Mazda 323 és Mazda3 modelltörténet – A brief history of Mazda 323 and Mazda3

 Autó, Technika   Mazda 323 és Mazda3 modelltörténet – A brief history of Mazda 323 and Mazda3 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
júl 262014
 

Mazda 323 és Mazda3 modelltörténet –  A brief history of Mazda 323 and Mazda3

Mazda Familia/323 FA1 – 1963-1968

(Familia néven futott, volt kupé is – nagyon komoly)

mazda-323-fa1-1963-familia-800-coupé

Mazda Familia/323 FA2 – 1967-1973

mazda_familia_323-fa2-1967

Mazda Familia/323 FA3 – 1973-1977

(Ebből is volt kupé, csodaszép)

mazda_familia_323_fa3_presto_1300_coupe

Mazda Familia/323 FA4 – 1977-1980

(ezt a kódot nem láttam máshol, de ez még az F padlólemez, nem a B. jó randa szerencsétlen. már majdnem szép.)

Mazda-Familia-323-FA4-1977

Mazda Familia/323 BD – 1980-1984

Mazda_323_BD_1980

Mazda Familia/323 BF – 1985-1989

Volt kombi…

mazda_323_1986_033_screenmazda_323_1986_032_screen

meg ötajtós is. (meg három is)

Mazda_323_1985-BF

Mazda Familia/323 BG – 1989-1994

Az alapmodell

Mazda_323_BG_1989

és a 323F

Mazda_323F-BG-1989

Mazda Familia/323 BH – 1994-1998

mazda_323_1994_056_screen

Mazda Familia/323 FBJ – 1998-2003

mazda_323_1998_026_print

Mazda3 BK – 2003-2008

Így festett a 2006-os facelift előtt

Mazda3-BK-2003

és utánMazda3-BK-2003-2008-2006-Facelift

Mazda3 BL – 2008-2013

Mazda3-2010-BL

Mazda3 BM – 2013

Mazda3-BM-2013

 

Típushibák:

 

BF: elpusztíthatatlan, csak rozsda és törés miatt hullottak ki

gyújtáselosztó háza repedésre hajlamos

rozsdásodás

főfékhenger megragadhat

benzinszintjelző valakinél rakoncátlankodott

lengéscsillapító sokaknál ment el elsőként (150-180 e km körültől)

féltengelyek is megadják magukat idővel (200 e km felett általában)

 

BG: minden idők egyik legmegbízhatóbb autója, 4-500 ezer km-es futásteljesítmény sem számít kirívónak

futómű nehezen bírja a magyar utakat – stabilizátor, lengéscsillapító

féltengelyt cserélt a tulajok egy része, de javarészt csak 200 ezer km felett

a kipufogórendszer „csak” 10-15 évet bír

gyújtótrafót említi valaki

kuplung érzékeny a bénázásra

419 ezer km-nél megadta magát a hengerfej-tömítés

1,6 16V megölhetetlen

levegőmennyiség-mérő eltömődhet

 

Mazda 323 BH: ennek sincs soha komolyabb baja, agyonverhetetlen

ABS jeladó

féltengely

lengéscsillapító a szokásos 170-180 e km, itthon!

visszahívás , mert az alufelni kerékcsavarjai nem illettek a pótkerékhez 🙂

 

Mazda 323 BJ: tartotta a színvonalat

váltótartó bak (egy ember panaszkodott, lehet, hogy törött volt korábban vagy terepen leért)

futómű elállítódik (sokan írják)

futómű nehezen viseli a kátyús utakat (sokan írják)

motorvezérlő-elektronika (egyedi eset)

ABS jeladó (általában hátul, típushiba)

Gyújtótrafó (ritka)

ablaktörlőmotor (ritka)

visszahívás az üzemanyagtartály hővédőlemeze miatt

 

Mazda3 BK: ez a generáció is elnyűhetetlen, de volt pár típushiba

Az 1.6-os dízelmotor (típuskód: DV6 vagy DLD-416) PSA-Ford fejlesztés. (ezzel mindent elmondtam)

Az 1.6 dízelnél egyes példányoknál eltömődött a vezérműtengelyhez haladó olajcsatorna a hengerfejben. Volt rá visszahívás, illetve garanciális csere.

