BMW 1 modelltörténet, típushibák és visszahívások

 Autó, Történelem   BMW 1 modelltörténet, típushibák és visszahívások bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 242013
 
BMW 120d – 2004

BMW 1 generációk, karosszériatípusok:

BMW 1 E87 – (2004–2011) – ötajtós

A hármas alapjaira épült, árát a 3-as és a Mini közé pozícionálták. Ez volt az egyetlen hátsókerék-hajtású modell az alsó-középkategóriás autók piacán. Három évig csak ötajtósként létezett. 1,6 (115 LE), 2,0 (118i – 129 és 120i – 150 LE) és 3,0 (2005-től, 265 LE) literes benzines, illetve kétliteres dízelmotorral (N47 – 118d – 122 LE és 120d – 163 LE) kínálták, az erőátvitelről öt- és hatfokozatú manuális, vagy hatfokozatú félautomata (?) váltó gondoskodott. Volt ötfokozatú automatikus is, de azt 2005-ben nyugdíjba küldték.

BMW 1 E81 – (2007–2011) – háromajtós

Nem csak a háromajtós érkezett, hanem kis ráncfelvarrás is volt. Átrajzolták a lökhárítókat, a lámpákat és számos műszaki újítást is bevezettek, így az elektromos szervokormányt, az elektronikusan szabályozott vízpumpát is. A súlyelosztás 50/50 százalék. A 2.0 benzin ereje 143 és 170 lóerőre, a 2.0d pedig 143 és 177 LE lesz.

BMW 1 E82 – (2007–2013) – kupé

BMW 1 E88 – (2007–2013) – kabrió

BMW 1 F20 – (2011–) – ötajtós

Ebben jelent meg elsőként az N13-as motor, méghozzá két teljesítménylépcsőben. A 116i és a 118i egyaránt 1598 köbcentis, előbbi 100 (136 LE), utóbbi 125 kW-os (170 LE). 2012 októberében bemutatták a 114i névre keresztelt, 75 kW, azaz 102 lóerős változatot is.

BMW 1 F21 – (2012–) – háromajtós

BMW 1 ActiveE – Elektromos változat 168 lóerővel.

 

Benzines hajtóművek

114i

2012-től – N13B16 – 1598 – 76 kW, 102 LE, 180 Nm – F20, F21

116i

2004-2007 – N45B16 – 1596 – 85 kW, 114 LE, 150 Nm – E87

2007-2009 – N43B16 – 1599 – 90 kW, 120 LE, 160 Nm – E87, E81

2009-2011 – N43B20 – 1995 – 90 kW, 120 LE, 185 Nm – E87, E81

2011-től – N13B16 – 1598 – 100 kW, 136 LE, 220 Nm – F20, F21

118i

2005–2007 – N46B20 – 1995 cm3 – 95 kW, 127 LE, 180 Nm – E87

2007-2011 – N43B20 – 1995 cm3 – 105 kW, 141 LE, 190 Nm – E87, E81, E88

2011-től – N13B16 – 1598 – 127 kW, 170 LE, 250 Nm – F20, F21

120i

2004–2007 – N46B20 – 1995 cm3 – 110 kW, 150 LE, 200 Nm – E87

2007-től – N43B20 – 1995 cm3 – 130 kW, 170 LE, 210 Nm – E87, E81, E82, E88

125i

2008-2012 – N52B30 – 2996 cm3 – 160 kW, 210 LE, 270 Nm – E88, E82

2012-től – N20B20 – 2996 cm3 – 163 kW, 218 LE, 310 Nm – F20, F21

128i

2008–tól – N52B30 – 2996 cm3 – 170 kW, 230 LE, 271 Nm – E88, E82

2008-tól – N51B30 SULEV – 2996 cm3 -170 kW, 230 LE, 271 Nm – E88, E82

130i

2006–2009 – N52B30 – 2996 cm3 – 195 kW, 261 LE, 315 Nm – E87, E81

2009-től – N52B30 – 2996 cm3 – 190 kW, 250 LE, 310 Nm – E87, E81

135i

2008–2010 – N54B30 – 2979 cm3 – 225 kW, 306 LE, 450 Nm – E88, E82

2011–től – N55B30 – 2979 cm3 – 239 kW, 325 LE, 450 Nm – E88, E82, F20, F21

 

