Az első autóversenyek (First car races)

 Autó, Történelem   Az első autóversenyek (First car races) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
febr 262012
 
A 952 kilós La Marquise 59,5 km/órás végsebességre volt képes,
mozgatásáról két különálló gőzmotor gondoskodott.

Az első autóversenyek  története:

Az első hivatalos autóversenyt 1887. április 28-án rendezte a francia Le Velocipéde magazin főszerkesztője, Monsieur Fossier. A két kilométeres, Neuilly Bridge és Bois de Boulogne között kijelölt etapon Georges Bouton, a De Dion Company mérnöke ért végig a leggyorsabban,  La Marquise névre keresztelt gőzhajtású járművét Jules Félix Philippe Albert de Dionnal, a cég alapító tulajdonosával építette közösen. Mivel Bouton volt az egyetlen induló,  az eseményt nem igazán lehet valódi versenynek  tekinteni, ezért sokan a Le Petit Journal által meghirdetett, 1894. július 22-én lebonyolított viadalt tartják az első valódi autós összecsapásnak.

 

 A verseny résztvevői Párizstól Routenig hajtották gépeiket, a kiírás „ló nélküli kocsiknak” szólt. Elsőként Jules-Albert De Dion és gőzjárműve futott be, a távot 6 óra 48 perc alatt, 19 km/órás átlagsebességgel teljesítették. Másodikként Georges Lemaître (Peugeot – 6 óra 51 perc 30 mp), harmadikként Auguste Doriot (Peugeot – 7 óra 4 perc 30 mp), negyedikként René Panhard (Panhard – 7 óra 21 perc 30 mp), ötödikként pedig Émile Levassor (Panhard – 7 óra 43 perc 30 mp) ért célba.

Jules-Albert_de_Dion-Vanity_Fair-1899-10-12Jules-Albert De Dion (1856. március 9. – 1946. augusztus 19.)

Bár De Dion volt a leggyorsabb, a győztesnek járó trófeát nem vehette át, mert gőzgépének működését fűtő segítette, segéd alkalmazására pedig nem volt lehetőség. Ennek okán Georges Lemaître-re tekintünk az első győztes autóversenyzőként.

Emile-LevassorÉmile Levassor (1843. január 21. – 1897. április 14.)

Szintén sokan gondolnak első versenyként az 1895. június 11. és 13. között megrendezett Párizs–Bordeaux–Párizs futamra, ahol 1178 kilométert kellett teljesítenie az indulóknak. Itt Émile Levassor bizonyult a leggyorsabbnak, 48 óra 48 perc alatt járta be a távot. Ilyen gyorsaságra senki nem számított, mikor Levassor Bordeaux-ba ért még aludt a város, többek között a cserepilóta is. Mivel Levassor nem tudta melyik hotelban szállt meg „helyettese”, gondolt egyet, és maga vezetett vissza Párizsba, persze előtte felkeltette a szervezőket, hogy tanúsítsák: valóban elautózott Bordeaux-ig. Végül éjszaka 02:30-kor érkezett vissza a fővárosba, 1205 köbcentis Panhard&Levassor autója jóformán hiba nélkül nyomta le a majd 1200 kilométert. A sors iróniája, hogy a versenyt négyüléses kocsiknak írták ki, Levassor viszont kétüléses géppel indult, ezért diszkvalifikálták, az aranyérmet pedig Paul Koechlin vehette nyakába, miként a 31 500 frankos pénznyeremény is hozzá került.

 

Az idén 109 éves Milwaukee Mile-t 1954-ben aszfaltozták el.
Címe: 7722 West Greenfield Avenue,
West Allis, Wisconsin , 53214

Folytatásként az 1895. november 28-án megrendezett Chicago Times-Herald verseny következett, az első autóverseny az Egyesült Államokban. A 87,48 kilométeres futamon Frank Duryea diadalmaskodott, 1897 márciusában Nizzában is rajthoz álltak az autók, James Gordon Bennett Jr. révén pedig a nemzetközi versenyek is elindultak 1900-ban. Az első autóverseny-pályát, a Milwaukee Mile-t 1903-ban adták át, pontosabban alakították át, hogy a lovak mellett kocsik is összemérhessék rajta tudásukat.

Jedlik Ányos érintőleg

 Életrajz, Technika, Történelem   Jedlik Ányos érintőleg bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 122011
 

Pár szó Jedlik Ányos életéről

Jedlik Ányos (1800-1895) paptanár Győrött, Pozsonyban és Pesten is tanított, neki tulajdonítjuk a világ első elektromágneses forgógépét, azaz a villamos motort, amit 1828-ban készített iskolai bemutatók céljára.
Jedlik Ányos elektromágneses forgógépe

Kidolgozott egy kötött pályán mozgó négykerekű modellt is, ennek elkészítését Csomortányi Elek műszerészre bízta.

Jedlik Ányos elektromágneses forgógéppel felszerelt modellje

Később, 1941-ben készített egy közel 150 kilós, telepekről hajtott elektromos járművet is, ennek sorsáról azonban sajnos semmit nem tudunk, még tervrajzai is eltűntek.

 

Források:

Horváth Árpád – A dinamó regénye

Smith&Marton archív

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.