Látogatás a szentgotthárdi Opel gyár új részlegében, ahol a Flex motorcsalád készül

 Gyárlátogatás, Technika   Látogatás a szentgotthárdi Opel gyár új részlegében, ahol a Flex motorcsalád készül bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
jún 052013
 

Opel Szentgotthárd - A Flex motorcsalád otthonaElőzmények

2010 szeptemberében a GM vezetősége úgy határozott, hogy 500 millió eurós, azaz nagyjából 145 milliárd forintos (!) beruházással kibővítik a szentgotthárdi üzemegységet. Az új részlegben MDE, SGE és MGE erőforrások készülnek, melyek a Flex motorcsalád tagjai. A névadás oka, hogy a gyártósor flexibilis, tehát a Flex motorcsalád bármely tagját legyártja, anélkül, hogy “hozzá kéne nyúlni”. A munka nemrégiben indult, eddig mindössze 2500 MGE gördült le a futószalagról, s idén nem is terveznek többet 12 ezernél. A gépek finomhangolásával várhatóan jövőre végeznek, a tervek szerint 2016-ban már 600 ezer példány készül a Flex motorcsalád tagjaiból.

Nos, ide invitálták meg az újságírókat az Opel illetékesei, beleértve jómagam is. Mondanom sem kell, igencsak örültem a meghívásnak, ez ugyanis az egyik legfejlettebb motorgyár a világon, s ultramodern gépek százait sorakoztatja fel. Hogy némi betekintést nyerjünk a csodamasinák világába, képes beszámolót állítok össze a legérdekesebb darabokról.

 

A Flex motorcsalád gyártásához használt gépek, szerszámok:

Heller RFK150
Internal milling machine for crankshafts
Marógép főtengelyekhez
 
Adcole 1100
All-Purpose Crankshaft/Camshaft Gage
Többcélú fő- és vezérműtengely-ellenőrző műszer
 
Bosch Rexroth
Lubrication unit – Schmieraggregat
Kenőanyag-szivattyú a gyártósor olajozásához 630 liter, 20 Bar
 

Schenk KBTK Compakt
Modular Crankshaft Balancing Machine
Moduláris főtengely-kiegyensúlyozó

Flex motorcsaládSupfina CenPro 720/2
Superfinish-Maschine – Horizontale Bearbeitung von Kurbelwellen und Nockenwellen
Szuperfiniselő berendezés
Fő- és löketcsap finiselés, valamint vezetőcsapágy oldalfelület finiselés
 
Hegenscheidt – MFD – 7893R
Fest- und Richtwalzmaschine, Deep Rolling and Roll Straightening Machine
Főtengelygörgőzés és -egyengetés

 flex-motorcsaládFanuc R-2000iB nagy teherbírású és teherbírású, hatcsuklós robotkar
Six-axis, heavy-payload, high-performance industrial robot

Wumo Technics Ultrasonic Clearing Facility
Ultraszónikus tisztítóberendezés

Grob G520 modular machining centerGrob G520 modular machining center
Moduláris, univerzális megmunkálóközpont


Schenk 400 M BRZ
Mass-Centering Machine for Crankshafts
Tömegközéppontosító-berendezés főtengelyekhez

  Junker Jumat 5000 – CBN OD grinding machine for grinding diameters,
shoulders, grooves, flutes, tapers and chamfers on transmission components,
camshafts, crankshafts, rotor shafts and injection pump components.
Köszörűgép a vezetőcsapágy oldalfelületének megmunkálásához


Indeva Liftronic – Intelligent Device for Handling
Intelligens munkadarab-mozgató eszköz


Marposs Optoquick Set V70155 – optoelectronic flexible bench for inspection of shafts
Optoelektronikus tengelyvizsgáló-berendezés eseti mérésekhez


ThyssenKrupp System Engineering Gmbh – powertrain assembly systems
Munkadarab-szállító konzol

További jegyzetek:

A szentgotthárdi gyárat 1990-ben alapított a GM, 1992-ben kezdődött a benzinmotorok gyártása. A hengerfejek készítése 1996 szeptemberében  indult, majd 2000-től munkába állt az Allison tehergépjárművek és buszok automata váltójának szerelősora.

 

1990. július – A General Motors és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár együttműködési szerződést ír alá.

1991. január – Megalakul a General Motors Hungary Járműgyártó Kft-t, és a General Motors Hungary Autóforgalmazó Kft.

