A japán járműipar története (History of japanese automobile industry)

 Autó, Történelem   A japán járműipar története (History of japanese automobile industry) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 272012
 

A japán járműipar története:

A jegyzetek Koichi Shimokawa “The Japanese Automobile Industry – A business history” című könyvén alapulnak.

Notes based on the book “The Japanese Automobile Indutstry – A business history” written by Koichi Shimokawa.

Shintaro Yoshida autómobilja, a Takuri (Yoshida-shiki) 1907-ből

1902 – Shintaro Yoshida és Komanosuke Uchiyama megalapítják az Automobile Company-t (Otomobiru Shokai) és építenek egy kéthengeres, 12 lóerős amerikai motor hajtotta próbajárművet. Ezzel leteszik a japán járműipar alapjait.

Torao Yamaba és családja pózol a kéthengeres, 25 lóerős, tíz fő szállítására alkalmas gőzkocsin. A jármű 4572 mm hosszú és 1371 mm széles volt, spirálrugókkal kiegészített laprugós felfüggesztésre épült, és gumikon gördült. Sajnos a korai japán autókról szinte semmilyen információ nem maradt fent, ezt az infót a www.prewarcar.com weboldalon találtam, a kép J.H. Wherry ” Automobiles of the World” című könyvében jelent meg.

1904 – Torao Yamaba kéthengeres gőzhajtású járművet készít Okoyamában.

1912 – A Masujiro Hashimoto által alapított Kaishinsha vállalat készít egy Dattogo névre keresztelt tanulmánymodellt.

1920 – A Hakuyosha előáll az Otomogo terveivel.

1923 – 250 darab Otomogo készül, ez a legnagyobb példányszámban gyártott modell a japán járműipar kezdeti éveiből. Tokiót komoly földrengés rázza meg, a helyreállítások során a kormány Ford T-Modelleket vásárol, amiket busszá építenek át.

1925-1926 – A Ford és a General Motors összeszerelő üzemeket hoz létre a szigetországban, s autók, illetve szállítójárművek gyártásába kezd.

1929 – Az importált járművek száma 15-16 000 ezer darab.

1933 – Létrejön a  Tobata Foundry Company járműipari részlege, a Nissan, ami a Datto névre keresztelt járművet szabadalmaztatja. Ezzel párhuzamosan a Toyoda Automatic Loom Works is létrehozza járműipari részlegét Toyota néven.

1935 – Beiktatják a Járműipari Törvényt (Automotive Manufacturing Industries Law – Jidosha Seizo Jigyo Ho), ami a Nissant és a Toyotát nevezi meg hivatalos járműgyártóként. A rendelkezés célja, hogy előnyt biztosítson a hazai gyártóknak, egyszersmind szabályozza a gépjárműimportot.

1936 – Független céggé válik a Toyota.

1940 – A háborús időszakban súlyos korlátozások lépnek érvénybe a a külföldi gyártókra vonatkozólag, így 1940-ben felfüggesztik tevékenységüket Japánban. A hazai gyártók javarészt középméretű szállítójárműveket készítenek, komoly problémát okozott azonban a (fejlett) beszállítók hiánya. Ekkor jön létre a Diesel Jidosha Kogyo, a Tokyo Jidosha Kogyo utódja, ami szintén hivatalos gyártóvá lép elő, és dízel teherautók, illetve buszok gyártásába kezd. A céget ma Isuzu Motors-ként ismerhetjük.

1940-1945 – A második világháború során a japán járműipar elsősorban hadászati célokra fejlesztett teherautókat készített, élen a Mitsubishi Heavy Industries-zel és a Hino Motors-szal. A gyenge beszállítói hálózat miatt az első évben csak 20 000 példányt tudtak gyártani.

1949. december 16. – Létrejön a Nippondenso Co. Ltd.

1950 – Nagy sztrájk a Toyotánál.

1952 – Elindul a személyautó-gyártás, a márkák európai vállalatokkal kötnek szövetséget a technika és technológia fejlesztése végett. Így jön létre a Nissan-Austin, a Hino-Renault és Isuzu-Hillman is. A Toyota és a Prince Motors japán gyártók saját útjukat járják.

1953 – Nagy sztrájk a Nissannál.

1956 – A japán járműipar éves termelése 111 000 jármű (teherautók és buszok is).

1966 – A Nissan felvásárolja a Prince Motors-t, és a Fuji Heavy Industries-zel megalapítja a Nissan Groupot. (Ez az egyetlen egyesülés a japán járműipar történetében 1991-ig)

1969 – Pénzügyi szövetségre lép a Mitsubishi és a Chrysler.

1971 – Szintén pénzügyi szövetségre lép az Isuzu és a General Motors, valamint a Toyo Kogyo (később Mazda) és a Ford.

1973-1974 – Olajválság. Az eladások némiképp visszaesnek.

