Toyota Corolla modelltörténet és típushibák

 Autó, Statisztika, Technika, Történelem   Toyota Corolla modelltörténet és típushibák bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 132013
 

Toyota Corolla

Toyota Corolla modelltörténet

1966 november – 1969 – Toyota Corolla I. generáció, E10 kétajtós szedán. Tengelytáv 228,5 cm.  Tatsuo Hasegawa tervezte. 1100 köbcenti.

1967 május – Négyajtós szedán és háromajtós kombi.

1968 árpilis – Kétajtós kupé Corolla Sprinter néven.

1970 – 1973 – Toyota Corolla II. generáció, E20 Tengelytáv 233,5 cm. Volt ötajtós kombi.

1971 augusztus – Toyota Sprinter négyajtós szedán.

1972 március – érkezik a nagy teljesítményű Corolla Levin és Sprinter Trueno.

1973 – 1976 – Toyota Corolla III. generáció, E30 Corolla, E40 Sprinter. Corolla tengelytáv 237 cm. Párhuzamosan árulták az előző szériát is egy ideig.

1976 – 1979 – Toyota Corolla IV. generáció, E50 Corolla, E60 Sprinter. Corolla tengelytáv 240 cm.

1979 – 1983 – Toyota Corolla V. generáció, E70, AE86 hátsókerekes változat Trueno és Levin néven. Szedán tengelytáv 243 cm.

1984 – Japánban bemutatkozik a rövid, csapotthátú változat Corolla FX néven.

1985 – Chevrolet Novaként megjelenik az amerikai piacon

1987 május – 1991 – Toyota Corolla VI. generáció, E90, a Sprinter változat Holden Nova (Ausztrália) és Geo Prizm (USA) néven is futott. Szedán tengelytáv maradt 243 cm, de két centivel szélesebb lett a modell.

1987 október – Debütál az összkerékhajtású szedán. Első kerekes lesz a Toyota Corolla Levin és a Sprinter Trueno.

1991 június – 1995 – Toyota Corolla VII. generáció, E100, AE101 Corolla Levin volt a kupé. Tengelytáv 246,5 cm.

1991 szeptember – Elkezdődik a kombi forgalmazása.

1992 május – Japánban kapható az új Corolla FX, valamint a keménytetős Corolla Ceres és Sprinter Marino.

1995 május – 2000 – Toyota Corolla VIII. generáció, E110.Pakisztánban 2003-ig gyártották.

1997 – Európában és az Egyesült Államokban is megkezdődik az Toyota Corolla E110 értékesítése. Európában három- és ötajtós kivitelben, valamint kombiként forgalmazták, utóbbi a Sprinter Carib formáját kapta. Amerikában Chevrolet Prizm néven is árulták. Bemutatkozik a Corolla Verso, japánban Corolla Stacio. A Kanto Autoworks készítette.

1998 és 1999 között hat kontinensen gyártották.

2000 november – Toyota Corolla IX. generáció bemutatkozik Japánban. E120, E130. Tengelytáv 260 cm.

2001 – Érkezik a második generációs Corolla Verso. Ez már Európában is kapható.

2002 – Ráncfelvarrás.

2004 – Toyota Corolla Verso ráncfelvarrás. A gyártás Törökországba, Adapazari-be költözik.

2006 október – Toyota Corolla X. generáció színre lép.

2012 május – Érkezik a XI. generáció.

2012 október – Világméretű visszahívás az ablakemelők kapcsolótáblájának hibája miatt.

2013 – XII. generáció. Törökországban (Sakarya) készül az európai változat.

 

Tatsuo HasegawaTatsuo Hasegawa (1916. február 8. – 2008. április 29.)

 

Típushibák

Kijegyzetelem a különféle tulajdonosi véleményeket gyűjtő weboldalakon leírt hibákat. Számmal jelölöm, hogy melyik hibát hányan említik.

