Látogatás a szentgotthárdi Opel gyár új részlegében, ahol a Flex motorcsalád készül

 Gyárlátogatás, Technika   Látogatás a szentgotthárdi Opel gyár új részlegében, ahol a Flex motorcsalád készül bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
jún 052013
 

Opel Szentgotthárd - A Flex motorcsalád otthonaElőzmények

2010 szeptemberében a GM vezetősége úgy határozott, hogy 500 millió eurós, azaz nagyjából 145 milliárd forintos (!) beruházással kibővítik a szentgotthárdi üzemegységet. Az új részlegben MDE, SGE és MGE erőforrások készülnek, melyek a Flex motorcsalád tagjai. A névadás oka, hogy a gyártósor flexibilis, tehát a Flex motorcsalád bármely tagját legyártja, anélkül, hogy „hozzá kéne nyúlni”. A munka nemrégiben indult, eddig mindössze 2500 MGE gördült le a futószalagról, s idén nem is terveznek többet 12 ezernél. A gépek finomhangolásával várhatóan jövőre végeznek, a tervek szerint 2016-ban már 600 ezer példány készül a Flex motorcsalád tagjaiból.

Nos, ide invitálták meg az újságírókat az Opel illetékesei, beleértve jómagam is. Mondanom sem kell, igencsak örültem a meghívásnak, ez ugyanis az egyik legfejlettebb motorgyár a világon, s ultramodern gépek százait sorakoztatja fel. Hogy némi betekintést nyerjünk a csodamasinák világába, képes beszámolót állítok össze a legérdekesebb darabokról.

 

A Flex motorcsalád gyártásához használt gépek, szerszámok:

Heller RFK150
Internal milling machine for crankshafts
Marógép főtengelyekhez
 
Adcole 1100
All-Purpose Crankshaft/Camshaft Gage
Többcélú fő- és vezérműtengely-ellenőrző műszer
 
Bosch Rexroth
Lubrication unit – Schmieraggregat
Kenőanyag-szivattyú a gyártósor olajozásához 630 liter, 20 Bar
 

Schenk KBTK Compakt
Modular Crankshaft Balancing Machine
Moduláris főtengely-kiegyensúlyozó

Flex motorcsaládSupfina CenPro 720/2
Superfinish-Maschine – Horizontale Bearbeitung von Kurbelwellen und Nockenwellen
Szuperfiniselő berendezés
Fő- és löketcsap finiselés, valamint vezetőcsapágy oldalfelület finiselés
 
Hegenscheidt – MFD – 7893R
Fest- und Richtwalzmaschine, Deep Rolling and Roll Straightening Machine
Főtengelygörgőzés és -egyengetés

 flex-motorcsaládFanuc R-2000iB nagy teherbírású és teherbírású, hatcsuklós robotkar
Six-axis, heavy-payload, high-performance industrial robot

Wumo Technics Ultrasonic Clearing Facility
Ultraszónikus tisztítóberendezés

Grob G520 modular machining centerGrob G520 modular machining center
Moduláris, univerzális megmunkálóközpont


Schenk 400 M BRZ
Mass-Centering Machine for Crankshafts
Tömegközéppontosító-berendezés főtengelyekhez

  Junker Jumat 5000 – CBN OD grinding machine for grinding diameters,
shoulders, grooves, flutes, tapers and chamfers on transmission components,
camshafts, crankshafts, rotor shafts and injection pump components.
Köszörűgép a vezetőcsapágy oldalfelületének megmunkálásához


Indeva Liftronic – Intelligent Device for Handling
Intelligens munkadarab-mozgató eszköz


Marposs Optoquick Set V70155 – optoelectronic flexible bench for inspection of shafts
Optoelektronikus tengelyvizsgáló-berendezés eseti mérésekhez


ThyssenKrupp System Engineering Gmbh – powertrain assembly systems
Munkadarab-szállító konzol

További jegyzetek:

A szentgotthárdi gyárat 1990-ben alapított a GM, 1992-ben kezdődött a benzinmotorok gyártása. A hengerfejek készítése 1996 szeptemberében  indult, majd 2000-től munkába állt az Allison tehergépjárművek és buszok automata váltójának szerelősora.

