Magyarok a járműiparban (Hungarian inventors in automotive industry)

 Autó, Életrajz, Technika, Történelem   Magyarok a járműiparban (Hungarian inventors in automotive industry) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
feb 172013
 

A legfontosabb magyar szakemberek a járműipar történetében:

Ajtósi Dürer Albert – Kézi hajtású diadalkocsikat tervezett (1518). Ilyenen utazott esküvőjén 1626-ban Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin.

Gróf Andrássy Imre – Tervei alapján 1915-ben készült kis sportkocsi. Fiat alvázon Budapesten épített kasztni.

 
A folyamatos rendőri zaklatás elől menekült az NSZK-ba
Dr. Anisits Ferenc, a dízelpápa
 

Dr. Anisits Ferenc (Szolnok, 1938. december 23. –) – Malomépítő és Gépgyártó Vállalat, MAN, Sauer, MWM, BMW, dízelpápaként is emlegetik. 1957-ben  érettségizett a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1962-ben diplomázott a Műszaki Egyetemen mezőgazdasági gépész szakán, nyaranta a 1. Számú Autójavító és Szerelő Vállalatnál dolgozott. 1956-ban szökni próbált, elkapták, utána folyamatosan zaklatták, így a Német Szövetségi Köztársaságba disszidált. 1965 októberétől az M.A.N cégnél alkalmazták a hajómotorok fejlesztési és kutatóosztályán. Érdekesség, hogy Rudolf Diesel egykori kísérleti padján dolgozott. A braunschweigi műszaki egyetemen doktorált 1973-ban kitűnő minősítéssel. Később a svájci Sauer céghez szerződött át, s teherautók, autóbuszok, illetve Fiat gépkocsik dízelmotorjainak tervezésében vett részt. Idővel a fejlesztési osztály vezetőjévé léptették elő, s már akkoriban közös-nyomócsöves befecskendezéssel kísérletezett. Három évig ipari és traktormotorokat a mannheimi MWM társaságnál, itt végzett  munkájáért a Carl Benz Érdemrenddel tüntették ki. 1981-ben került a BMW-hez, irányításával készült a világ első nyolchengeres, közös-nyomócsöves dízelmotorja, az általa kidolgozott körfolyamat-számítást világszerte használják. Az elektronikusan szabályozott dízelmotorok tömeggyártásának megvalósításáért 1995 elnyerte a Ernst-Blickle nemzetközi innovációs díjat.

Árpád Gyula –

Asbóth Oszkár – Ragasztott kocsiszekrényt készített.

Balogh Károly (1883-1966) – A Fordnál dolgozott Galamb Józseffel, majd a Hercules motorgyár igazgatója lett Charles Balough néven.

Balzer Márius István (1864-1940) – Stephen Balzer néven is ismerhetjük, New Yorkban élt, léghűtéses csillagmotorral hajtott kisautót épített.

 

Bánki Donát részt vett a porlasztó kifejlesztésében,
és egy vízerőművekbe szánt turbinát is feltalált
 

Bánki Donát – MÁV gépgyár, Ganz-művek (1859. június 6., Bánk – 1922. augusztus 1., Budapest)

Baráth Leó László – Sportoló volt, Ford alvázra szerelt Glattfelder karosszériát. A hűtőt saját tervei alapján a berlini Windhoff készítette.

 

Barényi Béla és a W113 280 SL – pacsker befigyel…
 

Barényi Béla – Steyr, Austro-Daimler, Daimler Benz AG. (1907, Hirtenbergben – 1997. május 30., Böblingen) – A bécs melletti Hirtenbergben született, apja a Pozsonyi Katonai Akadémián tanított. 1926-ban készített formaterve lett a későbbi Volkswagen Bogár karosszériájának alapja. 1939-ben adta be álláspályázatát a Mercedes-hez, ahol elsőként egy új típusú alvázat tervezett elsőként. Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna volt, ezt Terra Cruiser, melynek lényege, hogy az utascella erős anyagból készül, míg a nyúlványok képesek gyűrődni, így elnyelik az energiát.Szintén az ő közbenjárására kezdte meg a Mercedes a törésteszteket, s helyezte a biztonságot a fejlesztések középpontjába. Összesen 2500 találmánya volt, közöttük a párnázott műszerfal, a lekerekített belső alkatrészek, süllyesztett, puha anyagokból készülő kapcsolók, megerősített üléslefogatás, könnyen letörő belső tükör, süllyesztett ablaktörlők, elhajló emblémák.

Bejczy Antal (1930-) – Irányításával építették a Mars-felderítő járművet. Negyven szabadalom fűződik a nevéhez.

Bíró László József (1899-1985) – Feltalált egy automatikus sebességváltót, amit a GM vásárolt meg tőle. Gyártásba nem vitték.