A motortartó csavarok nem lettek rendesen meghúzva, erőteljes gyorsításnál leugorhatott az erőforrás a helyéről. Volt rá visszahívás.

futómű továbbra is érzékeny (többen is)

légzsák-visszajelző (többen is)

ablakemelő hátul

motorvezérlő-elektronika (többen is)

biztosítéktábla

üzemanyag-szivattyú

közös nyomócsőben elhelyezett érzékelő (?)

digitális óra késik, garanciálisan javították (többen is)

kuplung (többen is, a Carcompliants.comon több mint 70 jelentés)

lengéscsillapító (többen is)

izzók megadják magukat tízhavonta

klíma hőfokérzékelő (többen is)

szívócső nem volt rendesen tömített, falsot szívott

 

Mazda3 BJ: újabb sikerszéria, alig találtam olyat, akinek műszaki gondja lett volna

esőszenzor gyári hibás volt

„folyamatos” izzócsere

tanksapkafedél

nyikorgó vezetőülés

 

 

forrás:

Carcomplaints.com

Népítélet.hu

UK recalls

Smith&Marton archív

 

 

 

 

 

Tudnivalók a motorkerékpár-fékrendszer alkatrészeiről

 Átvett cikk   Tudnivalók a motorkerékpár-fékrendszer alkatrészeiről bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 162012
 

Motorkerékpár-fékrendszer

A Frecska János tanár úrral (MAMI) készült interjú jegyzetei. Fókuszban a fékrendszer.

fékrendszer

 Tárcsafék előnyei: Hosszan terhelhető, öntisztuló, stabil működés, rövid dugattyúút

Tárcsafék hátrányai: Rövid élettartam, drága betétanyagok, lassabb oldás, autóknál szervoigény, rögzítőfékként nehezen alkalmazható

 

Féktárcsa

Anyaga lehet: rozsdamentes acél, karbon, kerámia, kevlár, kompozit, öntött vas (autóknál, épített motoroknál, vastag majd egy centi, jobban bele tud harapni a betét csak nagy súly, nagy giroszkóphatás – nehéz kitéríteni a forgási síkból)

fékrendszer

Kialakítás, szerkezete: fékrendszer fontos eleme, tömör, dupla falú (V-MAX, belső ventilációs), furatokkal ellátott (úgy kell elhelyezni a furatokat, hogy a teljes betétet fedjék. jobb hűtés, furatok éle letakarítja a nedvességet és szennyeződést, súlycsökkentés, de elgyengíti az anyagot, versenyeken kevésbé használják), bemarások, hornyok a vízelvezetéshez (nagyon gyorsan megeszi a betéteket), hullámos szél a jobb hőleadásért, illetve az alacsonyabb súlyértRögzítése: fix (kisebb terhelésnél, hátsó tárcsákon), úszóágyazású (csapokkal, illetve rögzített, aminek a belsejében van egy tányérrugó. versenyekre „lötyögősítik”). Utóbbinál a tárcsa szabadon tágulhat (különben a feszültség miatt hullámossá válna), nem adja át a hőt a kerékagynak

Száma: Elöl szimpla vagy dupla, hátul túlnyomórészt szimpla (streetfighteren egy tárcsára kettő)

Az újabb modelleken tesznek a tárcsa meg az agy közé polifoam gyűrű.


Féknyereg

Hagyományos és radiális: a kormányra merőleges a henger és a dugattyú.

Anyaga: acél (autókon inkább még a zsigulin is), alumíniumfékrendszer

Rögzítése: fékrendszer függő. fix (ellendugattyús), hagyományosnál van úszóágyazású (oldalirányban elmozdul ezért egy dugattyú elegendő, a fékfolyadék nem csak a dugattyúra hat, hanem a nyerget is elnyomja ellenkező irányba) húzzuk. hagyományoson max 3. küllős kerekeknél egyszerűen nem fér el a nyereg. lassabb a fékoldás.

Dugattyúk száma: 1, 2, 4, 6 vagy 8

Dugattyúk anyaga: acél (többnyire korrózióvédelemmel, keménykrómmal), alumínium, titán

Hagyományos és radiális: a változó tárcsaméret miatt kellett. gyakorlatilag hézagolja, különböző pogácsákkal a tárcsamérethez igazítható a nyereg távolsága. mondják, hogy masszívabb is, de ez nem igaz, a hagyományos is lehet annyira masszív. radiálisnál nyomszegre teszik fel a nyerget, amit pozicionálni kell, mert megeshet, hogy elfordul a nyereg, és a betétek nem állnak párhuzamosan a tárcsával.

