard nevet a PSA-tól és Panhard General Defense néven folytatja működését. Hadiipari cég.

 

Cégvezetők: Émile Levassor 1890-1897, Arthur Kerbs 1897-1915,-Paul Panhard 1915-1936 (?), Jean Panhard 1936 (?)-1967

 

Háború utáni modellek:

Név Típus Gyártás időtartama Csúcsteljesítmény (LE) Összlökettérfogat
Dyna 100 X 84 1945 – 1950 22 610 cm3
Dyna 100 X 85 1950 – 1953 28 610 cm3
Dyna 120 X 86 1950 – 1953 38 745 cm3
Dyna 130 X87, X89 1952 – 1953 40 851 cm3
Dyna Junior X 90 1952 – 1956 42 851 cm3
Dyna 54 (Dyna Z) Z1-3/5/6/11/12/15-18 1953 – 1959 42 851 cm3
Dyna Tigre Z14, Z16, Z17 1957 – 1959 50 851 cm3
PL 17 L1/3/4 1959 – 1962 42 851 cm3
PL 17 Tigre L1/2/3/4 1959 – 1962 50 851 cm3
PL 17 Cabriolet L 5 1961 – 1962 50 851 cm3
PL 17/17B L 6 1962 – 1965 50 848 cm3
PL 17 Tigre/17 BT L 7 1962 – 1965 60 848 cm3
PL 17 Cabriolet L 8 1962 – 1963 60 848 cm3
PL 17 Break L 9 1963 – 1965 50 848 cm3
CD Tourisme-Rallye CD 1963 60 848-851 cm3
24 CT N1 1963 – 1967 60 848 cm3
24 C N2 1963 – 1964 50 848 cm3
24 BT N4 1964 – 1967 60 848 cm3
24 B/BA N5 1964 – 1967 50 848 cm3

.

Források:

Veterán Autó és Motor

Horváth Árpád – A gépkocsi  regénye

Chrysler: The Life and Times of an Automotive Genius

justacarguy.blogspot.hu

http://www.citroenet.org.uk/panhard-et-levassor/panhard-01.html

Nigel Mills – No 5 The Birth of Motor Racing

http://www.panhardusa.org/aboutpdb.phtm

http://pietondeparis.canalblog.com/archives/2013/08/19/27860147.html

http://www.sportscarmarket.com/columns/profiles/race/2686-1962-panhard-cd-le-mans-coupe

Wikipédia

Motorversenyzők

 Érdekesség, Motorkerékpár, Rekordok, Történelem, Versenysport   Motorversenyzők bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
szept 272012
 

Charles Jarrott

 

Az első hivatalos, kizárólag motorkerékpároknak kiírt versenyt 1897. november 29-én rendezték az angliai Surrey-ben. Charles Jarrott (1877-1944) nyert, a nagyjából egy kilométeres távot 2 perc 8 másodperc alatt teljesítette egy Fournier (?) nyergében.

 

1877-ben született, jogi pályára készült, meg is szerezte az ügyvédi szakvizsgát, de inkább autókkal szeretett foglalkozni. Elsőként egy De Dion háromkerekűvel állt rajthoz a Crystal Palace versenypályán, majd 1900-ban egy Napier-motoros Panharddal indult az 1000 mérföldes Trialon. 1091-ben részt vett a Berlin-Paris autóversenyen is egy 40 lovas Panharddal.

Randy De Puniet

Marco Simoncelli

Nicky Hayden

Ben Spies

Andrea Dovizioso

Michael Doohan

Casey Stoner

Dani Pedrosa

Jorge Lorenzo

Valentino Rossi

Giacomo Agostini

Carl Fogarty

Joey Dunlop

Joel Robert (Hatszoros 250 világbajnok, CZ)

Jeff Smith (1964-1965 500 világbajnok, Husky, Cz)

Torsten Hallman (Négyszeres 250 világbajnok)

Paul Friedrichs (1967, 1968, 1969 500 világbajnok)

Rolf Tibblin (1962-1963 500 világbajnok)

Sten Lundin (Kétszeres 500 világbajnok)

Bill Nilsson (Kétszeres 500 világbajnok)

Dave Bickers (1960-61 250 világ- és európabajnok)

Sylvain Geboers (1971 Trans-AMA bajnok)

Victor Arbekov (1965 250 világbajnok)

Roger DeCoster (Five-time 500 Világbajnok)

Bob Hannah (Hétszeres AMA Bajnok)

Heikki Mikkola (Négyszeres 250/500 Világbajnok)

Harry Everts (Négyszeres 125/250 Világbajnok)

Gaston Rahier (Háromszoros 125 Világbajnok)

Gennady Moiseev (1974, 77, 78 250 Világbajnok)

Bengt Aberg (1969-70 500 Világbajnok)

Hakan Andersson (1973 250 Világbajnok)

Graham Noyce (1979 500 Világbajnok)

Ake Jonsson (1972 Trans-AMA Bajnok)

David Bailey (Négyszeres AMA Bajnok)

Ricky Johnson (Hétszeres AMA Bajnok)

Jeff Ward (Seven-time AMA Bajnok)

Eric Geboers (125/250/500 Világbajnok)