Bocsi Attila – 1967-ben született, 2001-től a Peugeot tervezője. Ő tervezte a 2011-ben bemutatott Peugeot 508 RXH-t. 1994-1995 között a svájci Art Center College of Design hallgatója volt, ahol a Bachelor of Science in Transportation Design fokozatot szerzett, majd 1996 és 1997 között az Egyesült Államok folytatta tanulmányait. Szakmai gyakorlaton 1996-tól az Opelnél vett részt, innen került szabadúszó tervezőként 1907-ben a BMW Designworks USA-hoz, ahonnan 1998-ben a Protoscar SA-hoz igazolt át. Jelenleg (2013.04) a Peugeot-nál dolgozik vezető tervezőként, ahol 2001-ben helyezkedett. Szerepet vállalt a 107-es, az Expert megalkotásában is, s nevéhez fűződik a Peugeot 508 RXH karosszériája is.

Bodor Péter – Az első magyar gőzkocsi készítője.

Bolyai Farkas – Kézi hajtású, csigás szerkezetekkel mozgatott diadalkocsikat épített a XIX. század elején.

Bory József – Az 1908-as IV. Magyar Automobil Kiállításon mutatta be gazdaságos és tetszetősnek leírt kocsiját, amivel aranyérmet nyert.

Böszörményi Jenő –

Cukor Kálmán – A Magyar Acélárugyár dolgozójaként fejlesztette ki a ezer köbcentis, 20 lóerős, Jap motorral hajtott “Acél” névre keresztelt kisautót.

 
Bánkival közösen dolgozta ki a karburátort Csonka János.
1877-ben ő készítette az első magyar gázmotort
 

Cser Gyula – Munkatársaival feltalálta a kombinált feltöltőt.

Csermely Károly –

Csonka János – MÁV, Kismotor- és Gépgyár (1852. január 22., Szeged – 1939. október 27., Budapest). Első négyütemű motorját Otto- szabadalom alapján 1883-ban készítette. 1900-ban készített automobilja máig fennmaradt. Egy henger, 260 köbcenti, 2,25 LE.

Dedics Ferenc – Lechner Attila versenyző számára épített kéthengeres, léghűtéses, 6 lóerős autót 1907-ben.

Dr. Erchlich Adolf – fogorvos. Dedics Ferenccel közösen készített lépegető karokkal felszerelt autót 1908-ban.

Fábián Gyula –

Farkas Jenő (1881-1963) – Galamb József asszisztenseként dolgozott a T-modellen, majd a Fordson traktorok és az A-modell fejlesztésében is részt vett. Káldon született kilencgyermekes családba, később Szarvasra költöztek, 1906-ban pedig az Egyesült Államokba emigrált. A Fordnál kezdett, majd átment a Cadillac-hez, ahonnan 1908-ban visszaigazolt  a Fordhoz. Galambbal közösen fejlesztették ki a zsákhengert váltó különálló, csavarokkal rögzített  hengerfejet. Mivel a szintén ott dolgozó Haltenberger Gyulával nem jött ki (még párbajoztak is), ismét elhagyta a Fordot, de 1913-ban újra visszatért, s majd 30 évig maradt a márkánál. A Fordson traktor fejlesztésében vállalt szerepet, ő fejlesztette ki a homlokfogaskerekes háromfokozatú váltót. Ezt követően egy csillagmotort szerkesztett, utána az A-modell tökéletesítésében vett részt. Szeretett táncolni, akárcsak Ford. Több magyar táncot is megismertetett a gyáralapítóval. 1947-ben nyugdíjba ment és Kaliforniába költözött. 1963. február 24-én hunyt el.

Fejes Jenő (1877-1951) – A Budapesti Felsőipariskolán végzett gépésztechnikusként. Először a Fegyver- és Gépgyár Rt.-nél dolgozott, ahol akkoriban dízelmotorokat is készítettek. 1903-ban Franciaországba utazott, a Westinghouse-nál helyezkedett el, majd amikor a cég létrehozta leányvállalatát Aradon, átköltözött Erdélybe. 1912-ben atigazolt a budapesti Podvinecz és Heisler céghez, ahol főmérnökként dolgozott tovább. Mivel a hagyományos motorokat túl nehéznek találta, 1916-ban lemezmotor fejlesztésébe kezdett, majd az 1917-es Budapesti Hadirepülőgép Kiállításon bemutatta acéllemezekből és csövekből készített 25 lóerős lemezmotorját, amit elsősorban járművekbe szánt. Ezt követően a Ganz-Fiat repülőgép-motor gyárnál dolgozott, míg nem 1921-ben a Lenke utcában konstrukciós irodát nyitott. Saját üzemét, a Magyar Lemezmotorgyárat 1922-ben alapította meg a Daróczi út 1. alatti, ahol Lechner Egonnal és Fábián Lászlóval tovább tökéletesítette találmányát. Céljuk az volt, hogy egy teljesen lemezből készült autót alkossanak, ami sikerült is, de akkoriban még igen elmaradott volt a technológia, így a jármű nem lett megbízható, illetve sikeres.