1975 – Exportba kezd a Honda. Az összesített adatok szerint 6 941 000 jármű készül Japánban.

1977 – A Japánban gyártott járművek 51 százaléka exportra készül. A járműipari alkalmazottak száma 653 000 fő.

1980 – A Toyota éves termelése átlépi a hárommillió járművet. A Japánban gyártott járművek 54 százaléka exportra készül. Az összesített adatok szerint 11 043 000 jármű készül Japánban, ami az előző évhez viszonyítva 14,6 százalékos növekedést jelent.

1981 – A Honda gyárat épít Ohióban.

1982 – A Nissan gyárat épít Tennessee-ben. Az amerikai exportot “önkorlátozzák”, így valamelyest csökkennek az eladások.

1987 – A Toyota és a GM együttműködésbe kezd és közös gyárat építenek Kentucky-ban. Ugyanebben az évben a Mazda Michiganben, a Mitsubishi – a Chryslerrel közösen – Illinois-ban hozza létre saját üzemegységeit. A yen árfolyama csökken, ami az exportbevételek csökkenésével jár.

1990 – A Japán Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adatai szerint az japán járműipar 42 400 milliárd yen bevételre tett szert az év során, ami a teljes japán ipar bevételeinek 13 százaléka.

1991 – Az összesített adatok szerint 13 245 000 jármű készül Japánban. (Németországban 5 150 000 db, Franciaországban 3 610 000 db). A Toyota (4,05 millió jármű) és a Nissan (2,32 millió jármű) együttvéve a termelés 48 százalékát tudhatja magáénak.

 

 

Kapcsolat az alkalmazottakkal:

Bevett szokás, hogy országos vagy iparági szakszervezetek helyett vállalatonként különálló munkástömörüléseket hoznak létre. Ezek vezetői ún. előkonzultációk során egyeztetnek a cég irányítóival,  ahol az üzleti és technikai tervekre is érdemi befolyással lehetnek.

 

Minőség:

A japán QC, azaz Quality Circle alapja a munkavállaló és a cég közötti kölcsönös bizalom, illetve a szoros együttműködés. A japán járműipar alkalmazottjai tisztában vannak vele, hogy minél jövedelmezőbb a vállalkozás, annál nagyobb fizetésre tehetnek szert, így lelkiismeretesen végzik munkájukat, s különösen nagy figyelmet fordítanak a minőségre.  Még a legkisebb felmerülő hibákat is azonna jelentik a vezetőségnek, egyszersmind megoldásukban is aktív szerepet vállalnak. Ez nem csak a minőségre, hanem a munkakörnyezetre, a kiadásokra és a termelékenységre is jó hatással van. Ezzel szemben Európában és Amerikában a munkások “csak gyártanak”, munkájukat pedig utólag ellenőrzik, ami folyamatos súrlódással jár, és lassítja a fejlesztési folyamatokat. A kilencvenes évek elején végzett felmérések szerint a japán gyárak méretükhöz mérten kétszer akkora kapacitásra képesek, mint az amerikai és európai riválisok, igaz, a munkaórák száma magasabb.

A magas minőséghez nagyban hozzájárul, hogy a japán ipar az egyéb területeken (pl. kohászat, gumi-, üveg- és műanyaggyártás) is komoly tradíciókkal rendelkezik.

 

Főbb beszállítók:

Nippon Hatsujo (lengéscsillapító, tekercsrugó)

Akebono Brake (fékrendszerek)

NOK (tömítések)

Nippontokushotugyou (gyújtógyertyák)

 

Ajánlott irodalom:

Honda történelem

Toyota történelem

Nissan történelem

Mitsubishi történelem

Mazda történelem

 

Autógyárak, illetve járműösszeszerelő-üzemek Európában és környékén (Vehicle Assembly Plants)

 Autó, Technika   Autógyárak, illetve járműösszeszerelő-üzemek Európában és környékén (Vehicle Assembly Plants) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 052012
 

Autógyárak, illetve járműösszeszerelő-üzemek Európában és környékén (Vehicle Assembly Plants):

 

BMW autógyárak:

o Dingolfing, Németország

o Goodwood, Egyesült Királyság

o Leipzig, Németország

o Munich, Németország

o Oxford,Egyesült Királyság

o Regensburg, Németország

 

DAIMLER autógyárak:

o Bremen, Németország

o Dusseldorf, Németország

o Hambach, Franciaország

o Ludwigsfelde, Németország

o Rastatt, Németország

o Sindelfingen, Németország

o Vitoria, Spanyolország

 

FIAT autógyárak:

o Cassino, Olaszország

o Maranello, Olaszország

o Melfi, Olaszország

o Mirafiori, Olaszország

o Modena, Olaszország

o Pomigliano, Olaszország

o Suzzara, Olaszország

o Termini-Imerese, Olaszország

o Tychy, Lengyelország

o Valladolid, Spanyolország

o Zaporozhye, Ukrajna

 