Toyota Corolla 2002-2006

kényelmetlen ülés – 6

üléshuzatok párára foltosodnak

klímaszivárgás – 4

immobilizer

kormánymű – 2

zörgő műszerfal, kárpitok – 5

kézifék – 2

kombi csomagtartózár

váltó (pl. az egyes és a tolatófokozat nem kapcsolható, szinkrongyűrű) – 4

kormánykapcsoló meghibásodása

műszerfalvilágítás

műszeregység

ablakmozgató motor – 2

féktárcsák idő előtti kopása, hullámosodása – 5

futómű billeg – 6

tompított izzók sűrű cseréje – 8

D4D – differenciálmű hézagolóalátétje elmozdul, szétkopnak a fogaskerekek, sokat fogyaszt 3, gyenge 3, rövid, drága a szervizciklus 2,vízpumpa,

1.4 benya – sokat fogyaszt 9, gyenge 6, hangos, fullad 3

1.6 benya – sokat fogyaszt

1.8 TS – láncátugrás 110 ezernél

 

Toyota Corolla 2007-2013

zörgés – 3

izzók – 2

műszerfalvilágítás –

fékcsere – 2 hátul a csapok berohadnak

antenna –

abs jeladó –

klímakompresszor –

váltócsapágy –

generátor –

karcolódó műanyagok – 2

1,6 benya – olajfogyasztás, olajcsere, sokat fogyaszt

2.0 d4d – motorcsere, egr csere, üzemanyag-szivattyú, turbócsere

1.4 d4d – olajszivattyú, turbó

 

Hol gyártják, gyártották:

USA, Mississippi

Japán

Dél-Afrika (pl. Corolla Sportivo)

Törökország

Anglia

Kanada, Toronto. 1988-ban nyitott a gyár, eleinte csak négyajtós Corollák készültek. Most már Matrix, RAV4, RAV4 EV és Lexus RX modellt is gyártanak.

 

 

Források:

TMC

http://mjs.home.xs4all.nl/corollastory.html

Népítélet

Wikipedia

Smith&Marton archív

Látogatás a Reanult tangeri gyárában, tehát az Usine Plant csarnokaiban

 Autó, Beszállítói címkék, Gyárlátogatás, Technika, Történelem   Látogatás a Reanult tangeri gyárában, tehát az Usine Plant csarnokaiban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
febr 062013
 

Usine Plant

Köszöntés az összeszerelő-üzem bejáratánál. Váltott műszakban
négyezer fő dolgozik a Usine Plant futószalagjain
 

Körséta az Usine Plant területén

2012 decemberében volt szerencsém megfordulni a Renault által épített Usine gyáregységben, ahol jelenleg Dacia Lodgy-k és Dacia Dokkerek készülnek, s a jövőben vélhetően Nissanokat is összeszerelnek majd. A látogatás nagyon jól sikerült, igyekeztem feltérképezni, hogy milyen szerszámokkal dolgoznak, illetve, hogy milyen cégektől veszik a szerszámok. Íme a képes beszámoló:

 

A karosszériaelemeket hatalmas AIDA  présgépekkel készítik.  Az AIDA céget 1917-ben alapították Tokióban,
a vállalat tevékenysége fémmegmunkálásra irányul. Présgépeik és robotjaik a világ minden táján megtalálhatók,
jelenleg 80 ezer berendezésük dolgozik  különféle gyártóknál, a legerősebb prés 4000 tonnás nyomóerőt képes kifejteni.

 

 
Az AIDA 2004-ben felvásárolta a szintén fémmegmunkáló szerszámok készítésére
szakosodott Manzoni and Rovettát. Az olasz cég állítólag közel száz éves múltra lehet büszke,
de semmi infót nem találtam róla, régi honlapjukat törölték,
az AIDA weboldalán nem térnek ki rájuk külön.
 
Ezeket a présformákat helyezik be a gépbe (kettő van egymáson).
 
