A jövő autója – Várható fejlesztések a járműiparban

 Autó, Érdekesség, Technika   A jövő autója – Várható fejlesztések a járműiparban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
júl 292013
 

A jövő autója

Energiaforrás

Akkumulátorok:

A lítium-ion 1991 óta kapható kereskedelmi forgalomban.

Az Illinois Egyetem kutatói lyukacsos szerkezetű telepek, melyekben az anód és a katód jóval nagyobb felületű. Harmincadjára csökken a méret, 2000x nagyobb teljesítmény, 1000x gyorsabban tölthető. Az anódot nitrogén-ón bevonatú lyukacsos nitrogén adja, míg a katód lítium-mangán-dioxid, amit szintén lyukacsos nitrogénra visznek fel.

Szuperkondenzátorok: Elektrolitba mártott, aktív szénnel bevont, elektromosságot vezető fémlapok, melyek egyike pozitív, a másik negatív ionokat tartalmaz. Töltésnél a szénnel bevont lapkákon halmozódnak fel az ionok. A szuper- vagy ultrakondenzátoroknál, két réteget visznek fel a vezetőlapkákra, így nagyobb a teljesítmény. Kevés ideig bírják, de nagyon könnyűek. A Kaliforniai Egyetemen működő California NanoSystems Institute  egy új szuperkondenzátort dolgozott ki, melynél grafénréteggel (egy atom vastagságú grafit, ez a legjobb ismert vezető) vonják be a lapkákat. A hagyományos kondik 100-1000-szer gyorsabban töltődnek és merülnek, mint az elemek. A szén alapú kondenzátorok visszaforgathatók gond nélkül.

A tokiói tudományos egyetem munkatársai lítium-ion helyett nátrium-ionban gondolkodnak, Japánban ugyanis nincs lítium lelőhely. Oxigénmentes környezetben 1000-1500 fokon cukrot hevítettek, amiből szénpor lett. Ebből készítették el az anódot, ami húsz százalékkal nagyobb energia tárolására képes (300 mAh/g), mint a hagyományos szén.

Stanford Egyetem – Nanoméretű réz-hexacioferrát-kristályokkal kísérleteznek.

Szintén UCLA-s fejlesztés a lítium-aluminoszilikátot (LiAlSiO4) tartalmazó akku.

A grafén feltalálásáért Andre Geim és Konstantin Novoselov 2010-ben Nobel-díjat kapott.

Üzemanyagcellánál hidrogén és oxigén egyesül, melynek során pára, illetve elektromosság fejlődik. Oxigén van a légkörben, de a hidrogént elő kell állítani, ami drága és/vagy környezetszennyező. Emellett tárolni is kell, de ez veszélyes, mert nyomás alatt robbanásveszélyes.

A bioüzemanyag éhínséget okoz.

Akksikat a kúton egyben cserélik, így nem kell megvárni a töltést.

Sűrített levegővel

 

Erőforrás

 

Fék

Brake by wire

Fékerő visszanyerés

 

 

Futómű

Massachusetts Insitute of Technology (MIT) – Terrafugia Transition repülőautó

Peugeot MagLev Racer a Grey Design-nal közösen. Mágnesesen lebeg, de ehhez úthálózat kell.

Kormányzás

Drive by Wire

Szabadon átrendezhető lesz a műszerfal, így a kormány is áthelyezhető lesz.

 

Karosszéria

Mivel minden elektronikus úton történik majd, nem kellenek bowdenek, rudazatok stb., így a kasztni elválhat a műszaki tartalomtól. Ezáltal a kocsitest könnyen cserélhetővé válik, akárcsak egy telefon előlapja – tehetünk fel kabrió, pick up és egyéb felépítményt.

Egyre nagyobb arányban duralumínium, karbonszál, nanokarbonszál, üvegszál.

Műanyag és hab kasztni a gyalogosvédelemért.

Vízlepergető ablakok.

 

Belső tér

Számítógép lesz a kijelző

 

Elektronika

Önirányító járművek lesznek, így mérsékelhető a közúti balesetek száma.

Kommunikálni fognak egymással a járművek. V2V – vehicle to vehicle. Például a kanyarban előzésnél szól, hogy jönnek szembe.

Emellett a közlekedési lámpák is kommunikálnak majd a járművekkel.

Internet elérés

Cloudban tárolt vezetői adatok alapján automatikusan beállít mindent az autó

Szervizek menet közben letölthetik az adatokat, belenyúlhatnak stb.

Figyelőrendszer, ami tájékoztatja a szülőket. hogy friss jogsis gyermekük, hol és milyen sebességgel autózik.