Mitől áll vissza alaphelyzetbe a dugattyú? A következő van. A gumitömítő gyűrű, ami meggátolja a szivárgást, az gyakorlatilag letapad a dugattyúra, mikor kinyomod, akkor a gumi torzul, s mikor megszűnik a nyomás, ez húzza vissza a dugattyú és egy karmantyú. az egyik a tömítés a portól véd, a másik (a karmantyú) a fékfolyadékot nem engedi ki. ez utóbbi húzza vissza. mindkettő négyszög profilú, de tartalmazhat több hornyot is, azaz barázdált a felülete. alatta alumínium oxid gyűlhet fel. mindig egy kicsit megcsusszan a dugattyú a kopás mértékének megfelelően.

 

Fékkar

Anyaga: alumínium, műanyag (robogón, egyéb ótvaron)fékrendszer

Hajlítás: nem jellemző, két, három ujjas, számottevő jelentősége nincs. Műszakilag nem, inkább ergonómia szempontjából fontos

Gyengítve vannak, általában a negyedénél, gomb a végén, hogy ne álljon bele senkibe

Ha eltörik, tessék a végeit legömbölyíteni.

A fékkarnak alaphelyzetben nem szabad nyomnia a dugattyút nyomja, csak nagyon kis mértékben szabad érintenie. Mikor elkezded húzni a kart, a dugattyú először elzár egy nyomásmentesítő járatot, utána kezd kialakulni a fékhatás. Ha fékkart cserélsz és csak pár millimétert is eltér, előfordulhat, hogy annyira meg nyomja a dugattyút a csavar berakásakor, hogy már alaphelyzetben elzárja ezt a járatot, és a fékfolyadék melegedéskor nem tud a tágulási tartályba áramolni.

 

Fékfolyadék

fékrendszer

Nem olaj. Hidraulikus áttétel, kis kézerőből nagyot csinál. A főfékhenger dugattyúútja hosszú, átmérője kicsi, a lenti rövid, átmérője nagy. 10 newtonból 500-at csinál. Elég nagy témakör. Jellemző a viszkozitása, forráspontja fontos. Ezek alapján soroljuk kategóriák DOT 1, 2, 3, 4. A légkör víztartalmát megköti, ezért folyamatosan cserélni kell. A nedvesség még a fékcsöveken is átdiffundálhat! Friss fékfolyadékot használjunk! Évekig ne tároljuk! Féktisztító-folyadék nem bántja, a legjobban vízzel mosható le. DOT 5 kivételes a fékfolyadékok családjában, a 3, 4 és 5.1 glikol bázisú, az 5-ös pedig szilikonbázisú. Utóbbi egy-két Harley és KTM modellen.

 

Fékcső

fékrendszer

Szövetszál erősítésű, gumiszerű műanyag vagy fémszál erősítésű műanyag, ez adja meg a mechanikai szilárdságot. Fitting vagy vég zárja. Azért fém, hogy ne táguljon, különben puha lesz a kar. Nem véletlenül nem szerelnek fém fékcsövet, mert rontja az adagolhatóságot. Minél rövidebb legyen a fékrendszer csövezése. Fém fékcsőnél T-elosztó a legjobb. Van előre gyártott, meg ami célszerszámmal teljes biztonsággal összerakható. Tapasztalt szerelőre érdemes bízni.

 

Fékbetét

Anyaga: szinter, organikusfékrendszer

Általában négyféle van, ami gyakorlatilag puhaságát, anyagösszetételét határozza meg. Utcai, sport, krossz, full race (Erre harapnak az emberek, versenykörülmények között jól teljesít, hidegen viszont rosszabb, mint az utcai). Ha nem pályázik, akkor rosszabb lesz a fékhatás. Méret/tömeg. A súrlódó erő nem függ a felülettől, szinte mind1, hogy mekkora, de a hőeloszlás végett nagyobbak! Fékbetéten szoktunk hornyot kialakítani. A hő hatására nyomás keletkezik, ezért van surrogó hang. Ez a nyomás próbálja szétfeszíteni. Gyári betéten is vannak hornyok, pont azért, hogy elvezessék a nyomást.

 

ABS: nem engedi el a féknyomást, csak a nyeregtől veszi el, mikor a kerék blokkolna

 

Duálfék

Speciális fékrendszer. Az első nyereg középső dugattyúja nyomja át a fékfolyadékot a hátsónyeregbe. Ha elöl fékezünk, az egyetelen csavarral rögzített nyereg elfordul, és egy harmadik főfékhengert mozgat el, ami hátranyomja az olajat.

 

Profi szerelő szeretnél lenni? Nézd meg ezt!