Hála a remek présgépeknek, ilyen szép Dokker karosszérialemezeket készíthetnek Marokkóban
 
Bizonyos elemeket kézi ponthegesztővel illesztenek össze, ezt a munkafolyamatot gyakorolják a leendő
alkalmazottak az összeszerelő-üzem mellett kialakított oktatási központban. Az ún. integrált kézi trafópisztolyokat
(manual integrated trafo gun) a torinóiszékhelyű, 1970-ben alapított GF Welding készíti.
 
A trafópisztolyok igen nehezek, ezért mozgópályás elektromos emelőkön függenek. A francia Verlinde emelők gyártására szakosodott, a cég története egészen 1858-ig (!) nyúlik vissza, mikor is végtelenített csigákat kezdtek gyártani a
francia haditengerészet számára. Magyarországi képviseletük nincs.
 
Bizonyos ponthegesztési műveleteket ABB mozgókarok segítségével végeznek. Hihetetlen, de az  zürichi ABB
1883-ban jött létre, és azon kevés vállalkozások közé tartozik, melyek talpon tudtak maradni a piaci versenyben.
Az ABB csoport jelenleg 100 országban van jelen és 145 000 főt foglalkoztat. Fejlesztéseik a robottechnika mellett
többek között irányítástechnikára, elektromos hajtású járművek töltési infrastruktúrájára, erőátviteli termékekre,
erősáramú kábelekre és kábelszerelvényekre, valamint motorokra és generátorokra irányulnak.
 
Ilyen vezérlőegységek irányítják a robotokat. Az adatbevitelt IRC5 típuskódú kontroller teszi lehetővé,
a szoftver neve is ABB Robotware – IRC5. Ez számos ívhegesztő funkciót tartalmaz, az időzítési szekvenciák és a
hegesztési hibák is könnyen konfigurálhatók a segítségével.
 
 Ha elkészült az autó, próbapadra helyezik, amit a BEP biztosít a Renault-csoport számára.
A Burke E. Porter Machinery Company 1953-ban jött létre Michiganben, eleinte fűrészgépek és
hab-, illetve szivacsvágók gyártásával foglalkoztak. A vállalat 1955-ben kezdett járműipari
berendezésekkel foglalkozni, azóta különféle próbapadokat és automatizált abroncsszerelő-sorokat
is készítenek. Egy ilyen paddal vizsgálható többek között az ABS, az ESP, a kézifék, a váltó, a légzsákok állapota, a
sebességmérő pontossága, és mérhető a vibráció, a fékerő, a károsanyag-kibocsátás, valamint a guminyomás.
 
Még a próbafülke ajtaját is külön cég gyártja. A flexibilis ipari kapukat készítő, francia Nergeco
1981-ben alakult, 2009-ben már 24 millió eurós forgalmat bonyolítottak és 145 alkalmazottjuk volt.
 
 
Az 1980-ban életre hívott Irmao Sousa portugál cég, két fő partnerük a PSA és a Renault-csoport.
Termékpalettájuk állványokat és szállítókereteket vonultat fel, a képen látható zártszelvény szerkezeten
a fényezés során mozgatják a járműveket.
 
 
Ez a kép sajnos bemozdult, kérem a műértő közönség szíves elnézését. Kárpótlásként ez egy 440-480 voltról
üzemeltethető TEE (Türk General Elektrik Endüstrisi A.Ş.) villanymotor, ami akár 51,8 kW, azaz majd’
70 lóerő leadására is képes. A TEE török cég, 1965-ben hozták létre, majd 1999-ben összeolvadt az Arcelikkel.
 
 

Soichiro Honda élettörténete (The life of Soichiro Honda)

 Autó, Életrajz, Motorkerékpár, Technika, Történelem, Versenysport   Soichiro Honda élettörténete (The life of Soichiro Honda) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
dec 102012
 

A fiatal Soichiro Honda

Soichiro Honda élettörténete:

Soichiro Honda 1906. november 17-én született Hamamatsu mellett, Komyo faluban (ma Tenryu város, Iwata megye, Shizuoka tartomány). Apja, Gihei Honda kovácsmester volt (édesanyját Mikának hívták), később kerékpárboltot nyitott. Csak tíz évet járt iskolába, leginkább apjától tanult, aki rendkívül pontos ember volt, mindig tartotta a szavát, sosem késett, és utált kényelmetlenséget okozni másoknak.

