Az oldalkocsi története (Brief history of motorcycle sidecar)

 Érdekesség, Motorkerékpár, Technika, Történelem   Az oldalkocsi története (Brief history of motorcycle sidecar) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
máj 082013
 
oldalkocsiHarley-Davidson oldalkocsis motorkerékpár az 1920-as évekből
 
 

Az első oldalkocsis biciklit John Alexander Kirk építette 1885-ben.

Mivel a (hátsó) ülések nagyon kényelmetlenek voltak akkoriban, egy francia lap 1893-ban versenyt írt ki olyan motoroknak, melyeken az utas kényelmes és biztonságosan szállítható. A feltalálók alapvetően háromféle konstrukcióval álltak elő. Az első üléses változatnál a motorra két első kerék került, s ezek között, a pilóta előtt, egy kényelmes padon foglalt helyet az utas. Az utasszállító utánfutóval felszerelt motoroknál bőséges hely jutott az utasnak, de a vontatmány instabilnak bizonyult, a kipufogófüst pedig a delikvens arcát csapkodta. A befutó természetesen az oldalkocsi lett.

Jean Bertoux francia katonatiszt, fegyverkovács 1892. szeptember 27-én szabadalmaztatta kerékpárhoz erősített oldalkocsiját.  Egy évvel később már hajtott kerékkel is készültek oldalkocsik a műhelyében. A motoros változat szabadalmát a middlesexi William John Graham  jegyeztette be 1903. január 28-án, három héttel azt követően, hogy George Moore motoros újságíró publikálta az oldalkocsis motorkerékpár ötletét, illetve annak vázlatait. Graham üzlettársával, Jonathan A. Kahnnal kezdett neki a gyártásnak. Idővel több cég is csatlakozott hozzájuk, közöttük 1922-ben a Swallow Sidecar Company-val, a későbbi Jaguar Cars Ltd. elődjével.Az első oldalkocsik csak két ponton csatlakoztak a motorkerékpár vázához, de sok levált menet közben, így a gyártók áttértek a három-, illetve négypontos rögzítésre.

Egyes források szerint nem az első motorral együtt dőlő kerekű oldalkocsival az iowai Earl Johnson állt elő 1913-ban. Még ebben az évben jelentkezett a szintén amerikai Hugo Young is, akinél az oldalkocsi szintén nem közvetlenül, mereven kapcsolódott a motorkerékpár vázához, hanem csapokkal, így dönthető lett, illetve maradt a motor. Young 1913-ban megalapította Flxible Sidecar Company-t Ohióban, s egészen az 1920-as évekig gyártott oldalkocsikat. Mikor termékeire már nem mutatkozott kereslet átállt buszok készítésére.

Emellett létezett olyan koncepció is, melynél az oldalkocsi kereke nem az utas mellé került, hanem a kocsitest alá, így stabilabb és jobban dönthető volt a szerkezet, de sok helyet foglalt.  Ilyen volt például a meglehetősen primitív Equalean (Waly Wallick találmánya 1975-ból) és a modernebb Flexit oldalkocsi, illetve különféle változataik.

Waly Wallick fiának bejegyzése 2008-as bejegyzése a sidecar.com-on:

“My name is Ghraydon Wallick. My father Wally and I invented the EQUALEAN sidecar in 1975. We built about 270 units before going out of business in the recession of the 1980’s. I’ve kept my dad’s personal sidecar, as well as our original passenger prototype in storage ever since believing it would one day enjoy a renaissance. Mike Corbin in Hollister, Ca. and I have signed an agreement and he will bring EQUALEAN into the 21st century. Anyone familiar with Mike’s products knows they’re first class. EQUALEAN never had a better opportunity to succeed than with Mike Corbin on board. I have put together some pictures with text to provide useful (and accurate) information concerning the EQUALEAN sidecar. I have offered to e-mail them to Kneeslider for your pleasure.”

A Harley-Davidson 1914-ben szállt be a versenybe, igaz első oldalkocsijukat valójában a Rogers Co. szállította be. Sajátjukkal csak 1915-re készültek el.