Andre Malherbe (1980-81,1984 500 Világbajnok)

Georges Jobe (Négyszeres Világbajnok)

Dave Thorpe (1985-86, 1989 500 Világbajnok)

Hakan Carlqvist (1979 250 és 1983 500 Világbajnok)

Brad Lackey (1972 AMA 500 és 1982 500 Világbajnok)

Johnny O’Mara (1983 AMA 125 és 1984 Supercross-bajnok)

Jeremy McGrath (Eight-time AMA Bajnok)

Jeff Stanton (Six-time AMA Bajnok)

Jean-Michel Bayle (1991 AMA 250/500/Supercross-bajnok)

Damon Bradshaw (19-szeres AMA Supercross futamgyőztes és tízszeres amerikai bajnok)

Greg Albertyn (1999 AMA 250 amerikai és háromszoros világbajnok)

Donny Schmit (1990 125 és 1992 250 Világbajnok)

Jeff Emig (Négyszeres AMA Bajnok)

Doug Henry (Háromszoros AMA Bajnok)

Mike Kiedrowski (Négyszeres AMA Bajnok)

Ezra Lusk (12 AMA Supercross futamgyőztes és háromszoros amerikai bajnok)

Ricky Carmichael (15-szörös AMA Bajnok)

James Stewart (Kétszeres 125 amerikai, és 2007, 2009 Supercross-bajnok), 2008 450 amerikai bajnok)

Stefan Everts (Tízszeres világbajnok)

Chad Reed (2004 és 2008 AMA Supercross-bajnok)

Ryan Villopoto (2006-07-08 AMA 250F Bajnok)

Kevin Windham (12-szeres Supercross futamgyőztes and 17-szeres amerikai bajnok)

Travis Pastrana (2000 AMA 125 Bajnok)

Sebastien Tortelli (1996 125 és 1998 250 Világbajnok)

Mike LaRocco (1993 AMA 500 és 1994 AMA 250 Bajnok)

Tim Ferry (Háromszoros amerikai bajnok és 2007-2008 MXDN győztes)

Elmer Trett

 

http://www.dirjournal.com/info/5-of-the-greatest-motorbike-riders-of-all-time/

http://www.virginiawind.com/byways/history_03.asp

http://www.jarrotts.com/about/index.htm

http://www.uniquecarsandparts.com.au/race_drivers_charles_jarrott.htm

 

Jelentősebb autógyárak alapításának éve (Establishment of major vehicle manufacturer companies)

 Autó, Történelem   Jelentősebb autógyárak alapításának éve (Establishment of major vehicle manufacturer companies) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 152012
 

Jelentősebb autógyárak alapításának éve (Establishment of major vehicle manufacturer companies):

1886 Panhard et Levassor, Karl Benz, Daimler és Maybach

(1888 Michelin Tire Company)

1889 Peugeot

1893 Duryea Motor Wagon Company

A alapvetően kerékpárokat gyártott, első autójukkal 1893-ban rukkoltak elő.  A járművet a massachusettsi Chicopee-ben szerelte össze Charles E. és J. Frank Duryea (fivérek), majd két éven belül J. Frank épített még egyet teljesen egyedül. Miután a prototípusokat tökéletesítették, 1895-ben megalapították Duryea Motor Wagon Company-t, s 1896-ban elkezdték az értékesítést. Ők indították be az amerikai járműipart.

1893 Lanchester Motor Company (első angol autó)

1894 Friedrich Lutzmann

1897 Olds Motor Vehicle Company (első sorozatgyártás), Tatra (első autójuk)

1898 Ettore Bugatti első autója (cég csak 1910-ben), De Dietrich, Adam Opel (Lutzmann licenc)

1899 Laurin&Klement, Société Renault Fréres, August Horch & Cie., Fiat S.p.A., Century Motor Vehicle Company

1900 Puch (első autójuk), Spyker

1902 Cadillac

1903 Ford Motor Company, Hotchkiss

1904 La Hispano-Suiza Fábrica de Automóviles

1906 Lancia Automobiles

1908 General Motors Company

1909 Suzuki Loom Works

1910 Alfa Romeo (Società Anonima Italiana Darracq)

1911 Chevrolet Motorcar Company

1914 Maserati

1917 Bayerische Motoren Werke AG, Mitsubishi (hajógyárként működött, ekkor készült az első autójuk)

1916 DKW (gőzkocsi)

1919 Citroen

1920 Toyo Cork Kogyo Co.

1927 Volvo

1929 Scuderia Ferrari

1932 Auto Union

1933 Nissan

1945 Mahindra

1947 Saab

1948 Honda

1950 Seat

1953 Zastava

1963 Automobili Lamborghini

1966 Dacia

1970 Mitsubishi Motors, Lada

 

Járművek mennyisége

USA:

1895 – 300

1900 – 8 000

1905 – 78 000

1910 – 459 000

1914 – 1 700 000

2007 – 254 400 000

 

2010-ben nagyjából 1 015 000 000 jármű (személyautó, kis-, közepes és nagyteherautó, busz) futott világszerte.

 

Forrás:

Wikipedia.org

Smith&Marton archív

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.