1922 áprilisában Soichiro Honda Tokióba (Yushima, Hongo) költözik, miután levélben jelentkezik a járművek, illetve motorok javítására szakosodott  Tokio Art Shokaihoz, és pozitív választ kap. Kosztkvártélyért dolgozik. A cég tulajdonosa, Yuzo Sakakibara felfigyel a fiúra, és Honda is nagyon tiszteli főnökét. Akkoriban szinte minden autót az Art Shokaihoz hordtak javításra a fővárosban, így szinte minden típust megismerhetett, ugyanakkor a javítási folyamatokat is kiismerte, tökéletesen vágott, hegesztett, esztergált.

1923 Soichiro Honda átéli a nagy tokiói földrengést, de ez nem okoz törést, folytatja munkáját az Art Shokainál, melynek vezetője úgy dönt, hogy két autót indít a V. Japán Autóversenyen. Az egyik egy Daimler, a másik egy Curtiss repülőgépmotorral felszerelt Mitchell volt. Ez utóbbit készítette fel az akkor 17 éves Soichiro, volánjánál pedig Shin’ichi Sakakibara  ült. Mondanom sem kell, a páros megnyerte a versenyt, s ezzel Honda megalapozta karrierjét.

1926 Soichiro Hondát behívják a seregbe, de színvaknak bizonyul, így felmentik a katonai szolgálat alól.

1928 áprilisában befejezi a gyakornok időszakot, és autószerelő műhelyt nyit 11 alkalmazottal Hamamatsuban, mint az Art Shokai fióküzlete. A szerelés mellett készítenek tűzoltószivattyúkat, átépítenek buszokat és Honda feltalálja a csápos emelőt. Beírom angolul is, mert erre vonatkozólag semmilyen infót nem találtam a hálón. Who invented the automotive, car or vehicle lift for mechanics? It was invented by Soichiro Honda.

Fiatalon kicsapongó életet élt, ivott, csajozott és tövig nyomta a gázt. Egyszer kidobott egy gésát a harmadik emeletről, aki majdnem meghalt, egyszer pedig lesodródott egy hídról, úgy hogy tele volt lányokkal a kocsija.

Nem volt iskolai végzettsége.

Az autószerelő műhely fejlődött, az alkalmazottak száma ötvenre nőtt.

Szabadalmaztatott egy kerékküllő-öntési módszert, ami bevált, így hamarosan rengeteg pénze folyt be a szabadalmi díjakból.

Egyszer látott egy T-Modellt Hamamatsu utcáján, ekkor határozta el, hogy autókat akar gyártani.

1930 A harmincas évek elejére Soichiro Honda már tapasztalt autóversenyzővé válik, maga építi autóit.

(1934 Elhatározza, hogy dugattyúgyűrűk öntésébe kezd Yamashitában. Kibérelt egy csarnokot, felvett 50 munkást, de nehezen indult be a gyártás, nem sikerült jó minőséget gyártani, a gyűrűk eltörtek működés közben. ) – Johnson írja, nem teljesen igaz.

1936 június 7-én  egy Hamamatsuval rajthoz áll a Tamagawa Speedway-en, Japán első  versenypályáján. Épp a nyitóverseny köreit róják, mikor egy versenyző szabálytalanul tér vissza a pályára a boxkiállás után. Honda nagy sebességgel csapódik az autóba, járműve fel is borul. Neki nem lesz komolyabb baja, öccse, Benjiro viszont súlyos sérüléseket szenved, eltörik a gerince. Honda azt mondta, felesége könyörgésére hagyott fel a versenyzéssel, felesége azonban úgy nyilatkozott, hogy szerinte az apa szelleme volt hatással Soichiróra.