Dízel hajtóművek

114d

2012–től – N47D16 – 1598 cm3 – 70 kW, 95 LE, 235 Nm – F20, F21

116d

2009–től – N47D20A-N47D20C – 1995 cm3 – 85 kW, 114 LE, 260 Nm – E87, E81, F20, F21

118d

2004–2007 – M47TU2D20 – 1995 cm3 – 90 kW, 120 LE, 280 Nm – E87

2007-2011 – N47D20 – 1995 cm3 – 105 kW, 141 LE, 300 Nm – E87, E81, E82, E88

2011-től – N47D20 – 1995 cm3 – 105 kW, 143 LE, 320 Nm – F20, F21

120d

2004–2007 – M47TU2D20 – 1995 cm3 – 120 kW, 160 LE, 340 Nm – E87

2007-2011 – N47D20 – 1995 cm3 – 130 kW, 170 LE, 350 Nm – E87, E81, E82, E88

2011-től – N47D20 – 1995 cm3 – 135 kW, 184 LE, 380 Nm – F20, F21

123d

2007– N47D20 – 1995 cm3 – 150 kW, 204 LE, 400 Nm – E87, E81, E82, E88

125d

2012-től – N47D20 – 1995 cm3 – 160 kW, 218 LE, 450 Nm – F20, F21

 

Típushibák

Az N47 dízelmotor vezérműlánca a 2011 márciusa előtt gyártott modelleknél hajlamos elszakadni

Az első szériáknál a szervokormány csövei eltörhettek, rögzítésük eleresztett – elfolyt a szervoolaj. Ha a hibát nem javították időben, szétment a kormánymű.

2004 benzin, sebességváltó kettes, hármas szinkrongyűrűinek gyors kopása.

Rosszul rögzített zárak.

Megszoruló központi zár.

Sebességváltó-gomb leesik.

Dízelek kuplungja szorulhat 2005 előtt.

2004-2005 – Vezérlőelektronika hibája.

Gyenge minőségű akkumulátorok

2005. márciusig – rosszul rögzített generátor

Üzemanyag-betöltőcső eltörik, az üzemanyag szivárog

Kipufogó rezonátorcső 118d

Zörgő műanyagkárpitok (?)

Fejegység elnyeli a cd-t

Differenciálmű idő előtt tönkre megy (118 d)

Turbó intercoolercsövének törése (120 d)

 

Visszahívások:

2006.08. Négyhengeres dízelek generátor-hajtószíj szakadás.

2007.06. 118d – Porlasztócsúcsok hibája.

2009.06. Légzsákok csatlakozójának hibája miatt nem nyílnak a lufik.

2010.06. Az övfeszítő kábelei túl közel vannak a B-oszlophoz, ezért kidörzsölődhetnek, ami tüzet okoz.

2011.09. Az üzemanyag-előmelegítő túlmelegedhet és kigyulladhat a dízeleknél.

2012.07. A menetstabilizáló nem működik megfelelően.

2013.02. Kupék, kabriók akkumulátor-földkábel csatlakozásának hibája miatt leállhat a motor

 

Riválisok

Mercedes A-osztály

Audi A3

Volvo V40

 

Carcomplaints.com

Népítélet.hu

UK recalls

Smith&Marton archív

+Wiki és BMW hivatalos oldal

 

 

 

A BMW R 1200 GS története (History of BMW R 1200 GS)

 Motorkerékpár, Technika, Történelem   A BMW R 1200 GS története (History of BMW R 1200 GS) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 232013
 

BMW R 1200 GS  Adventure Triple Black Edition

BMW R 1200 GS Adventure Triple Black Edition – 2012

Modelltörténet (BMW R 1200 GS):

1923 – Elkészül az Airhead névre keresztelt kéthengeres, léghűtéses boxermotor.

1977 – Debütál az R80/7, a GS előfutára.

1980 – Kölnben színre lép a BMW R 80 G/S, a márka első túraendurója. Motorja 797,5 köbcentis.

1981 – Hubert Auriol egy BMW GS 800 R-rel diadalmaskodik a Párizs-Dakaron.

1983 – Újra Hubert győz a Dakaron. Motorja nem mást, mint az GS 980 R.