Hogy az első hajtott kerekű motoros oldalkocsit ki építette, nem lehet pontosan tudni, az orosz Pjotr Vladimirovich Mokharov és az angol Harry Baughan (sok helyen írják helytelenül H.P. Baughn-nak) is előrukkolt a maga modelljével 1929-ben. Ezt a megoldást később több gyártó is átvette, a BMW, a Zündapp és az Ural is készített kétkerék-hajtású oldalkocsis motorkerékpárokat. Az oldalkocsik a két világháború között élték virágkorukat Európában, akkoriban ugyanis még nem igazán voltak, olcsó kisautók.

Feltalálóként emlegetik még Georges Gautiert is.

Az oldalkocsik jelen vannak a motorsportokban is, így a  krossz, minimotor, enduró, triál és gyorsasági szakágaknál is találkozni velük. Utóbbiaknál a Formula 1 és Formula 2 mezőny jelenti a csúcsot.

A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon nem kell külön forgalmi engedély, törzskönyv, vizsga és rendszám az oldalkocsihoz, amennyiben annak származása igazolt és van típusbizonyítványa (veterán esetében egyéb bizonyíték, hogy ki gyártotta, s volt-e engedélye közúti használatra), csak fel kell szerelni a motorkerékpárra, és egyben levizsgáztatni a szerelvényt. Mivel ezzel változik a súly és a szállítható személyek száma, új forgalmi készül (törzskönyv nem), és új rendszámot is kap a fogat, méghozzá rögtön kettőt, mert egyet az oldalkocsi elejére is fel kell szerelni. A vizsga díja 4360 Ft, az új forgalmi 6000, a két rendszám 8500 Ft.

Magyarországon a Méray Motorkerékpárgyár készített oldalkocsikat a két világháború között. A Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyáregysége, korábbi nevén a Dunai Hajógyár 1955-ben kezdett oldalkocsikat építeni és egészen 1975-ig zajlott, összesen 260 000 példány készült. A gyártás OK-2 típuskódú, torziós rugóval szerelt modellel kezdődött, ezt követte 1959-ben az OK-3, amin már három laprugó gondoskodott a rugózásról. Emellett léteztek még Jankovics (Zugló) és Szentesi márkájú oldalkocsik is.

Létezik tri-car is, ami átmenet a sidecar és a trike között.

Gyártók: (teljes lista ITT)

ARMEC Sidecars

California Sidecar
Champion Sidecars
Dauntless Motors
Hannigan Sidecar Company

Harley-Davidson – Saját oldalkocsikat is gyártanak
Liberty Sidecars – Csak Harley-hoz

Motorvation Engineering

SBW – Kifejezetten BMW R 1200 GS-hez és Adventure-höz. 10 890 és 11 689 Font.

Side Strider – Watsonian, Squire, Ural and Velorex oldalkocsikat értékesítenek.

Tomco Conversions – Mozgássérülteknek

Ural America

Watsonian Squire – a legrégebbi angol gyártó, 1912-ben jegyezték be a céget.

 

Létezik olyan, hogy Sidecar cocktail, magyarul oldalkocsi koktél. Ezt felrázva kínálják, cukrozott szélű pohárral és egy citromkarikával. 4/6-od brandy vagy konyak, 2/6-od Cointreau, 1/6-od citromlé. Ezeket egy félig teli mixeredénybe kell betenni és felrázni.

 

Vezetési útmutató oldalkocsis motorkerékpárhoz angolul (pdf)

Források:

Gouldingsidecars.com

Motomag.com

Ridermagazine.com

Wikipedia.org

Veterán Autó és Motor magazin

Motoassurance.com

Magyarjármu.hu

Maieuta.com

Flexit infó

Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula – Motorral a Föld körül

 Életrajz, Érdekesség, Motorkerékpár, Rekordok, Történelem, Túra   Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula – Motorral a Föld körül bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 272012
 

 

Mint ismeretes, 1928-ban Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula egy oldalkocsis Harley-Davidsonnal körbemotorozta a Földet. Csodálatos kalandjukról Sulkowsky könyvet is írt Motorral a Föld körül címen, ezt fogom most kijegyzetelni.