Járműipari mérföldkövek (Milestones of automotive industry)

 Történelem   Járműipari mérföldkövek (Milestones of automotive industry) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
febr 042012
 

 Járműipari mérföldkövek (Milestones of automotive industry)

1800 Alessandro Volta olasz fizikus elkészíti az első „kémiai” akkumulátort.
1843. november 21-én Thomas Hancock angol feltaláló szabadalmaztatja a vulkanizálási eljárást Angliában.
1844. január 30-án Charles Goodyear szabadalmaztatja a vulkanizálást az Egyesült Államokban.

 

Robert William Thomson
(1822. július 26.-1873. március 8.)
1846 Robert William Thomson elkészíti az első levegővel töltött abroncsot, és szabadalmaztatja Franciaországban.
1847 máciusában R.W. Thomson bemutatja abroncsait a londoni Regents Parkban, találmányát pedig az Egyesült Államokban is szabadalmaztatja. A beszámolók szerint a gumi remekül működött, de Thomson nem tudott sokat gyártani belőle, mert nem állt elegendő nyersanyag a rendelkezésére.

 

Rudolf Christian Karl Diesel
(1858. március 18. – 1913. szeptember 30.)

 

1858. március 18-án Párizsban megszületik Rudolf Christian Karl Diesel.
1859 Gaston Plante francia fizikus feltalálja a tölthető ólomakkumulátort.
1861. szeptember 23-án megszületik Robert Bosch.

 

Adam Opel
(1837. május 9. – 1895. szeptember 9.)
1862. január 21-én Adam Opel Rüsselsheimben megalapítja az Adam Opel AG-t, és varrógépek gyártásába kezd.
1867 René Panhard betársul a Perin et Pauwels faipari gépgyárba, a cég neve Perin, Panhardra & Co. -ra változik.

 

Giovanni Battista Pirelli
(1848. december 27. – 1932. október 20.)

 

1872. január 28-án Giovanni Battista Pirelli megalapítja a G. B. Pirelli & C. Spa-t.
1873 Émile Levassor betársul a Perin, Panhardra & Co. -ba.
1875 A Perin, Panhardra & Co. gázmotorok gyártásába kezd Deutz licenc alapján.
1875. április 2-án a kanadai Oshawában világra jön Walter Percy Chrysler.

 

Galamb József
(1881. február 3. – 1955. december 4.)
1881. február 3-án Makón megszületik Galamb József.
1882 Armand Peugeot bemutatja velocipédjeit.
1883 Párizsban megalakul a De Dion, Bouton et Trépardou cég, ismertebb nevén a De Dion-Bouton. Korának legnagyobb automobil manufaktúrája volt.
1885. február 10-én Edward J. Claghorn szabadalmaztatja a biztonsági övet.
1886 Meghal Jules Perin, a Perin, Panhard & Co. neve Panhard et Levassorra változik.

 

John Boyd Dunlop
(1840. február 5. – 1921. október 23.)
1887 John Boyd Dunlop pneumatikus abroncsokat készít fia triciklijére.
1888 Dunlop szabadalmaztatja a levegővel töltött abroncsot.
1888. május 28-án megalakul a Michelin Tire Company.
1889 Armand Peugeot és Léon Serpollet háromkerekű gőzkocsikat készít, szám szerint négy darabot.
1889 Édouard Michelin irányítása alá veszi és átszervezi a családi vállalkozást, egyúttal nevét Michelin & Co.-ra változtatja.

 

Armand Peugeot
(1849. március 26. – 1915. január 2.)
1890 Armand Peugeot vásárol két – Daimler – motort a Panhard&Levassortól.
1890 A Panhard-Levassor piacra dobja első járművét. Hajtásáról Daimler licenc alapján gyártott motor gondoskodik.
1890 Émile Levassor feleségül veszi Eduard Sarazin özvegyét, Lousie Sarazint.
1891 John Boyd Dunlopot megfosztják szabadalmától Thomson „miatt”.
1892 A Michelin előrukkol a cserélhető gumival.
1892. feburár 23-án Rudolf Diesel szabadalmaztatja a dízelmotort (RP 67207, Arbeitsverfahren und Ausführungsart für Verbrennungsmaschinen).
1893 Bramah Joseph Diplock kidolgozza a négykerékhajtási és -kormányzási rendszert.