Fellner Simon – Páncélos automobilt építettek Romanics kaptiánnyal (?) 1915-ben.

 

 Galamb József a Ford T-modell tervezésében vállalt jelentős szerepet

 

Galamb József – Ford Motor Company (1881, Makó – 1955. december 4., Detroit). Évi 75 000 dollárt keresett.

Hajdú Andor – 1928-ban készített autót saját tervei alapján, amivel a Svábhegyi felfutón első helyezett lett az 500 köbcentis kategóriában.

Haltenberger Gyula – Mérnökként dolgozott a Fordnál a XX. század elején. Farkassal vívott csatározásai miatt kirúgták.

Haltenberger Samu (1875-1956) – A Posta motorizálásának kulcsfigurája, majd a MARTA-nál is dolgozott.

Hartai Tamás – 2007-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a diploma után a Bugattinál helyezkedett el formatervezőként. Dolgozott a Veyron fénydiódás első lámpáján, valamit a fejtámlákon, illetve küszöbökön megjelenő emblémák is nevéhez fűződnek.

Hollós Zsigmond –

Hora Nándor – Ő is épített autó a posta pályázatára, de elkésett vele. A bajuszkötő Gáspár fivérek vásárolták meg.

Horti-Horváth József (vagy Horthi Horváth Ferenc*) – Lendkerekes omnibuszt épített 1857-ben.

Horváth József – Technikus, az Alba Regia megalkotója. 1956-ban mutatta be kisautóját.

Fábián Gyula –

János Viktor más néven Vittorio Jano (1891-1966) – Olaszországban dolgozott, Alfa és Lancia GP versenykocsikat tervezett és épített csapatával, később a Ferrari Dino Spider és Coupé-t fejlesztésében vett részt. 1921-ben nevezték ki a Fiat vezetőtervezőjévé, majd 1923-ban ment át az Alfához. Első munkája a duplakarbis, kompresszoros P2 volt, amit 1924-ben készített el. A típus óriási sikert aratott, sorra nyerte a versenyeket (10 GP, Targa Florio), hét éven át bizonyult veretlennek. A P3 hasonlóképpen jól sikerült, Tazio Nuvolari számos futamon nyert vele. A jobb súlyelosztás végett János középre helyezte a vezetőülést, valamint szabályozható dörzstárcsás lengéscsillapítókat, egybe öntött, könnyűfém motorblokkot és egytárcsás kuplungot alkalmazott. Folytatásként a 8C 2900-at tervezte meg az Alfának, ami az 1938-as Mille Miglián az első három helyet szerezte meg. A második világháború után átigazolt a Lancia versenyrészlegéhez, de azt eladták a Ferrarinak, így János főnöke Enzo Ferrari lett. Vele közösen tervezték a Ferrari 206 Dino V6-ot. Sajnos János fia 1965-ben meghalt, amibe a mérnök szabályosan belebetegedett, olyannyira, hogy 1966-ban öngyilkosságot követett el.

Járay Pál (Paul Járay) (1889–1974) – Aerodinamikai fejlesztései nagy hatással voltak a járműiparra. Az Adler, az Audi, a Bugatti, a Maybach és a Voisin is alkalmazta megoldásait. Családja Temesvárról származott, onnan költöztek át Bécsbe, ahol Járay is született. Már az 1910-es években elkezdett az áramvonalas kocsitestekkel foglalkozni, 1913-ban a Zeppelin műveknél helyezkedett el, ahol egy idő után főmérnökké léptették elő. 1921-ben szabadalmaztatta az ideális járműalakot, 1938-ban már 0,19 cW értékű autót épített. Szabadalmát a Chrysler és a Tatra is alkalmazta, ezért jogdíjat is kapott. Életútja Svájcban ért véget.

Jedlik Ányos – Feltalálta a villanymotort, és akkumulátoros járműveket készített.

Jendrassik György (1898-1954) – Dízelmotorokat fejlesztett és épített a Ganzzal együttműködésben. Találmányait világszerte átvették. Csak Magyarországon 70 szabadalmát tartják nyilván. A Hispano-Suizának is tervezett hathengeres nyersolaj-hajtású motort. Az általa alkotott dízelmotor nagy újítása volt a – jobb keverékképzés és a magasabb fordulat érdekében alkalmazott – előkamra, a dekompressziós berendezés a könnyebb indítás végett és a rugós adagolószivattyú.