Alapadatok:

1928-1936

68 ország

170 000 km

Több ezer cikk jelent meg róluk

Filmeztek

270 automobil klub jelvénye gyűlt össze az oldalkocsin

Útirány: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Marokkó, Algéria, Tunézia, Kairó, Jeruzsálem, Bejrút, Szíria, Törökország, Bulgária, Bukarest, Budapest, Athén, Luxor, Sudán, Karachi, Bombay, Delhi, Lahore, Madras, Colombo, Ausztrália, Padang, Szingapúr, Bangkok, Saigon, Hanoi, Hongkong, Peking, Nagaszaki, Tokió, Honolulu, San Francisco, Los Angeles, Chicago, Toronto, New York, Mexico, Havanna, Panama, Chile, Brazília, London, Dublin, Brüsszel, Madrid, Nizza, Bern, Zürich, München, Bécs, Budapest

Milánóban találták ki, akkoriban nagy divat volt az utazás. Bohém fiatalemberek voltak.

Zoltán 1902-ben született, apja gyermekkorában Németországba költözött. A nagyapja fogadta örökbe, utána kapta a Sulkowsky nevet. Hadapród Iskola, Katonai Főreál, Ludovika Akadémia, Műszaki Egyetem, utána nevelőként dolgozik, vidékre kerül, itt alakul ki benne az utazás iránti vágy.  Anyanyelvi szinten beszélt németül.

Bartha Gyula Erdélyben született, igazi ezermester volt, ő tartotta karban a motort.

Évekig spórolnak, végül 1927-re jön össze a pénz az első külföldi útra, így kerülnek Olaszországba.


Túrabemutató a Magyar Televízió Múlt-kor című műsorában

Az 1922-es évjáratú oldalkocsis Harley-Davidsont Párizsban vásárolták. Az oldalkocsi árát csak akkor fizették ki, mikor visszatértek. Észak-Amerikában ellátogattak a Harley-gyárba, ahol kaptak egy vadonatúj, 1928-as Harley-t (ez a Közlekedési Múzeumban megtekinthető), ezt azonban nem használták, az eredeti motort egy ablakosnak adta el a család.

Palesztináig egy hölgy is utazott velük, Mimi (Tila Boriska), a Párizsban élő fiatal, modern, fiús, sportos magyar festőnő. Spanyolországban ő vezet, mikor fejre állnak egy kanyarban, szerencsére sem a motornak, sem nekik nem esik bajuk. A Közel-Keleten maláriát kap, kiszáll a túrából, helyette egy kutya, Hadzsi veszi át az oldalkocsit.

Marokkó francia részeire külön engedéllyel léphetnek csak be, mert – bár a világháborúnak 10 éve vége – az ellenséges országok polgáraival szemben korlátozások élnek. Ezeken a területeken nagyon jó az útminőség.

Algériában megismerkednek a helyi francia légió katonáival, közöttük az első magyar sorozatgyilkosként elhíresült Kiss Bélával.

A szíriai sivatagban Damaszkusz felé hajtottak, amikor lovas beduinok kezdték követni őket. Mivel lövöldözni kezdtek, egyértelművé vált, hogy nem barátkozni akarnak, Zoltán odahúzott hát neki. A motorkerékpár nehezen bírta a bukkanókat 50 km/óránál , de nem hullott szét, ugyanakkor a beduinok sem maradtak le. Végül elérték a műutat, itt 100 km/órára volt képes a Harley, így megmenekültek. Terepgumik híján a laza talajon folyamatos volt a küzdelem, a csomagok leszedése mellett sokszor az oldalkocsit is le kell szerelniük, hogy át tudjanak jutni az adott akadályon. Volt, hogy csak napi 10 km-t jutottak előre, s megesett, hogy vasútvonalon haladtak, méterről méterre, talpfáról talpfára gurulva. Esténként nagyon hideg volt a sivatagban, s nem volt fa, amivel tüzelhettek volna.

Nehéz benzinhez jutni, a motor fogyasztása nagyjából 8,0 l/ 100 km.

Jeruzsálemben isznak abból a kútból, amiből egykoron Mária is ivott.