 

Charles Edgar Duryea
(1861. december 15. – 1938. szeptember 28.)
1893. szeptember 20-án megejtik az első benzinmotoros amerikai autó „közúti” tesztjét. A járművet Charles és Frank Duryea építette Massachusetts-ben. Garázsuk címe : 47 Taylor Street, Springfield volt. Az autót ma az Egyesült Államok Nemzeti Múzeumában lehet megtekinteni.
1894 Az első Grand Prix verseny
1894 Alfred Vacheron részt vesz a Párizs-Rouen versenyen egy négy lóerős Panhard&Levassorral. A feljegyzések alapján ő használt először kormánykereket az addig megszokott irányítókar helyett.
1895 A Michelin fivérek rajthoz állnak saját készítésű autójukkal a Párizs-Bordeaux-Párizs versenyen. Az Éclair felnijein a testvérek által készített levegővel töltött gumiabroncsai feszültek, ezek voltak a világ első pneumatikus autógumijai.

 

Václáv Laurin
(1865. október 16. – 1930. december 4.)
1895 Václáv Klement és Václáv Laurin összeáll, és Mládá Boleslávban megalapítják a Laurin&Klement vállalatot, a Skoda elődjét.
Václáv Klement
(1868. október 16. – 1938. augusztus 10.)
1895. szeptember 21-én megalakul a Duryea Motor Wagon Company, az Egyesült Államok első autógyára.
1895. november 28-án leintik az első egyesült államokbeli autóversenyt. A győztes Frank Duryea és saját építésű autójuk.
1896 Megtörténik az első autóbaleset. Bridget Driscoll 44 éves croydoni anya kirepült a kocsiból, mikor Arthur Edsell nekihajtott egy álló autónak a londoni Crystal Palace mellett. A halottkém a balesetet követően azt nyilatkozta: „remélem, hogy ilyesmi soha többet nem történik”. (Forrás: Itt).
Émile Levassor
(1843. június 21. – 1897. április 14.)
1897 Émile Levassor életét veszti a Párizs-Marseille versenyen.
1897 Auguste Joseph Frederic Georges Latil szabadalmaztatja a tengelycsuklót.
1897. február 17-én a Müncheni Műszaki Főiskolán Rudolf  Diesel bemutatja a világ első dízel motorját (egy henger, négy ütem, öt lóerő).

 

Ransom Eli Olds
(1864. június 3. – 1950.  augusztus 26.)
1897. augusztus 21-én Ransom Eli Olds megalapítja az Olds Motor Vehicle Company-t.
1899 Ferdinand Porsche épít egy négykerékhajtású elektromos járművet a Hofwagenfabrik Ludwig Lohner & Co. részére.
1899. Megszületik az első „Skoda”, a Laurin&Klement Slavia motorkerékpár.
1899. február 25-én Louis, Marcel és Fernand Renault megalapítja a Société Renault Fréres társaságot.
1899. november 14-én August Horch életre hívja az August Horch & Cie.-t Kölnben.

 

Giovanni Agnelli
(1866. augusztus 13. – 1945. december 16.)
1899. július 11-én Torinóban Giovanni Agnelli bejegyezteti a Fiat S.p.A., (Fabbrica Italiana Automobili Torino) vállalatot.
1901 Wilhelm Maybach elkészíti a dobfék kezdetleges változatát.
1902 Louis Renault tökéletesíti és szabadalmaztatja a dobféket.
1903 Bemutatkozik az első belsőégésű motorral szerelt négykerékhajtású autója, a Spyker 60 H.P.
1903. június 16-án Lansingben megalakul a Ford Motor Company
Torao Yamaba (középen) és családja 1904-ben
1904 Torao Yamaba megépíti a második japán gépjárművet, egy 25 lóerős, kéthengeres, tízfős gőzkocsit.
1905 Galamb József felvételt nyer a Fordhoz.
1905 Alfred Büchi svájci mérnök szabadalmaztatja a turbófeltöltőt.

 