1984 – Megint BMW nyeri a Dakart. Gaston Rahier  egy BMW GS 980 Rnyergében nyargal a dobogó legfelső fokára. Mindeközben piacra dobják az R 80 G/S Paris-Dakar verzióját.

1985 – Ismét Gaston Rahier nyakába akasztják a Dakar aranyérmét.

1986 – Befejeződik az R 80 G/S gyártása.

1987 – Jön a BMW R 65 GS és R 100 GS (980 cm3, 60 LE) . Az R 80 G/S nyugdíba vonul, helyét az R 80 GS veszi át.

1990 – Megjelenik a 35 literes üzemanyagtartállyal kínált, R 100 GS Paris-Dakar. Súlya 236 kg.

1993 – A nagy lépés – debütál a BMW R 1100 GS  (1085 cm3, 80 LE) és a hengerenként négyszelepes, levegő-olaj hűtéses Oilhead erőforrás.

1996 – Véget ér az R 100 GS forgalmazása, vigaszként az R 850 GS, az R 80 GS Basic és R 80 GS Kalahari szolgálhat.

1999 – Modellváltás. Az R 1100 GS átadja helyét az R 1150 GS modellnek. (1130 cm3, 85 LE). Richard Sainct egy F650RR rajthoz áll és nyer a Párizs-Dakaron.

2000 – Richard Sainct újabb Dakar diadala.

2001 – Megérkezik a bőségesebb felszereltségű, komolyabb túrázáshoz igazított R 1150 GS Adventure.

2002 – Tovább fejlődik a motor. A hengerek két-két gyertyát kapnak, alapfelszereltség a kombinált fékrendszer.

2004 – Újabb mérföldkő a típus pályafutásában – lehull a lepel az 1170 köbcentis, 100 lóerős R 1200 GS-ről. A közel 80 ezer példányban értékesített R 1150 GS lekerül a palettáról. Eközben Ewan McGregor és Charley Boorman két R 1150 GS-sel megkerülik a bolygót.

2006 – Új modellváltozat – R 1200 GS Adventure.

2007 – Ráncfelvarrás, a teljesítmény 105 lóerőre növekszik, egyúttal második generációs ABS kerül a motorra.

2010 – Dupla-vezérműtengelyes vezérlés kerül az SOHC előd helyére.

 

Riválisok:

Aprilia Caponord

Aprilia Dorsoduro 1200

Ducati Multistrada

Honda VFR1200X Crosstourer

Honda Varadero

Kawasaki Versys 1000

KTM 950, 990, 1190 Adventure

Moto Guzzi Stelvio 1200

Triumph Tiger Explorer 1200

Yamaha XT1200Z Super Tenere

 

A járműlámpa története (History of automotive lights)

 Autó, Motorkerékpár, Technika, Történelem   A járműlámpa története (History of automotive lights) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
márc 212013
 

Járműlámpa, Honda Civic 88 projector headlights

A járműlámpa története:

Eleinte gyertya, acetilén, olaj.

A karbidlámpáknál a behelyezett kalcium-karbid és a hozzáadott víz elegye acetiléngázt fejleszt, amit egy égőfejen vezetnek ki, s gyújtanak be. Az olaj és karbidlámpák gyártásában a birminghami Lucas King of  The Road cég járt az élen. Ma a céget Lucas Industries -ként ismerjük, és a TRW Automotive tulajdona.

1808 – Humphry Davy feltalálja az ívlámpát. A galvánelem két pólusához egy-egy szánelektródot kötött, ezeket közelített egymáshoz, és az úthúzó ív szolgáltatta a fényt.

1879 – Thomas Alva Edison szabadalmaztatja a szénszálas izzólámpát

1898 – Columbia Electric autó az Electric Vehicle Company-tól. Nem volt túl kiforrott konstrukció, az izzószál hamar elégett vagy elszakadt a rossz utakon.

1908 – A Peerless alapfelszereltségként kínálja az elektromos fényszórókat

1912 – A Cadillac beépíti járműveibe a Delco elektromos gyújtását és a fényszóróját

1915 – Guide Lamp Company bemutatta a tompított fényszórót.

Cord 810 Convertible – A világ első szériagyártású bukólámpás modellje, a lámpákat
kézzel, a műszerfal két oldalán elhelyezett karokkal lehetett lenyitni.