1992. március 13. – Elkészül az első Opel Astra. Antal József vezeti le a gyártósorról.

1992. július 2. – Elkészül az első 1.6-os, nyolcszelepes, benzines motor.

1993. január – Elindult az 1,6 16V EcoTec hajtómű gyártása.

1994 – Bevezetik a második és harmadik műszakot, valamint elkezdődik az 1,4-es erőforrás és az Astra Sedan gyártása.

1996. szeptember – Beindul a hengerfejek gyártása.

1997 – Elkészül az egymilliomodik motor, festett karosszériák gyártása a lengyelországi üzemnek.

1998 – Megkezdődik az 1,8 EcoTec aggregát gyártása, az jármű-összeszerelő üzem 80835 Astra elkészítése után áttér a Vectrára.

1999. október – Kész a kétmilliomodik motor. Az autógyártás leáll, helyét Allison váltók gyártósora veszi át.

2001 – Hatalmas logisztikai csarnok épül.

2002 – CVT gyártás a Saturn Vue-ba. Elindul a harmadik generációs motorok gyártása. Elsőként az 1,8-at kezdik összerakni.

2003 – Az összes Magyarországon készülő motorhoz helyben készül a hengerfej.

2004 – Áprilisban kész a négymilliomodik motor. A Japan Institute for Plant Maintenance (Japán Gyárkarbantartási Intézet) TPM díjjal ismeri el a gyártási folyamatot.

2005 – Elindul az 1,6-os, turbós motorok gyártása, az 1,4-es gyártósorát Bécsbe költöztetik, az Allison már heavy duty váltókat is gyárt.

2006 – Szentgotthárdra kerül az Opel váltó- és motororsó felújító üzeme.

2007 – 1,8-as motorok gyártása a Saturn Astrához.

2009 – Elindul az 1,6 és 1,8 literes, változtatható vezérműtengely-szögű, benzines motorok gyártása Kínába.

2010 – Új gyáregység építéséről dönt a GM vezetősége. 500 millió eurós beruházással, 800 fő részére biztosítanak munkát.

2011 – Tíz éve nem volt munkanapkieséssel járó baleset a gyárban. Elkészül az ötmilliomodik hengerfej.

 

 

 

 

 

 

 

Phönix motor

 Technika   Phönix motor bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 112011
 
Phönix motor ügyben óriási a kavarodás, megpróbálom kibogozni.

Volt tehát először a Standuhr, aztán jött a V2, majd a V4?
A Daimler hivatalos honlapja szerint:
1892-ben a sorkettes Daimler nagy lökést adott a motortervezésnek. Az újságok Istenítették a “hamvaiból feltámasztott” motorkonstrukciót, és elnevezték Phoenixnek. A két dugattyú egy főtengelyre került, majd be egy gömb alakú forgattyús házba. Ez súlycsökkenést eredményezett, s mivel a dugattyúk közelebb kerültek, nem kellett hosszú (csavarodó) főtengelyt használni.A horonyos kipufogószelep-vezérlést felváltotta a vezérműtengelyes, az üzemanyag-ellátást porlasztófúvókás karburátorral oldották meg, és megjelent a röpsúlyos hűtés is. A teljesítmény a hengerűrtartalomtól függően 2 és 8 lóerő között változott.
1897-re Maybach kidolgozta a csöves hűtőt (folyadékszekrényt), a régi izzócsöves gyújtás helyett pedig átvették Robert Bosch alacsony-feszültségű gyújtását
.

Daimler Phoenix

 Autó   Daimler Phoenix bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 092011
 
Pár szó a Daimler Phönixről.
Az első példány 1,5 literes és hat lóerős volt. Ez után jött (?) a 2,1 literes, 8 lóerős, 720-as fordulat, 24 km/órás végsebesség. 1898 szeptember 12-én adták át Emil Jellinek osztrák konzulnak.A v2-es Drótküllős kocsiban használt motort duplázták meg. Két kéthengeres forgattyúsházat kapcsoltak össze, a főtengelyt három helyen csapágyazták. Négyfokozatú váltó és kúpkerekes bőr tengelykapcsoló került bele, a hátsó tengelyt lánccal hajtották. Hosszanti laprugók, merevtengelyek, a tengelytávja 1753 milliméter. Eleinte tömör gumi, a jármű súlya nagyjából 1400 kilogramm körül. A magas súlypont miatt a gyors kanyarokban az autó inogott.
Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.