Soichiro Honda
(1906. november 17. – 1991. augusztus 5.)
1906. november 17-én Hamamatsuban megszületik Soichiro Honda.
1907. március elsején megszületik Barényi Béla mérnök, feltaláló.
1908. szeptember 16-án létrejön a Buickot birtokló General Motors Company, élén William C. Duranttal.
Michio Suzuki
(1926. október 2. – 1998. május 31.)
1909 Michio Suzuki megalapítja a Suzuki Loom Works vállalatot.
1909 August Horchot „kitúrják” a August Horch & Cie.-ből, folytatásként megalapítja a Horch Automobil-Werke GmbH-t.
1910 Megkezdődik az első Audi gyártása. A 10 és 22 lóerős változatokban készülő Type A Sport-Phaeton Zwickauban készül.
Henry Ford
(1863. július 30. – 1947. április 7.)
1913 Henry Ford megtervezi az első futószalagot. Ezzel sikerült elérni, hogy 93 perc alatt elkészüljön egy autó.
1913. szeptember 29-én Antwerpenben hajóra száll Rudolf Diesel. A mérnök az éjszaka során eltűnik a hajóról, ágyát érintetlenül találják, holttestét pár nap múlva a tengerben találták meg. Egyes feltételezések szerint Dieselt a kőolajcégek tették el láb alól, ő ugyanis a növényi alapú olajok használatát forszírozta. Mások úgy vélik, az Angliába utazó Diesel tengeralattjáró-motorok gyártásában kívánt segédkezni a briteknek, ezért a német titkosszolgálat „vonta ki a forgalomból”.
1910 Alfred Büchi elkészíti az első működőképes turbós motort, melynek alapját egy kéthengeres Murray-Villat gyártmányú erőforrás adja.
1915 Arthur William Savage szabadalmaztatja a radiális gumiabroncsot.
1917. július 21-én bejegyzik a Bayerische Motoren Werke AG-t.
1920  Létrejön a Toyo Cork Kogyo Co., Ltd-t, a Mazda elődjét.
1920 Guido Fornaca, a Fiat mérnöke elkészíti a ma MacPhersonként ismert futóműrendszer terveit.
1923 A Michelin bemutatja az első alacsony nyomású személyautó abroncsot (2,5 Bar). A Michelin Comfort 1500 km-es futásteljesítménnyel büszkélkedhetett.
1924. május elsején a Benz&Cie és a Daimler Motoren Gesellschaft együttműködési szerződést ír alá.
1925. június 6-án Walter Chrysler átszervezi Maxell Motor néven futó vállalatát, és Chrysler Corporationként viszi tovább.
1926. június 28-án Daimler-Benz AG néven egyesül a Benz&Cie és a Daimler Motoren Gesellschaft.
Felix Heinrich Wankel
(1902. augusztus 13. – 1988. október 9.)
1929 Felix Heinrich Wankel szabadalmaztatja a Wankel-, más néven bolygódugattyús motort.
1930 A Michelin szabadalmaztatja a „beépített belsőt”, a belső nélküli abroncs elődjét.
1931 Elkészül az első Mazda, a Mazda-Go.
1932 A Polskie Zakłady Inżynieryjne (Polish Engineering Works, PZInż) elkezdi gyártani a Fiat 508-ast.
1932 Az Audi egyesül a DKW, a Horch és a Wanderer cégekkel, így létrejön az Auto Union.
1933 A Citroen megépíti az első dízelmotoros személyautót, a Citroen Rosalie-t. Erőforrását Sir Harry Ricardo tervezte. A gázolajos motorokra vonatkozó jogi szabályozások miatt az autó nem kerülhetett forgalomba.
1934 Yoshisuke Aikawa leválasztja és kibővíti Tobaga Casting Co.járműalkatrész divízióját, ami Nissan Motor Co., Ltd. néven leányvállalatként folytatja működését.