Juhász Tibor – A Soproni Egyetem ipari formatervező szakán diplomázott, majd a torinói Instituto Arte Applicata e Design tervezőiskolában tanult tovább. Dolgozott VW, Yamaha, Renault és Fiat modelleken, 2007-ben a Renault-nál helyezkedett el.

Jurek Aurél (1904-1991) – A Weiss Manfréd és a Csepel Motorkerékpárgyár vezető tervezőjeként dolgozott, majd a Műegyetem Gázgépek és automobilok tanszékvezetőjeként helyezkedett el. Több Csepel motorkerékpár fejlesztésénél is vezető szerepet játszott, így a 100, 125 és 250 modelleknél is.

Kovács Miklós (1967-) – A szegedi Hittudományi Főiskolán végzett, később Linzben, a Hochschule für Künstlerische und Industrielle Gestaltung ipari formatetvezés szakára, majd a pforzheimi főiskolára járt. 1995-ben vették fel az Audihoz, ahol nyolc évig dolgozott többek  között az A4 és A8 modelleken. 2006 óta a Kia európai formatervezési központjában dolgozik,  neki köszönhetjük a Cee’d, Cee’d SW, Pro Cee’d, Venga és Optima típusokat.

Kölber Alajos – Karosszériákat készített a századfordulón, egész Európában ismerték.

Korda Dezső –

Léderer Ágoston – Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., a Ráda elődjének alapítója. 1903-ban automobil-osztály alakult. Osztrák gyártmány Spitz kocsikhoz gyártottak alvázat.

Mendlik Aladár – Készített egy 3,5 lóerős automobilt, de nem maradt fent róla több információ.

Méray

Michelberger Pál (1930-) – Főmérnök az Ikarusnál, utána az Autó- és Traktoripari Tröszt főosztályvezetőjeként tevékenykedett, és a Suzuki Magyarország igazgatótanácsának tagja is volt. Az autógyártó mérnökök nemzetközi szövetségének elnöke.

Misura Mihály – Karosszériaépítő

Nagy Géza – Kocsiszekrény-készítő a húszas és harmincas éveben. Számos nemzetközi díjat nyert, közöttük a Concours de’Élegance-on is. Dolgozott a Rolls-Royce-nak, a Lancia-Dilambdának, és a Ballotnak is.

Németh Gábor – Részt vett a Mercedes SLS, CLA és B-osztály tervezésében, valamint Maybach, illetve Smart modelleken is dolgozott. Hartai Tamással 2000-ben megnyerték a Mitsubishi dizájnpályázatát. A MOMÉ-n végzett, a Mercedes-nél volt gyakorlaton, majd 2007 januárjában a sindelfingeni Mercedes-Benz Design Centerben helyezkedett el, mint járműipari formatervező.

dr. Palkovics László (Zalaegerszeg, 1965. február 3.) – 1989-ben szerzett mérnök diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, majd 1989 és 1991 között résztvevője volt az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának ösztöndíjas programjának, melynek keretein belül doktori címet szerzett. Eleinte a BME Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszékén dolgozott tanársegédként, később adjunktusi, docensi és tanszékvezetői kinevezést kapott. A tanszéket 2002-ig vezette, közben a Kanadai Kutatási Tanács (Canadian Research Council) Gépjárműtechnológiai Központjának és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) tudományos munkatársa volt. 1995-ben a Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatának kutatás-fejlesztési intézetének elektronikus rendszerekkel foglalkozó fejlesztési igazgatója lett, 2001-ben pedig az európai elektronikai fejlesztés igazgatójának nevezték ki. A Gépipari Tudományos Egyesület elnökségi tagjává, ill. a Magyar Gépjárműipari Szövetség alapító főtitkárává választották, 2001-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke lett, amellett, hogy a Széchenyi-díjat is elnyerte. 1993-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1998-ban az MTA doktori értekezését. 2000-ben habilitált. 2007-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Korábban már tagja lett az MTA Gépszerkezettani Bizottságának. Kutatási területei a gépjárművek dinamikája és stabilitása, a szabályozott gépjárműrendszerek, az intelligens jármű- és útrendszerek, valamint az alkalmazott szabályozáselmélet, 2009-ben Bánki Donát jubileumi díjjal tüntették ki.

Pavlics Ferenc (1928-) – 1956-ban hagyta el Magyarországot és a GM-nél helyezkedett el. 1971-ben részt vett a Lunar Rover holdjáró fejlesztésében. Világszerte elismert mérnök, ez volt a világ első “földönkívüli földi járműve”.

Petzvál József – Optikai kísérletei hozzájárultak az autólámpák fejlesztéséhez.

Pentelényi János – konstruktőr a csepeli Weiss Manférd gyárban. Nevéhez fűződik a Pente

Piltzer György – okleveles gépészménök, a Metallo Karosszériagyár Rt. ügyvezető igazgatója. Az acélkarosszéria feltalálója (?), 1925-ben szabadalmaztatta az elektromos hegesztésekkel összeillesztett karosszériát.