1936 – Színre lép az első rejtettlámpás autó, a Cord 810.

1938 – A Cadillac elsőként vezeti be a ködlámpákat

1942 – Megjelenik az első elektromotorokkal mozgatott bukólámpákkal gyártott modell, az 1942-es (Chrysler DeSoto). A rendszert Airfolnak hívták.

1954 – A Cadillac piacra dobja az Autronic Eye névre keresztelt rendszert, ami automatikusan kapcsol tompított és távolsági között.

1957 – Megjelenik az aszimmetrikus, tompított fénykibocsátású izzó. Az eltérő hosszúságú fénynyalábot a kanalas izzó árnyékolólapjának 15 fokos leélezésével oldották meg.

1962 – Bemutatkozik az első halogénlámpa, ahol a búrát halogéngázzal töltik meg. Ez megakadályozza az izzószál fémgőzeinek lecsapódását, egyúttal az izzó befeketedését.

1971 – Megjelennek a bilux halogén izzók az európai gépkocsikon.

1977 – Városon kívül kötelező lesz a nappali menetfény Svédországban.

1983 – Piacon az elliptikus fényszórók.

1988 – Megjelennek a rendszerbe állított, szabad térgeometriájú izzók.

1991 – A BMW 7-es sorozata az első szériagyártású jármű, melyhez xenon fényszóró rendelhető.

1996 – Bemutatkozik az első egyenáramú xenonlámpával gyártott amerikai autó, a Lincoln Mark VIII.

2004 – A Lotus Esprit és a Corvette C5 kifutásával véget ér a bukólámpás korszak. Elsősorban a gyalogosvédelmi előírások, a komplexitás és a drága előállítás miatt ment ki a divatból.

 

Fényszórók típusai (idézetek a Hellától)

Parabolikus fényszórók:

A parabolikus fényszórók tükröző felülete a hossztengely körüli elforgatással előállított forgásparaboloid. Sajátossága, hogy a tükröző felülete a gyújtópontjában elhelyezett fényforrás fényét, egymással párhuzamos sugarakból álló fénykéveként vetíti a jármű elé, amely távolsági fényként jól hasznosítható. Az izzószál gyújtópont elé helyezésével olyan fénykéve állítható elő, amelynek fényét a reflektor az optikai tengelyen keresztül lefelé, az útfelületre tükrözi, amely tompított fényként hasznosítható. A fényszóróból kilépő fénykévét, a reflektor felső részén, a szóró üveg függőleges bordázatú elemei vízszintes, prizmás elemei pedig (az aszimmetrikus részen) függőleges irányban osztják el olymódon, hogy a fény legnagyobb része, a szembejövők elvakítása nélkül, az útfelület legnagyobb megvilágítást igénylő részeire essen.

A parabolikus fényszórók meghatározó szerepet töltöttek be a gépkocsik útmegvilágító eszközeinek történetében. Nagy átmérőjük miatt azonban a kisebb légellenállású, lapos orrkiképzésű járműformák kialakításának gátjává kezdtek válni. Sőt, mivel a fényszórók által megvilágított útszakasz esetenként rövidebbnek bizonyult a megálláshoz szükségesnél, a csupán 26%-os fényhasznosítású parabolikusnál kisebb átmérőjű, és távolabbra világító tompított fényszórókat kellett kifejleszteni. Annál is inkább, mert a nagyobb átmérőjű, téglalap alakúra csonkolt két, illetőleg négy fényszórójú rendszerek használatával is csupán egy százalékkal, 27%-ra sikerült növelni a parabolikus lámpák fényhasznosítást.

Elliptikus fényszórók:

A 36%-os fényhasznosítású, vetítő rendszerű elliptikus fényszórók a parabolikushoz képest érdemi továbblépést jelentettek. Tükröző felülete: ellipszis hossztengelye körüli elforgatásával előállított forgás-ellipszoid. Világítórendszere a tükröző felület egyik gyújtópontjában elhelyezett fényforrásból, a másik gyújtópont mögé helyezett szórólencséből és a két gyújtópont között, a lencséhez közeli árnyékoló lemezből épül fel. Az európai rendszerű tompított világítás világos-sötét határvonalát, a második gyújtópont előtt, ahhoz közeli árnyékoló lemez hozza létre, amely levágja a tükröző felület alsó részéről, a szórólencsére jutó fény, e nélkül vakító részét. Emiatt főképp ködlámpaként és tompított fényszóróként kerülnek alkalmazásra.