1936 Elkészül az első Toyota személyautó, az AA.

1936 A Bosch szabadalmaztatja a blokkolásgátlót (ABS).
1936 A Mercedes-Benz piacra dobja az első szériagyártású dízel autóját. A2545 köbcentis, négyhengeres, felülszelepelt erőforrással gyártott 260D 45 lóerő teljesített percenkénti 3000-es főtengelyfordulatnál. Az autó súlya 1530 kg, végsebessége 95 km/óra volt.
1937. május 28-án életre hívják a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH-t, azaz a Német népautó gyártását előkészítő társaságot.
1937. augusztus 28-án Kiichiro Toyoda megalapítja a Toyota Motor Company.-t.
1938. szeptember 16-án a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH-t Volkswagenwerk GmbH-ra nevezik át.
1940. június 22-én a Banco Urquijo (többek között a Hispano-Suiza tulajdonosa) megalapítja a SEAT elődvállalatát, a Sociedad Ibérica de Automóviles de Turismót (S.I.A.T.)
1940. augusztus 18-án meghal Walter Chrysler.
1942. március 3-án 460 tonna bombát dobnak a billancourti Renault gyárra.
1945. január elsején náci kollaboránsnak nyilvánítják Louis Renault-t, gyárát pedig január 16-án Régie Nationale des Usines Renault néven államosítják.
1946 A Michelin piacra dobja az első szériagyártású radiális gumiabroncsot.
1947. Barényi Béla szabadalmaztatja a deformálódó kormányoszlopot.
1948 augusztus 17-én törlik a cégnyilvántartásból az oroszok által teljesen leszerelt Auto Union AG-t. A zwickaui gyár Automobilwerk Zwickau néven dolgozik tovább.
1948. szeptember 24-én Soichiro Honda bejegyezteti a Honda Motor Company-t.
1949. szeptember 3-án Ingolstadtban megalapítják az új Autó Uniont.
1949 Debütál az első MacPherson rendszerű első futóművel szerelt személyautó, a Ford Vedette. Tervezője, Earle Steel MacPherson Guido Fornaca korábbi szabadalmat dolgozota át.
1950. május 9-én létrejön a Sociedad Española de Automóviles de Turismo, S.A., azaz a S.E.A.T. Az állami vállalat kezdőtőkéje 600 millió peseta.
1951 A Hatsudoki Seizo Co., Ltd. neve Daihatsu Motor Co., Ltd.-re változik.
1951 Barényi Béla szabadalmaztatja a gyűrődőzónát.
1952 Barényi Béla szabadalmaztatja a biztonsági utascellát és a deformálódó kormányoszlopot.
1952 Suzuki Power Free néven piacra dobják az első Suzuki motorkerékpárt.
1953. július 15-én az első Ötéves Terv első évében megalapítják az első kínai autógyárat, a FAW-t (First Automobile Works).Ugyanezen a napon a Fuji Kogyo, Fuji Jidosha Kogyo, Omiya Fuji Kogyo, Utsunomiya Sharyo és Tokyo Fuji Sangyo összevonásával megszületik a Fuji Heavy Industries.
1953. november 14-én legördül a futószalagról az első Seat, a Fiat 1400 tervei alapján készülő Seat 1400.
1954 A Suzuki Loom Manufacturing Company neve Suzuki Motor Co., Ltd.-re változik.
1954 Együttműködési szerződést ír alá a Daimler-Benz AG és a Tata Sons. A megállapodással létrejön a Tata Motors.
1954 Legördül a futószalagról az első Subaru, az 1500. FG4A típuskódú motorja a Peugeot 202-ből származik, megjelenése a Peugeot 404-re emlékeztet.
1955 A Zastava megszerzi a Fiat több modelljének gyártási jogát.
1955 Bemutatkozik a Ford Thunderbird, a világ első állítható kormánykerékkel felszerelt autója.
1955. december 4-én meghal Galamb József.
1957. február elsején elkészül az első üzemképes Wankel-motor. A jelenkor bolygódugattyús aggregáttal szemben itt nem csak a dugattyú, hanem a  blokk is forgott. A motor a DKM 54 kódot kapta, teljesítménye 21 lóerő volt.
1957 Megjelenik az első négy tárcsafékkel szerelt személyautó, a Mercedes-Benz 300 SL.
Nils Ivar Bohlin
(1920. július 17. – 2002. szeptember 26.)
1958 Nils Ivar Bohlin, a Volvo mérnöke szabadalmaztatja a „Basics of Proper Restraint Systems for Car Occupants” találmányt, azaz a hárompontos biztonsági övet.
1958 Személyautó-gyártásba kezd a FAW. Első modelljük egy luxusautó, típusneve Hong Qi.
1958 A Daimler-Benz megvásárolja az Auto Union részvények 87 százalékát.
1959 A Daimler-Benz a teljes Auto Uniont bekebelezi.
1959. augusztus 13-án legördül a gyártósorról az első hárompontos biztonsági övvel kínált szériagyártású  személyautó.
1962 Bemutatkozik a Fiat 600 alapjaira épülő Zastava 750.
Ferruccio Lamborghini
(1916. április 28. – 1993. február 20.)
1963. október 30-án Ferruccio Lamborghini megalapítja az Automobili Lamborghini S.p.A.-t.