FORD autógyárak:

o Castle Bromwich, Egyesült Királyság

o Cologne, Németország

o Craiova, Románia

o Gaydon, Egyesült Királyság

o Genk, Belgium

o Ghent, Belgium

o Halewood, Egyesült Királyság

o Newport Pagnell, Egyesült Királyság

o Saarlouis, Németország

o Solihull, Egyesült Királyság

o Southampton, Egyesült Királyság

o Torslanda, Svédország

o Valencia, Spanyolország

o St. Petersburg, Oroszország

 

GENERAL MOTORS autógyárak:

o Antwerp 2, Belgium

o Bochum, Németország

o Eisenach, Németország

o Ellesmere Port, Egyesült Királyság

o Gliwice, Lengyelország

o Luton, Egyesült Királyság

o Rüsselsheim, Németország

o St. Petersburg, Oroszország

o Trollhättan, Svédország

o Zaragoza, Spanyolország

 

HONDA autógyárak:

o Gebze, Törökország

o Swindon, Egyesült Királyság

 

HYUNDAI-KIA autógyárak:

o Izmit, Törökország

o Nosovice, Csehország

o Zilina, Szlovákia

 

MITSUBISHI autógyárak:

o Born, Hollandia

o Tramagal, Portugália

 

NISSAN autógyárak:

o Avila, Spanyolország

o Barcelona, Spanyolország

o Sunderland, Egyesült Királyság

 

PORSCHE autógyárak:

o Leipzig, Németország

o Zuffenhausen, Németország

 

PSA/PEUGEOT-CITROEN autógyárak:

o Aulnay, Franciaország

o Mangualde, Portugália

o Mulhouse, Franciaország

o Poissy, Franciaország

o Rennes, Franciaország

o Sochaux, Franciaország

o Trnava, Szlovákia

o Vigo, Spanyolország

o Villaverde, Spanyolország

 

RENAULT autógyárak:

o Batilly, Franciaország

o Bursa, Törökország

o Dieppe, Franciaország

o Douai, Franciaország

o Flins, Franciaország

o Moscow, Oroszország

o Maubeuge, Franciaország

o Novo Mesto, Slovenia

o Palencia, Spanyolország

o Pitesti, Románia

o Sandouville, Franciaország

o Valladolid, Spanyolország

 

SUZUKI autógyár:

o Esztergom, Magyarország

 

TATA MOTORS autógyárak:

o Castle Bromwich, Egyesült Királyság

o Halewood, Egyesült Királyság

o Solihull, Egyesült Királyság

 

TOYOTA autógyárak:

o Adapazari, Törökország

o Burnaston, Egyesült Királyság

o Valenciennes, Franciaország

o St. Petersburg, Oroszország

 

VOLKSWAGEN autógyárak:

o Bratislava, Szlovákia

o Crewe, Egyesült Királyság

o Dresden, Németország

o Emden, Németország

o Forest, Belgium

o Győr, Magyarország

o Hanover, Németország

o Ingolstadt, Németország

o Kaluga, Oroszország

o Kvasiny, Csehország

o Martorell, Spanyolország

o Mlada Boleslav I, Csehország

o Mlada Boleslav II, Csehország

o Molsheim, Franciaország

o Mosel, Németország

o Neckarsulm, Németország

o Pamplona, Spanyolország

o Poznan, Lengyelország

o Sant’Agata Bolognese, Olaszország

o Sarajevo, Bosznia

o Setubal, Portugália

o Vrchlabi, Csehország

o Wolfsburg, Németország

 

Többiek:

o Aston Martin, Gaydon, Egyesült Királyság

o Aston Martin, Newport Pagnell, Egyesült Királyság

o Aston Martin, Total

o Avtotor, Kaliningrad, Oroszország

o AvtoVAZ, Grozhny, Oroszország

o AvtoVAZ, Togliatti, Oroszország

o Ford Otosan, Kocaeli, Törökország

o GAZ, Birmingham, Egyesült Királyság

o GAZ, N. Novgorod, Oroszország

o GAZ Total

o GM-AvtoVAZ, Togliatti, Oroszország

o LuAZ, Cherkasy, Ukrajna

o LuAZ, Lutsk, Ukrajna

o Sevel Nord, Hordain, Franciaország

o Sevel Sud, Val di Sangro, Olaszország

o Sollers, Naber. Chelnye, Oroszország

o Sollers, Ulianovsk, Oroszország

o Sollers, Yelabuga, Oroszország

o TPCA, Kolin, Csehország

o UkrAvto, Ilychevsk, Ukrajna

o UkrAvto, Warsaw, Lengyelország

o UkrAvto, Zaporozhye, Ukrajna

 

Forrás:

ACEA

Smith&Marton archív

 

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.