Preiner Ferenc – Gőzkocsit épített, 1875-re lett kész. Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának mérnöke volt. 200-as maximális főtengely-fordulat, három atmoszférás nyomás, 200 kilós saját tömeg.

Podvinecz Dániel, Heisler Vilmos közös vállalkozása, a Budapesti Malomépítészeti és Gépgyár, ami 1896-ban az első magyar autóbuszt építette. 1904-ben megvásárolták a Cudell leégett gyárát és a gyártási jogot. Kocsijaikat Cudell Phoenix néven árulták, volt kéthengeres (10-12 LE) és négyhengeres (12-40 LE) változat is. Padovecz 1908-ban meghalt.

Reiman Gyula (1868-1933) –  A Magyar Automobil Club és a Magyar Automobil-kereskedők Országos Szövetségének alapítója. Renault és a Rolls-Royce modelleket is forgalmazott. Bárdi Józseffel közös cégük volt Royal Automobile Garage névvel.

Rey János –

Röck István – Eleinte öntvényeket készített, többek között Csonkának, később saját maga is automobilokat gyártott. Röck István Gép- és Gőzkazán gyára és Vasöntödéje néven jegyzett üzeme 1906-tól kezdett gépjárműveket készíteni Csonka tervei alapján. 2545 köbcentis motor, a karosszériát a posta tervezte. 1913-ban megvásárolták a Hansa-Lloyd licencet.

Sass Tivadar Viktor – Formatervező.

Schadek János – Ő tervezte 1954-ben az Úttörő törpeautót. 250 köbcentis Csepel motorral.

Schillinger Gyula – Karosszériákat gyártott Budapesten.Szám Géza – 1902-ben 3,25 lóerős autóval lépett a nagyközönség elé.

Schimanek Emil – Újfajta karburátort szerkesztett 1927-re. Kedvezőbb fogyasztást produkált, mint a Fiat, a Solex és a Cozette porlasztó.

Surányi Endre – 1947-ben épített autót Surányi néven. A 125-ös Sachs motorral szerelt kisautót töpörtyűnek becézték, 50 km/óránál csak 3 liter fogyasztott.

Szárits János – Szabadkai vámtiszt 1905-ben lett kész saját autójával, külföldi versenyeken is indult. Később repüléssel foglalkozott.

Székely Mihály – 1928-ban mutatta be saját készítésű, 340 kilós, kétszemélyes, 70 km/órás végsebességű kisautóját.

Szisz Ferenc (Szeghalom, 1873. szeptember 20. – Auffargis, 1944. február 21.) – Autóversenyző, az első Grand Prix győztese, a Renault tesztelési osztályának vezetője.

Tárnok Zsolt – Műszaki Egyetem iparitermék- és  formatervező szakán végzett. A Faralli & Mazzanti cégnek készített terveket, például az Elvantrát és Vulcát.

Urbach László (1904–1977) – Motorversenyző, motorkerékpár-tervező. A Mátra, a Breva és a Dongó fejlesztésében is oroszlánrésze volt.

Uhereczky János –

Üher Ödön – 1923-ban, 26 évesen már autó tervezett és készített a Magyar Általános Gépgyár részére. 1000 köbcentis volt.

Vevő Péter –

Voigtlander Frigyes –

Weiss Manfréd – Gépgyára volt. Bővebben kifejtem majd.

Wessely György – Colonet kézi hajtású jármű tervezője (1876)

Winkler Dezső (1901-1985) –  Magyar Vagon- és Gépgyár igazgatója, a Nehézipari Központ Autótervezési Osztály vezetője, a Járműfejlesztési Intézet igazgatója. Haszonjárművek, traktorok, buszok fejlesztéséért 1951-ben Kossuth-díjat kapott.

Wittinger Csaba – 2006-ban végzett a MOMÉ-n. Szakmai gyakorlatát a Skodánál és a BMW-nél szerezte, , diplomamunkaként tervezett kétüléses sportautójával elnyerte a Magyar Formatervezési Díjat. 2007 szeptembere óta Franciaországban, a Renault Technocentre tervezőközpontban dolgozik, mint külső formatervező

ifj. Zerkovitz Béla (1912-1993) – A Csepel Autógyár kereskedelmi igazgatója, a Ganz-Mávag fejlesztési igazgatója, az Ikarus egykori konstruktőre. Munkásságának köszönhetjük a  faros-Ikarust.

Gróf Zichy Tivadar (1908-1984) – Legendás autóversenyző, dúsgazdag, bohém, iszákos figura. A Svábhegyi verseny abszolút bajnoka.