1964 A Volkswagen megvásárolja az Auto Union 50 százalékát, ami az ingolstadti gyárat is magában foglalta.
1964 Debütál az első Wankel-motoros autó, az NSU Spider.
1965. január elsején a Volkswagenwerk megszerzi az Auto Union GmbH-t a Daimler-Benztől.
1966 Fiat segédlettel felépül a togliatti AvtoVaz gyár.
1967. A Fiat felvásárolja az Autobianchit.
1967. december 29-én Chung Ju-yung megalapítja a Hyundai Motor Company-t.
1968 A Nissan 20 százalékos tulajdonrészt szerez a Fuji Heavy Industries-ban.
1969 A Fiat tulajdonrészt vásárol a Ferrariban és a Lanciában egyúttal átveszi a két cég irányítását.
1969 Az Auto Union egyesül az NSU-val.
1971 A Buick (GM) bemutatja a MaxTrac-ot, a kipörgésgátló elődjét.
1973 Olajválság
1974 A Pirelli szabadalmaztatja a széles futófelületű, alacsony oldalfalú radiál gumit.
1976. április 9-én a Peugeot S.A. megszerzi a Citroen 89,95 százalékát, egyúttal létrejön a Peugeot Société Anonyme, más néven a PSA.
1977 Piacra dobják a Fiat licenc alapján épülő motorral és váltóval gyártott Lada Nivát.
1979 Olajválság
1981 Bemutatkozik a világ első övfeszítővel és légzsákkal szerelt szériagyártású autója, a W126-os Mercedes S-osztály.
1984 A Michelin kifejleszti a radiális motorkerékpár-gumit.
1985 Yugo márkanévvel piacra lép a Zastava az Amerikai Egyesült Államokban.
1986 Li Shufu átalakítja hűtőszekrény-gyárát, és Geely néven futtatja tovább.
1986 A Honda létrehozza az Acura márkát.
1987 áprilisában a Chrylser döntő többséget szerez a Lamborghiniben.
1987 A Nissan létrehozza az Infinitit.
1987 Porsche 944 Turbo, az első autó utasoldali légzsákkal.
1987 Színre lép az első vezetőoldali légzsákkal szerelt japán autó, a Honda Legend.
1989 A Toyota létrehozza a Lexust.
1990 Olajválság
1991. április 16-án a Volkswagen AG. 30 százalékot vásárol a Skodában.
1991. augusztus 5-én Tokióban meghal Soichiro Honda.
1994 A BMW felvásárolja a Rover Csoportot (Rover, Land Rover, MG, Austin, Morris)
1994 A Volvo 850-ben bemutatkozik az első oldallégzsák.
1995  Daewoo felvásárolja az FSO-t.
1997. március 27-én létre jön a Renault-Nissan Alliance néven elhíresült együttműködési szerződés, melynek keretein belül a két cég „tulajdonrészt szerez egymásban”. A Renault 36,8 százalékot vásárol, míg a Nissan 15 százalékhoz jut hozzá.
1997 A BMW 5-ös és 7-es szériában (MY1998) bemutatkozik az első függönylégzsák, ami a fejet védi az oldalirányú ütközések során. A rendszer a Head Protection System (HPS) nevet kapta.
1997 Bemutatkozik a Toyota Prius, a világ első sorozatgyártású hibridautója.
1998 Egyesül a Daimler-Benz  AG és a Chrsyler Corporation. A cég DaimlerChrysler néven működik tovább.
1997 Piacra dobják az új Kia Sportage-t (MY1998), a világ első térdlégzsákkal szerelt autóját.
1998 A Volkswagen AG. 110 millió  euróért megvásárolja a Lamborghinit.
1999 Az észak-koreai Egyesítési Egyház létrehozza a Pyeonghwa Motors vállalatot.
1999 A Toyota 51 százalékos részesedést szerez a Daihatsuban, ezzel átveszi a cég irányítását.
2000 május 30-án a Skoda összes részvénye a Volkswagen AG. birtokába kerül.
2000 A BMW eladja az MG-t, a Rovert, és a Land Rovert is.  Előbbi kettőt a Phoenix Consortium, utóbbit a Ford veszi át.
2001 Bemutatkozik az új Mini.
2002. szeptember 26-án szívrohamban meghal Nils Bohlin, a hárompontos biztonsági öv feltalálója.
2006 márciusában a Daihatsu kivonul Ausztráliából.
2006 A Honda bemutatja az új Gold Winget, a világ első légzsákkal szerelt sorozatgyártású motorkerékpárját.
2007. augusztus 3-án különválik a Chrysler és a Daimler. Előbbi Chrysler Holding Inc., utóbbi Daimler AG néven folytatja tevékenységét.
2008 január elsején leleplezik a Tata Nanót.
2008 A Tata Motors felvásárolja a Jaguart és a Land Rovert, egyúttal a Daimler, Rover és Lachester márkanevek használati jogát.
2008 A Toyota IQ-ban debütál a világ első hátsó (fej)légzsákja.
2009 februárjában Chris Bangle elhagyja a BMW-t.
2009. április 30-án a Fiat és a Chrysler együttműködési szerződést ír alá.
2010 A Volkswagen AG 19,9 százalékos tulajdonrészt szerez a Suzuki Motor Company-ben.
2010. április 7-én a Renault-Nissan páros együttműködésre lép a Daimler AG-tal.

 

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.