1937 Kitör a háború Kínával, a motorsport szünetel az országban.Közben Soichiro Honda úgy dönt, hogy dugattyúgyűrűk gyártásába kezd, de nem talál befektetőket, ezért Art Shokaios munkáját megtartva vág bele a vállalkozásba. A Tokai Seiki Heavy Industries-t az első években Sichiro Kato irányítja, Honda nappal vezeti az autószerelő-műhelyt, éjjel pedig dugattyúöntési kísérleteket végez. Mivel nem sokra jut, a Hamamatsui Műszaki Főiskola (Faculty of Engineering at Shizuoka University) tanárához fordult, aki felismerte, hogy szilikont kéne adni az ötvözethez. Biztatására Honda beiratkozik a gépészeti karra, de nem hajlandó záróvizsgákat tenni, így nem kap diplomát.

1939 Soichiro Honda eladja részesedését az Art Shokaiban, és átveszi a Tokai Seiki elnöki posztját. Sikerül tökéletesíteni a dugattyúöntési eljárást, de még mindig nem az igazi. A Toyota 50 000 darabos rendelést ad le, de az ötven próbadarabból csak három megy át a minőségteszten, így elállnak a szerződéstől, csak úgy, mint a Nissan.

A Tokai Seiki Heavy Industries épülete 1948-ban
 

1941 Megoldódnak a minőségi problémák, a Toyota és a Nakajima Aircraft is rendel a Tokaitól, az alkalmazottak száma eléri a kétezret.

1941. december 7. – Japán belép a világháborúba, a Tokai Seiki a Muníciós Minisztérium irányítása alá kerül.

1942  a Toyota 40 százalékos részt vásárol a cégben, Soichiro Honda elnökből ügyvezető igazgatóvá lép vissza.

A háború alatt Soichiro Honda rengeteg megrendelést kap a haditengerészettől, így folyamatos a fejlesztés. Feltalál egy dugattyúgyűrű-készítő gépet, és a Nippon Gakki (ma Yamaha) rendelésére egy automata propellervágót. Korábban egy hét kellett egy propeller kifaragásához, Soichiro Honda gépe negyedóránként készített egyet. A gépek nagy előnye, hogy nők is tudják kezelni őket. Honda fél, hogy a háború után államosítják a Toyotát, s elveszíti legfőbb megrendelőjét, ezért a maradék hatvan százalékos részesedést is eladja (450 000 jenért).

1945 Egyre gyakoribbak a bombázások, a Szövetségesek porig rombolták Hamamatsu-t, beleérte a Tokai yamashitai üzemét. Folytatásként 1945. január 13-án földrengés pusztította el az iwatai gyáregységet.

1945 augusztus 15. Japán kapitulál.

Ezt követően sokáig nem tud dönteni, mibe fektesse a pénzét, állítólag naphosszat vedelt barátaival. Ezt cáfolandó sótalanító berendezést készített, s az édesvizet rizsre cserélte. Emellett gondolkozott textilgyárban is, de végül a motorkerékpár-gyártás mellett döntött. Megvásárolta a hadsereg által kiszuperált kétütemű motorokat és kerékpárokra szerelte.

1946 Soichiro Honda megalapítja a Honda Technical Research Institute-ot.

1947 Megalkotják az 50 köbcentis, fél lóerős A-Type motort

1948 Megalakul a motorkerékpárok és robogók gyártására szakosodott Honda Motor Company.

1949 Elkészül a Honda Dream Type D. 98 köbcenti, 50 mm x 50 mm furat és löket, 3 LE/5000 f./perc

1950 Több mint 200 motorgyártó cég van Japánban. Takeo Fujisawa lesz Soichiro Honda üzlettársa, remekül ért a marketinghez és az értékesítéshez. Előírja, hogy a forgalmazók csak akkor árulhatnak Dreamet, ha kereskedésükben nem kínálnak más márkájú motort. Ez sokaknál kivágta a biztosítékot, néhány kereskedő késsel támadt Fujisawára, de nem hátráltak meg, s szép lassacskán felpörgött a bolt.