Zsolt Károly – 1922-ben kapcsolódott be a járműiparba 300 köbcentis, Laurin-Klement motorral szerelt Pille névre keresztelt kisautóját. Hörgőszelepes motor, dörzstárcsás váltó, négykerekű cyclecar.

* A Velich István és Fogarasi Gábor által írt Régi magyar autók című könyvben ezen a néven szerepel.

 

Források:

Zsuppán István – A magyar autó

Velich István, Fogarasi Gábor – Régi magyar autók

www, magyarjarmu.hu (Hajdú Csaba és Négyesi Pál honlapja)

www.motorera.com

és még sokminden…

Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula – Motorral a Föld körül

 Életrajz, Érdekesség, Motorkerékpár, Rekordok, Történelem, Túra   Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula – Motorral a Föld körül bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 272012
 

 

Mint ismeretes, 1928-ban Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula egy oldalkocsis Harley-Davidsonnal körbemotorozta a Földet. Csodálatos kalandjukról Sulkowsky könyvet is írt Motorral a Föld körül címen, ezt fogom most kijegyzetelni.

Alapadatok:

1928-1936

68 ország

170 000 km

Több ezer cikk jelent meg róluk

Filmeztek

270 automobil klub jelvénye gyűlt össze az oldalkocsin

Útirány: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Marokkó, Algéria, Tunézia, Kairó, Jeruzsálem, Bejrút, Szíria, Törökország, Bulgária, Bukarest, Budapest, Athén, Luxor, Sudán, Karachi, Bombay, Delhi, Lahore, Madras, Colombo, Ausztrália, Padang, Szingapúr, Bangkok, Saigon, Hanoi, Hongkong, Peking, Nagaszaki, Tokió, Honolulu, San Francisco, Los Angeles, Chicago, Toronto, New York, Mexico, Havanna, Panama, Chile, Brazília, London, Dublin, Brüsszel, Madrid, Nizza, Bern, Zürich, München, Bécs, Budapest

Milánóban találták ki, akkoriban nagy divat volt az utazás. Bohém fiatalemberek voltak.

Zoltán 1902-ben született, apja gyermekkorában Németországba költözött. A nagyapja fogadta örökbe, utána kapta a Sulkowsky nevet. Hadapród Iskola, Katonai Főreál, Ludovika Akadémia, Műszaki Egyetem, utána nevelőként dolgozik, vidékre kerül, itt alakul ki benne az utazás iránti vágy.  Anyanyelvi szinten beszélt németül.

Bartha Gyula Erdélyben született, igazi ezermester volt, ő tartotta karban a motort.

Évekig spórolnak, végül 1927-re jön össze a pénz az első külföldi útra, így kerülnek Olaszországba.


Túrabemutató a Magyar Televízió Múlt-kor című műsorában

Az 1922-es évjáratú oldalkocsis Harley-Davidsont Párizsban vásárolták. Az oldalkocsi árát csak akkor fizették ki, mikor visszatértek. Észak-Amerikában ellátogattak a Harley-gyárba, ahol kaptak egy vadonatúj, 1928-as Harley-t (ez a Közlekedési Múzeumban megtekinthető), ezt azonban nem használták, az eredeti motort egy ablakosnak adta el a család.

Palesztináig egy hölgy is utazott velük, Mimi (Tila Boriska), a Párizsban élő fiatal, modern, fiús, sportos magyar festőnő. Spanyolországban ő vezet, mikor fejre állnak egy kanyarban, szerencsére sem a motornak, sem nekik nem esik bajuk. A Közel-Keleten maláriát kap, kiszáll a túrából, helyette egy kutya, Hadzsi veszi át az oldalkocsit.

Marokkó francia részeire külön engedéllyel léphetnek csak be, mert – bár a világháborúnak 10 éve vége – az ellenséges országok polgáraival szemben korlátozások élnek. Ezeken a területeken nagyon jó az útminőség.

Algériában megismerkednek a helyi francia légió katonáival, közöttük az első magyar sorozatgyilkosként elhíresült Kiss Bélával.

A szíriai sivatagban Damaszkusz felé hajtottak, amikor lovas beduinok kezdték követni őket. Mivel lövöldözni kezdtek, egyértelművé vált, hogy nem barátkozni akarnak, Zoltán odahúzott hát neki. A motorkerékpár nehezen bírta a bukkanókat 50 km/óránál , de nem hullott szét, ugyanakkor a beduinok sem maradtak le. Végül elérték a műutat, itt 100 km/órára volt képes a Harley, így megmenekültek. Terepgumik híján a laza talajon folyamatos volt a küzdelem, a csomagok leszedése mellett sokszor az oldalkocsit is le kell szerelniük, hogy át tudjanak jutni az adott akadályon. Volt, hogy csak napi 10 km-t jutottak előre, s megesett, hogy vasútvonalon haladtak, méterről méterre, talpfáról talpfára gurulva. Esténként nagyon hideg volt a sivatagban, s nem volt fa, amivel tüzelhettek volna.