 

1990. július – A General Motors és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár együttműködési szerződést ír alá.

1991. január – Megalakul a General Motors Hungary Járműgyártó Kft-t, és a General Motors Hungary Autóforgalmazó Kft.

1992. március 13. – Elkészül az első Opel Astra. Antal József vezeti le a gyártósorról.

1992. július 2. – Elkészül az első 1.6-os, nyolcszelepes, benzines motor.

1993. január – Elindult az 1,6 16V EcoTec hajtómű gyártása.

1994 – Bevezetik a második és harmadik műszakot, valamint elkezdődik az 1,4-es erőforrás és az Astra Sedan gyártása.

1996. szeptember – Beindul a hengerfejek gyártása.

1997 – Elkészül az egymilliomodik motor, festett karosszériák gyártása a lengyelországi üzemnek.

1998 – Megkezdődik az 1,8 EcoTec aggregát gyártása, az jármű-összeszerelő üzem 80835 Astra elkészítése után áttér a Vectrára.

1999. október – Kész a kétmilliomodik motor. Az autógyártás leáll, helyét Allison váltók gyártósora veszi át.

2001 – Hatalmas logisztikai csarnok épül.

2002 – CVT gyártás a Saturn Vue-ba. Elindul a harmadik generációs motorok gyártása. Elsőként az 1,8-at kezdik összerakni.

2003 – Az összes Magyarországon készülő motorhoz helyben készül a hengerfej.

2004 – Áprilisban kész a négymilliomodik motor. A Japan Institute for Plant Maintenance (Japán Gyárkarbantartási Intézet) TPM díjjal ismeri el a gyártási folyamatot.

2005 – Elindul az 1,6-os, turbós motorok gyártása, az 1,4-es gyártósorát Bécsbe költöztetik, az Allison már heavy duty váltókat is gyárt.

2006 – Szentgotthárdra kerül az Opel váltó- és motororsó felújító üzeme.

2007 – 1,8-as motorok gyártása a Saturn Astrához.

2009 – Elindul az 1,6 és 1,8 literes, változtatható vezérműtengely-szögű, benzines motorok gyártása Kínába.

2010 – Új gyáregység építéséről dönt a GM vezetősége. 500 millió eurós beruházással, 800 fő részére biztosítanak munkát.

2011 – Tíz éve nem volt munkanapkieséssel járó baleset a gyárban. Elkészül az ötmilliomodik hengerfej.

 

 

 

 

 

 

 

Látogatás a Reanult tangeri gyárában, tehát az Usine Plant csarnokaiban

 Autó, Beszállítói címkék, Gyárlátogatás, Technika, Történelem   Látogatás a Reanult tangeri gyárában, tehát az Usine Plant csarnokaiban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
febr 062013
 

Usine Plant

Köszöntés az összeszerelő-üzem bejáratánál. Váltott műszakban
négyezer fő dolgozik a Usine Plant futószalagjain
 

Körséta az Usine Plant területén

2012 decemberében volt szerencsém megfordulni a Renault által épített Usine gyáregységben, ahol jelenleg Dacia Lodgy-k és Dacia Dokkerek készülnek, s a jövőben vélhetően Nissanokat is összeszerelnek majd. A látogatás nagyon jól sikerült, igyekeztem feltérképezni, hogy milyen szerszámokkal dolgoznak, illetve, hogy milyen cégektől veszik a szerszámok. Íme a képes beszámoló:

 

A karosszériaelemeket hatalmas AIDA  présgépekkel készítik.  Az AIDA céget 1917-ben alapították Tokióban,
a vállalat tevékenysége fémmegmunkálásra irányul. Présgépeik és robotjaik a világ minden táján megtalálhatók,
jelenleg 80 ezer berendezésük dolgozik  különféle gyártóknál, a legerősebb prés 4000 tonnás nyomóerőt képes kifejteni.