Indiát is bejárták. Akkor még csak 350 millióan éltek az országban. Hadzsit nem lehet elengedni, mert rengeteg a beteg, kóbor állat, félő, hogy baja lenne. A vízből sehol nem lehet inni, folyamatosak a lepra- és kolerajárványok. Gwailor és Agra között a szabad ég alatt töltik az éjszakát, s tucatnyi farkas támad rájuk. Egy-kettőt le is lőnek, közben nagyobb tüzet raknak, egész éjjel virrasztanak. Vendégül látta őket több maharadzsa, egyiknek-másiknak 5000 fős szolgaserege volt. Hadzsi Calcuttában megbetegszik, a „hő tökreteszi a tüdejét”. Hiába kezeltetik, mire Madrasba érnek, meghal szegény kutyus. A legviccesebb eset Hadzsival kapcsolatban, mikor egy tehén a motor elé sétált, s felborultak. A kutya lerepült, majd a tehénen állt bosszút…

 

Hármasban Mimmy-vel

Ausztráliában szembesültek a fehér invázió hatásával, a gyarmatosítók szinte teljesen kiirtották a bennszülött lakosságot. 11 000 kilométeres kört tesznek az országban. Vadászgatnak, emut szeretnének lőni, de nagyon gyors, nem tudják eltalálni. Végtelen birkákkal teli mezőkön haladnak, sok terület kerítéssel van bekerítve. Kétszáz kilométerre vannak a legközelebbi várostól, mikor megszorul a dinamó, s ezáltal kitörik a „vezérlőmű” fogaskerekének három foga. Nincs mese, muszáj új fogaskeret szerezni, ehhez azonban valahogy el kellene jutniuk valamelyik nagyobb településig. Három napig vesztegelnek, a vizük már fogytán, mikor végül arra jön egy tevekaraván, és szekérre teszik a gépet. Balladóniáig viszik, ahol hat napig várnak az új fogaskerékre.

Innen irány Borneó, Jáva, Bali, Szumátra, Malajzia. Szumátrán az emberek kiállnak a motor elé, és csak az utolsó pillanatban ugranak el, gondolván, hogy a bennük élő rossz szellemnek erre már nincs ideje, s elüti őket a jármű. Csodás lehetett…

Vietnam és Kína között rengeteg a vadállat, a srácok végiglövöldözik az egész utat. Többek között leopárd és tigris is puskavégre akad, érthetetlen, miért kellett passzióból megölni szerencsétlen állatokat.

Sok helyen ez az első motorkerékpár, amit a helyiek látnak, mindenhol nagy szeretettel és érdeklődéssel veszik őket körbe.

Kínában nagyon rosszak az utak és feszült a politikai helyzet, viszont nagyon olcsó, egy dollárból igényes szállásra futja napi háromszori étkezéssel. Az egyik folyóátkelésnél a kialkudott kétdolláros szállítási díjat a megszokottal ellentétben nem az érkezésnél, hanem a folyó közepén kérte el a háromfős legénység. Zoltánék kifizetik a pénzt, de a kínaiak nem elégszenek meg, tovább követelőznek, és egyre erőszakosabbak. Hőseink nem riadnak meg, – három kínai nem nagy veszedelem – írja Sulkowsky. Az egyik kínai kap egy állast, a másik kettőt revolverrel intik nyugalomra. A parton a két dollárt is visszaveszik tőlük. Itt hallani először a fekvőrendőrről – az újonnan épült utakon száz méterenként kis dombokat emelnek a forgalmat lassítandó. Összesen négy hónapot töltenek Kínában, a kiszolgáltatott, gyarmatosított éhező nép sorsa megérinti az utazókat.

Japánban három hónapot töltöttek. Óriási érdeklődés követi őket útjuk során, szinte minden újság ír róluk. A helyiek nagyon kedvesek, gyakorlatilag ünnepségsorozat a japánbéli tartózkodás, ugyanakkor végig megfigyeli őket a rendőrség. Emellett folyamatosan detektívek szegődnek melléjük, akik egyszerű, segítőkész helyinek adják ki magukat, és sokszor az egész napot velük töltik. Eleinte alig tudják lerázni őket, de Gyuszi kitalál egy módszert. Mivel csak elvétve lehet tejet kapni, a segédkezni próbáló kémektől mindig azt kéri, hogy azt szerezzenek, s ezzel jó pár órára ki tudja őket vonni a forgalomból.

Mire Japánból átérnek az USA-ba, már „sztárok”, bárhol hagyják a motort, az oldalkocsit teledobálják névjegyekkel, meghívásokkal. Hoover elnökkel és New York polgármesterével is találkoznak, sőt Hollywoodot is bejárják, így Gréta Garbóval, Kertész Mihállyal és Lugosi Bélával is megismerkednek.A szesztilalom okán alkohol nincs, a benzin viszont nagyon olcsó, egy gallon csupán 25 cent. Felkeresik a magyar közösség templomát, és magyar istentiszteleten vesznek részt. Könyvet adnak ki, amit a teljes országban árusítanak. Ez komoly bevételt hoz. Gyula beássa magát a chicagói alvilágba, piti gengszternek adja ki magát, megismerkedik, terveket sző mindenféle alakokkal, persze csak a hecc kedvéért.