Nehéz benzinhez jutni, a motor fogyasztása nagyjából 8,0 l/ 100 km.

Jeruzsálemben isznak abból a kútból, amiből egykoron Mária is ivott.

Indiát is bejárták. Akkor még csak 350 millióan éltek az országban. Hadzsit nem lehet elengedni, mert rengeteg a beteg, kóbor állat, félő, hogy baja lenne. A vízből sehol nem lehet inni, folyamatosak a lepra- és kolerajárványok. Gwailor és Agra között a szabad ég alatt töltik az éjszakát, s tucatnyi farkas támad rájuk. Egy-kettőt le is lőnek, közben nagyobb tüzet raknak, egész éjjel virrasztanak. Vendégül látta őket több maharadzsa, egyiknek-másiknak 5000 fős szolgaserege volt. Hadzsi Calcuttában megbetegszik, a „hő tökreteszi a tüdejét”. Hiába kezeltetik, mire Madrasba érnek, meghal szegény kutyus. A legviccesebb eset Hadzsival kapcsolatban, mikor egy tehén a motor elé sétált, s felborultak. A kutya lerepült, majd a tehénen állt bosszút…

 

Hármasban Mimmy-vel

Ausztráliában szembesültek a fehér invázió hatásával, a gyarmatosítók szinte teljesen kiirtották a bennszülött lakosságot. 11 000 kilométeres kört tesznek az országban. Vadászgatnak, emut szeretnének lőni, de nagyon gyors, nem tudják eltalálni. Végtelen birkákkal teli mezőkön haladnak, sok terület kerítéssel van bekerítve. Kétszáz kilométerre vannak a legközelebbi várostól, mikor megszorul a dinamó, s ezáltal kitörik a „vezérlőmű” fogaskerekének három foga. Nincs mese, muszáj új fogaskeret szerezni, ehhez azonban valahogy el kellene jutniuk valamelyik nagyobb településig. Három napig vesztegelnek, a vizük már fogytán, mikor végül arra jön egy tevekaraván, és szekérre teszik a gépet. Balladóniáig viszik, ahol hat napig várnak az új fogaskerékre.

Innen irány Borneó, Jáva, Bali, Szumátra, Malajzia. Szumátrán az emberek kiállnak a motor elé, és csak az utolsó pillanatban ugranak el, gondolván, hogy a bennük élő rossz szellemnek erre már nincs ideje, s elüti őket a jármű. Csodás lehetett…

Vietnam és Kína között rengeteg a vadállat, a srácok végiglövöldözik az egész utat. Többek között leopárd és tigris is puskavégre akad, érthetetlen, miért kellett passzióból megölni szerencsétlen állatokat.

Sok helyen ez az első motorkerékpár, amit a helyiek látnak, mindenhol nagy szeretettel és érdeklődéssel veszik őket körbe.

Kínában nagyon rosszak az utak és feszült a politikai helyzet, viszont nagyon olcsó, egy dollárból igényes szállásra futja napi háromszori étkezéssel. Az egyik folyóátkelésnél a kialkudott kétdolláros szállítási díjat a megszokottal ellentétben nem az érkezésnél, hanem a folyó közepén kérte el a háromfős legénység. Zoltánék kifizetik a pénzt, de a kínaiak nem elégszenek meg, tovább követelőznek, és egyre erőszakosabbak. Hőseink nem riadnak meg, – három kínai nem nagy veszedelem – írja Sulkowsky. Az egyik kínai kap egy állast, a másik kettőt revolverrel intik nyugalomra. A parton a két dollárt is visszaveszik tőlük. Itt hallani először a fekvőrendőrről – az újonnan épült utakon száz méterenként kis dombokat emelnek a forgalmat lassítandó. Összesen négy hónapot töltenek Kínában, a kiszolgáltatott, gyarmatosított éhező nép sorsa megérinti az utazókat.

Japánban három hónapot töltöttek. Óriási érdeklődés követi őket útjuk során, szinte minden újság ír róluk. A helyiek nagyon kedvesek, gyakorlatilag ünnepségsorozat a japánbéli tartózkodás, ugyanakkor végig megfigyeli őket a rendőrség. Emellett folyamatosan detektívek szegődnek melléjük, akik egyszerű, segítőkész helyinek adják ki magukat, és sokszor az egész napot velük töltik. Eleinte alig tudják lerázni őket, de Gyuszi kitalál egy módszert. Mivel csak elvétve lehet tejet kapni, a segédkezni próbáló kémektől mindig azt kéri, hogy azt szerezzenek, s ezzel jó pár órára ki tudja őket vonni a forgalomból.