 

 
Az AIDA 2004-ben felvásárolta a szintén fémmegmunkáló szerszámok készítésére
szakosodott Manzoni and Rovettát. Az olasz cég állítólag közel száz éves múltra lehet büszke,
de semmi infót nem találtam róla, régi honlapjukat törölték,
az AIDA weboldalán nem térnek ki rájuk külön.
 
Ezeket a présformákat helyezik be a gépbe (kettő van egymáson).
 
Hála a remek présgépeknek, ilyen szép Dokker karosszérialemezeket készíthetnek Marokkóban
 
Bizonyos elemeket kézi ponthegesztővel illesztenek össze, ezt a munkafolyamatot gyakorolják a leendő
alkalmazottak az összeszerelő-üzem mellett kialakított oktatási központban. Az ún. integrált kézi trafópisztolyokat
(manual integrated trafo gun) a torinóiszékhelyű, 1970-ben alapított GF Welding készíti.
 
A trafópisztolyok igen nehezek, ezért mozgópályás elektromos emelőkön függenek. A francia Verlinde emelők gyártására szakosodott, a cég története egészen 1858-ig (!) nyúlik vissza, mikor is végtelenített csigákat kezdtek gyártani a
francia haditengerészet számára. Magyarországi képviseletük nincs.
 
Bizonyos ponthegesztési műveleteket ABB mozgókarok segítségével végeznek. Hihetetlen, de az  zürichi ABB
1883-ban jött létre, és azon kevés vállalkozások közé tartozik, melyek talpon tudtak maradni a piaci versenyben.
Az ABB csoport jelenleg 100 országban van jelen és 145 000 főt foglalkoztat. Fejlesztéseik a robottechnika mellett
többek között irányítástechnikára, elektromos hajtású járművek töltési infrastruktúrájára, erőátviteli termékekre,
erősáramú kábelekre és kábelszerelvényekre, valamint motorokra és generátorokra irányulnak.
 
Ilyen vezérlőegységek irányítják a robotokat. Az adatbevitelt IRC5 típuskódú kontroller teszi lehetővé,
a szoftver neve is ABB Robotware – IRC5. Ez számos ívhegesztő funkciót tartalmaz, az időzítési szekvenciák és a
hegesztési hibák is könnyen konfigurálhatók a segítségével.
 
 Ha elkészült az autó, próbapadra helyezik, amit a BEP biztosít a Renault-csoport számára.
A Burke E. Porter Machinery Company 1953-ban jött létre Michiganben, eleinte fűrészgépek és
hab-, illetve szivacsvágók gyártásával foglalkoztak. A vállalat 1955-ben kezdett járműipari
berendezésekkel foglalkozni, azóta különféle próbapadokat és automatizált abroncsszerelő-sorokat
is készítenek. Egy ilyen paddal vizsgálható többek között az ABS, az ESP, a kézifék, a váltó, a légzsákok állapota, a
sebességmérő pontossága, és mérhető a vibráció, a fékerő, a károsanyag-kibocsátás, valamint a guminyomás.
 
Még a próbafülke ajtaját is külön cég gyártja. A flexibilis ipari kapukat készítő, francia Nergeco
1981-ben alakult, 2009-ben már 24 millió eurós forgalmat bonyolítottak és 145 alkalmazottjuk volt.
 
 
Az 1980-ban életre hívott Irmao Sousa portugál cég, két fő partnerük a PSA és a Renault-csoport.
Termékpalettájuk állványokat és szállítókereteket vonultat fel, a képen látható zártszelvény szerkezeten
a fényezés során mozgatják a járműveket.
 
 
Ez a kép sajnos bemozdult, kérem a műértő közönség szíves elnézését. Kárpótlásként ez egy 440-480 voltról
üzemeltethető TEE (Türk General Elektrik Endüstrisi A.Ş.) villanymotor, ami akár 51,8 kW, azaz majd’
70 lóerő leadására is képes. A TEE török cég, 1965-ben hozták létre, majd 1999-ben összeolvadt az Arcelikkel.
 
 
Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.