Szabad térformájú fényszórók:

A szabad térformájú fényszórók számítógéppel optimalizált alakú, fénykibocsátású, és törőfelületű útmegvilágító eszközök. Sajátosságuk, hogy a kilépő fénysugarak eltérítését, szórását és elosztását közvetlenül az optimalizált tükröző felület idézi elő. Ez olyan felületelemekből áll, amelyek az úttest eltérő területeit jól elkülönülő tükörelemekről visszavert fénnyel világítják meg. Emiatt törőmintázat nélküli fedőüvegű változatban is készíthetők. A szabad térgeometriájú fényszórók fényhasznosítása eléri a 45%-ot, ami a tapasztalatok szerint vetítő technikával, tovább javítható.

Tükröző-vetítő fényszóró:

A tükröző-vetítő fényszórók elliptikussal kombinált, szabad térformájú útmegvilágító eszközök, amelyek a két rendszer előnyeit egyesítik. Jellegzetes elemeik: a forgás-ellipszoidhoz közelálló, szabad térgeometriájú reflektor, annak első gyújtómezejében elhelyezett fényforrás, amelyet a második gyújtópont körüli gyújtótér mögé helyezett szórólencse, és a lencséhez közeli árnyékoló lemez. A reflektor olyan kialakítású, hogy a lámpa által kisugárzott fény lehető legnagyobb részét visszaverje és juttassa át az árnyékoló lemez fölött, a szórólencsére, hogy az, minél nagyobb szórás-szélességgel terítse azt az út hatékony megvilágítása érdekében. A közvetlenül a világos-sötét határvonalkörnyékén koncentrálódó fénykibocsátás a korábbi rendszerekénél nagyobb látótávolságot, és ellazultabb vezetést tesz lehetővé, ami főképp hosszabb éjszakai vezetés alkalmával kedvező. A tükröző-vetítő fényszórók fényhasznosítása 50-52%-os. Előnyei miatt a mai korszerű fényszórók többsége tükröző-vetítő rendszerű.
Egyetlen hátrányuk, hogy a nagy fényáramú változatok 60-80 mm-es, üvegből készített szórólencséje számottevően megnöveli a fényszóró saját tömegét.

 

Xenonok fajtái

különálló: D2 és D4

izzóba integrált: D1 és D3

HID fényszóróknál kötelező a lámpamosó, mert a búrára rakódott kvarcszemcsék szétszórják a fényt, és így a fényszóró még inkább elvakítja a szembejövőt.

HID: High-intensity Discharge, azaz nagy intenzitású gázkisüléses lámpa

Sealed beam: A búra, a ház és az izzó egy egység

Halogénlámpák élettartama: kb. 450 – 1000 óra

Xenonlámpák élettartama: kb. 2000 óra

 

A xenonnak nagyobb a ragyogása
 
 

Motorkerékpárok:

2005 – Megjelenik a BMW K 1200 LT, a világ első HID fényszórókkal kínált motorkerékpárja.

2006 – A BMW K 1200 GT is rendelhetők a HID izzók.

A BMW K1600GT és GTL modellekhez adaptív fényszóró is rendelhető. Itt egy szervomotorokkal mozgatott tükör mindig annak függvényében irányítja a fényt, hogy a motor mennyire van ledöntve.

Törvényi háttér:

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet (MR) előírása tartalmazza:

„37. §
(4) A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni.

Tehát HC, HCR, HR, jelzésű fényszórókban csak halogén izzók (H1, H3, H4, H7, stb.) használhatók, mert ezek a fényszórók csak a típusra előírt izzókkal teljesítik a világításra vonatkozó előírásokat.

„38. §
(3) A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.”

Összességében elmondható, hogy utólagos átépítésre tulajdonképpen nincs lehetőség, csak akkor ha az adott típusnak volt HID fényszórókkal gyártott változata is, s ennek alkatrészeit építtetjük át szakszervizben. A HID fényszórókhoz előírás az automatikus fényszóróállítás és a fényszórómosó.

Források:

Hella

www.autoevolution.com

http://users.atw.hu/mb-w108/

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.