Mire Japánból átérnek az USA-ba, már „sztárok”, bárhol hagyják a motort, az oldalkocsit teledobálják névjegyekkel, meghívásokkal. Hoover elnökkel és New York polgármesterével is találkoznak, sőt Hollywoodot is bejárják, így Gréta Garbóval, Kertész Mihállyal és Lugosi Bélával is megismerkednek.A szesztilalom okán alkohol nincs, a benzin viszont nagyon olcsó, egy gallon csupán 25 cent. Felkeresik a magyar közösség templomát, és magyar istentiszteleten vesznek részt. Könyvet adnak ki, amit a teljes országban árusítanak. Ez komoly bevételt hoz. Gyula beássa magát a chicagói alvilágba, piti gengszternek adja ki magát, megismerkedik, terveket sző mindenféle alakokkal, persze csak a hecc kedvéért.

Perth Amboy-ban egészen véletlenül egy magyar család házánál állnak meg, érkezésükre egy 4-5 hónapos farkaskutya szalad elő. Pont olyan, mint Hadzsi, ezért a fiúk nagyon megörülnek neki, pláne, mikor kiderül, hogy gazdái nem bírnak vele, és szívesen túladnának rajta. A csahos Miszter Hadzsi néven csatlakozik a csapathoz, s igaz amerikai létére sem autót, sem repülőt nem ugat meg, ellenben a lovakat, teheneket nem állhatja.

Mexikóba alig akarják beengedni őket, négy napot várnak a határon az engedélyre. Nagyon rossz utakon vergődnek el a kikötőig, illetve Kubáig.

Dél-Amerikában két évet töltenek. Nehézkes utazni, mert nincsenek utak, a helyiek megbízhatatlanok. A hegyek meredek emelkedőin csigázni (csörlőzni) kell a motort. A Cordilerákon a tengerpart sima, „kemény” homokján törnek előre sikerrel, egyszer azonban elakad a motor. Alig tudják a dagály előtt kiszabadítani, le kell szedni az oldalkocsit és az összes poggyászt is, hogy ki tudják húzni a dágványból.

Chiléből Argentínába 4000 méteres hágón kell átkelniük, azelőtt itt motorral soha nem járt senki. A brutális emelkedőkön a Harley nem tud feljutni, még úgy sem, hogy ketten tolják. Végül lóval vontatják fel, miközben a gázt is húzzák a motoron. Kétszer alszanak meg a Mendoza folyó partján. Távozásukat követően három nappal a folyó vízszintje az esőzések miatt 20 métert (!) emelkedett, s mindent elpusztított maga körül. Nem sokon múlt…

Argentínában elkeverednek a tengerparti mocsárban, Hadzsi mutatja az utat, hogy merre tudnak kijutni. Végül nem is nézik az iránytűt, csak a kutyát követik, így vergődnek ki.

A támogatók között olajtársaságok is voltak. A Vacuum Oil Company ma az ExxonMobil része

A motort teljesen felújítják. Rióból hajóval vissza Angliába, innen délnek hajtottak, kis Ibéria, Németország, majd haza. 1936. június 25-én Oroszvárnál lépnek be az országba, ünnepélyes fogadtatás várja őket, utána ebéd a Magyar Királyi Automobil Klubnál.

A kezdeti időkben a készített fényképek, képeslapok eladásából éltek, és mindenféle adományokat elfogadtak. Felkerestek híres embereket, politikusokat, ezek támogatták kisebb-nagyobb összegekkel a túrát. Később már előre értesítették az újságokat az érkezésükről, és célzottan a helyi magyarokat keresték meg. Idővel a bevételekből már nem csak az utazásra futotta, hanem haza is tudtak küldeni pénzt. Az amerikai úton kamerát is szereztek. Mindenhol népszerűsítették az országot, diavetítéseik során külön fejezetet szenteltek Budapestnek.

A motor háború alatt a Sulkowsky család Agárdi úti házának garázsában állt. 1945-ben a házat kifosztják, széthordják az autóklubok jelvényeinek egy részét. Később a motort egy ablakos veszi meg a Királyhágó téri piacon. Sulkowsky két filmgyárat alapított a túrán szerzett pénzből, később mindkettő csődbe ment. Idővel az Agárdi úti házat eladták, gyomorfekélye pedig ismét kiújult. A nagy utazó 1950-ben, műtét közben halt meg, 48 éves volt.

Bartha a Kiscelli kastély felett alapít kertészetet, s a Jáván látottak, tanultak alapján teraszosan alakítja ki a területet. 22 évvel élte túl barátját, 1972-ban hunyt el.

Az első  motoros, aki megkerülte a Földet, Carl Stearns Clancy volt. Túrájáról itt olvashattok.

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.