Kivetítőrendszerek, amik a szélvédőre, az útra, illetve a vezető elé vetítik a fontos információkat.

 

 

 

 

 

Forrás:

IT-café.hu

Mobilport.hu

Iszogatás Hirofumi Fukunagával (drinking with Hirofumi Fukunaga)

 Autó, Életrajz, Érdekesség, Interjú, Motorkerékpár, Statisztika, Technika   Iszogatás Hirofumi Fukunagával (drinking with Hirofumi Fukunaga) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
feb 112013
 
Hirofumi Fukunaga nem kevesebb, mint 19 találmányra lehet büszke.
Többek között vázzal, hűtőrendszerrel, kormányzással és elektronikával
kapcsolatos fejlesztések fűződnek a nevéhez.
 

Egy Hirofumi Fukunaga társaságában töltött rendhagyó sajtóvacsora története…

A Honda CB1100 menetpróbáján volt szerencsém közösen vacsorázni Hirofumi Fukunagával, a Honda négyhengeres motorkerékpárokért felelős tervezőgárdájának vezetőjével. Fukunaga 1977 óta dolgozik a márkánál, többek között a CBR-sorozat fejlesztésében is részt vett. A hivatalosnak induló sajtóvacsora középszintű szakézásba torkollott, melynek során számos kérdésről beszélgettünk a mérnökzsenivel. Árnyékolgatással (!) tarkított diskurzusunk közben az alábbi jegyzetek születtek, javarészt Hirofumi Fukunaga tollából, de Paul Nowers, a Honda Motor Europe – japánul igen jól beszélő – sajtósa is beszállt néha-néha.

Lelkesedésemet látva Hirofumi Fukunaga és Paul úgy döntött, megosztják velem, miként írjuk le japánul a különféle márkák neveit, és milyen kifejezésekből állnak össze a különféle elnevezések.

1. Hon Da – original ricefield – eredeti rizsföld (utalás Japánra)

2. Suzu Ki – bell tree – harang fa

3. Kuruma – kerék, illetve jármű (ez nem márkanév)

4. Kawa Saki – river inlet – folyó öböl/torkolat

5. Yama Ha – mountain leaf – hegy levél

6. Ni Rin – két kerék, kétkerekű, motor

7. Yon Rin – négy kerék, négykerekű, autó

 

Hirofumi Fukunaga nagyon jól ismeri az autókat is, és ami még fontosabb, rálátása van a japán piacra. Felállítottam hát neki egy márkalistát, hogy tegye őket sorrendbe a belföldi piacra gyártott modellek megbízhatósága alapján (zöld kiemelés, I. pont). Ismerve a Honda-féle hozzáállást, nem vitatom, hogy ők a legjobbak, meglepett viszont a Toyota negyedik és a Suzuki hetedik, utolsó helye. A Mitsubishi termékeiről tudtam, hogy hagynak némi kívánni valót maguk után, saját L400 4×4-em is Japánban készült, és a karosszériaelemek vastagsága, fényezése, illesztése sem a legjobb. A II. oszlop a saját véleményemet tükrözi, Hirofumi Fukunaga kért, hogy tegyem sorrendbe a gyártókat az Európában forgalmazott japán típusok minősége alapján. A ranglétra összeállításához nem néztem meg az aktuális, hivatalos sorrendet, ezek a számok saját tapasztalataimon, olvasmányaimon és szörnyűséges előítéleteimen alapszanak. A márkák köré felirkált országokat, illetve márkákat azért írtam fel, hogy a mérnök úr képben legyen, hol működnek a gyárak, és kikkel dolgoznak együtt a márkák. Persze majdnem teljesen képben volt…

A piros terület nem más, mint Japán térképe mérnök szemmel, rajta pár Hondához kapcsolódó üzemegységgel.

1 – Tokió (csak kereskedés van)

2 – Asaka (Honda R&D Asaka Center)

3 – Kumamoto (Honda Motor Co., Ltd. Kumamoto Factory)

A kékkel jelölt részen Soichiro első cégének, a Tokai Seikinek nevét írta és fordította le a Hirofumi-Nowers páros. Miként Önök is olvashatják, precision instrument, azaz precíziós eszközök (gyára).

 

Kihasználva a lehetőséget, Gihei és Soichiro Honda nevét is lefordíttattam, és megkértem beszélgetőpartnereimet, hogy írják le az Art Shokai-t is japánul.

1 – Gi Hei – rule/policy flat – szabad fordításban szigorú törvény

2 – Hon Da – original ricefield – eredeti rizsföld

3 – So ichi ró – sacred first boy – szentséges elsőszülött fiú

4 – Art Shokai – X first time – az első szót nem sikerült kiderítenem, a második első alkalom

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.