Perth Amboy-ban egészen véletlenül egy magyar család házánál állnak meg, érkezésükre egy 4-5 hónapos farkaskutya szalad elő. Pont olyan, mint Hadzsi, ezért a fiúk nagyon megörülnek neki, pláne, mikor kiderül, hogy gazdái nem bírnak vele, és szívesen túladnának rajta. A csahos Miszter Hadzsi néven csatlakozik a csapathoz, s igaz amerikai létére sem autót, sem repülőt nem ugat meg, ellenben a lovakat, teheneket nem állhatja.

Mexikóba alig akarják beengedni őket, négy napot várnak a határon az engedélyre. Nagyon rossz utakon vergődnek el a kikötőig, illetve Kubáig.

Dél-Amerikában két évet töltenek. Nehézkes utazni, mert nincsenek utak, a helyiek megbízhatatlanok. A hegyek meredek emelkedőin csigázni (csörlőzni) kell a motort. A Cordilerákon a tengerpart sima, „kemény” homokján törnek előre sikerrel, egyszer azonban elakad a motor. Alig tudják a dagály előtt kiszabadítani, le kell szedni az oldalkocsit és az összes poggyászt is, hogy ki tudják húzni a dágványból.

Chiléből Argentínába 4000 méteres hágón kell átkelniük, azelőtt itt motorral soha nem járt senki. A brutális emelkedőkön a Harley nem tud feljutni, még úgy sem, hogy ketten tolják. Végül lóval vontatják fel, miközben a gázt is húzzák a motoron. Kétszer alszanak meg a Mendoza folyó partján. Távozásukat követően három nappal a folyó vízszintje az esőzések miatt 20 métert (!) emelkedett, s mindent elpusztított maga körül. Nem sokon múlt…

Argentínában elkeverednek a tengerparti mocsárban, Hadzsi mutatja az utat, hogy merre tudnak kijutni. Végül nem is nézik az iránytűt, csak a kutyát követik, így vergődnek ki.

A támogatók között olajtársaságok is voltak. A Vacuum Oil Company ma az ExxonMobil része

A motort teljesen felújítják. Rióból hajóval vissza Angliába, innen délnek hajtottak, kis Ibéria, Németország, majd haza. 1936. június 25-én Oroszvárnál lépnek be az országba, ünnepélyes fogadtatás várja őket, utána ebéd a Magyar Királyi Automobil Klubnál.

A kezdeti időkben a készített fényképek, képeslapok eladásából éltek, és mindenféle adományokat elfogadtak. Felkerestek híres embereket, politikusokat, ezek támogatták kisebb-nagyobb összegekkel a túrát. Később már előre értesítették az újságokat az érkezésükről, és célzottan a helyi magyarokat keresték meg. Idővel a bevételekből már nem csak az utazásra futotta, hanem haza is tudtak küldeni pénzt. Az amerikai úton kamerát is szereztek. Mindenhol népszerűsítették az országot, diavetítéseik során külön fejezetet szenteltek Budapestnek.

A motor háború alatt a Sulkowsky család Agárdi úti házának garázsában állt. 1945-ben a házat kifosztják, széthordják az autóklubok jelvényeinek egy részét. Később a motort egy ablakos veszi meg a Királyhágó téri piacon. Sulkowsky két filmgyárat alapított a túrán szerzett pénzből, később mindkettő csődbe ment. Idővel az Agárdi úti házat eladták, gyomorfekélye pedig ismét kiújult. A nagy utazó 1950-ben, műtét közben halt meg, 48 éves volt.

Bartha a Kiscelli kastély felett alapít kertészetet, s a Jáván látottak, tanultak alapján teraszosan alakítja ki a területet. 22 évvel élte túl barátját, 1972-ban hunyt el.

Az első  motoros, aki megkerülte a Földet, Carl Stearns Clancy volt. Túrájáról itt olvashattok.

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.