1952 Piacon a Dream E. 146 köbcenti, 5,5 lóerő, fogyasztása alig 1 liter/100 km. (220 mpg)

1959 A HMC a világ legnagyobb motorgyártójává növi ki magát, Soichiro Honda azonban nem elégedett, az autógyártásba is szeretne beszállni. A kormány különféle eszközökkel próbálja megakadályozni új autógyárak alapítását, de végül Honda eléri célját.

1961 A Honda megnyeri a Man-szigeti Tourist Trophy-t.

1962 Bemutatkozik az S500 sportkocsi

1965 Felrobban a Soichiro Irimadzsiri tervezte dugattyú a márka autójában az angol GP-n. – Utálom a diplomásokat – őrjöngött Honda…

Az olajválság idején lépett színre a CVCC motor.
Compound Vortex Controlled Combustion (összetett örvényszabályozású égés)

 

Elkezdődik a CVCC motor és a Civic fejlesztése, kiszáll a márka a Formula 1-ből, hogy a mérnökök a projektre koncentráljanak. Van, hogy a R&D központ fejlesztőinek 70 százaléka foglalkozik a CVCC-vel. A fejlesztésben nagy szerepe van Tadasi Kume, Nobuhiko Kavamoto, Takeo Fuki és Soichiro Irimajiri szakembereknek, valamint magának Soichiro Hondának

1966 Színre lép a Honda N360 névre keresztelt kompakt kisautó. Honda motorral felszerelt autó nyer a Formula 1 és 2 géposztályban.

1970 Megérkezik az első Honda Amerikába, Az N600 600 köbcentis, 36 lóerős motorral kerül a kereskedésekbe, mindössze 1398 dolláros áron. Az első évben 4195 darabot adnak el.

1972 Az Amerikai Környezetvédelmi Hatóság bevizsgálja a CVCC motort. Ez az első erőforrás, ami megfelel a szigorú 1975-ös előírásoknak.

1973 Debütál a CVCC motorral szerelt Civic. Óriási siker, már az első évben 32 575 darabot adnak el. Az alapár 2150 dollár volt. Soichiro Honda visszavonul. Idős korában is aktív életet él, síel, hőlégballonozik, ejtőernyőzik, valamint a Honda Alapítvány ügyeit intézni.

1975 Az EPA a legjobb fogyasztású Amerikában forgalmazott modellként rangsorolja a Civic-et. Városban 8,76, országúton 6,066 liter fogyasztott 100 kilométeren.

Ováldugattyú az 1979-es NR500 versenymotorból
 

1979 A Honda visszatér a MotoGP-be. Az NR500-as blokkjában duplahajtókaros, ováldugattyús motor dolgozik.

1982. november elsején adták át az első Amerikában gyártott Hondát
 

1981 A suzukai 500 km-es versenyen elsőként győz a gyermekbetegségekkel küzdő NR500.

1982 A Honda első ázsiai autógyártóként gyáregységet épít az Egyesült Államokban. A ohiói Marrysville-ben eleinte Accordok készülnek.

1983 A márka visszatér a Formula 1-be.

1986 Megszületik az Acura márka. Ez az első kifejezetten luxusautók gyártására szakosodott japán cég.

1988 Elkészül a 15 milliomodik Honda.

1989 Az Accord a legkedveltebb autó az Egyesült Államokban.

1991. augusztus 5. – Májelégtelenség miatt – Tokióban – meghal Soichiro Honda. Holttestét hamvasztották, hamvait a tengerbe szórták.

1992 Elkészül a 20 milliomodik Honda.

1995 Elkészül a tízmilliomodik Civic és a 20 milliomodik Honda

 

 

Források:

Kotkin, Joel. „Mr. Iacocca, Meet Mr. Honda.” Inc. (November 1986).

Sakiya, Tetsuo. Honda Motor: The Man, the Management, and the Machines. New York: Kodansha International, 1982.

Sanders, Sol. Honda: The Man and His Machine. Boston: Little, Brown, 1975.

Johnson, Richard A. „Hat férfi, aki megteremtette a modern autóipart”

world.honda.com

Wikipedia

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.