Mazda 323 és Mazda3 modelltörténet – A brief history of Mazda 323 and Mazda3

 Autó, Technika   Mazda 323 és Mazda3 modelltörténet – A brief history of Mazda 323 and Mazda3 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
júl 262014
 

Mazda 323 és Mazda3 modelltörténet –  A brief history of Mazda 323 and Mazda3

Mazda Familia/323 FA1 – 1963-1968

(Familia néven futott, volt kupé is – nagyon komoly)

mazda-323-fa1-1963-familia-800-coupé

Mazda Familia/323 FA2 – 1967-1973

mazda_familia_323-fa2-1967

Mazda Familia/323 FA3 – 1973-1977

(Ebből is volt kupé, csodaszép)

mazda_familia_323_fa3_presto_1300_coupe

Mazda Familia/323 FA4 – 1977-1980

(ezt a kódot nem láttam máshol, de ez még az F padlólemez, nem a B. jó randa szerencsétlen. már majdnem szép.)

Mazda-Familia-323-FA4-1977

Mazda Familia/323 BD – 1980-1984

Mazda_323_BD_1980

Mazda Familia/323 BF – 1985-1989

Volt kombi…

mazda_323_1986_033_screenmazda_323_1986_032_screen

meg ötajtós is. (meg három is)

Mazda_323_1985-BF

Mazda Familia/323 BG – 1989-1994

Az alapmodell

Mazda_323_BG_1989

és a 323F

Mazda_323F-BG-1989

Mazda Familia/323 BH – 1994-1998

mazda_323_1994_056_screen

Mazda Familia/323 FBJ – 1998-2003

mazda_323_1998_026_print

Mazda3 BK – 2003-2008

Így festett a 2006-os facelift előtt

Mazda3-BK-2003

és utánMazda3-BK-2003-2008-2006-Facelift

Mazda3 BL – 2008-2013

Mazda3-2010-BL

Mazda3 BM – 2013

Mazda3-BM-2013

 

Típushibák:

 

BF: elpusztíthatatlan, csak rozsda és törés miatt hullottak ki

gyújtáselosztó háza repedésre hajlamos

rozsdásodás

főfékhenger megragadhat

benzinszintjelző valakinél rakoncátlankodott

lengéscsillapító sokaknál ment el elsőként (150-180 e km körültől)

féltengelyek is megadják magukat idővel (200 e km felett általában)

 

BG: minden idők egyik legmegbízhatóbb autója, 4-500 ezer km-es futásteljesítmény sem számít kirívónak

futómű nehezen bírja a magyar utakat – stabilizátor, lengéscsillapító

féltengelyt cserélt a tulajok egy része, de javarészt csak 200 ezer km felett

a kipufogórendszer „csak” 10-15 évet bír

gyújtótrafót említi valaki

kuplung érzékeny a bénázásra

419 ezer km-nél megadta magát a hengerfej-tömítés

1,6 16V megölhetetlen

levegőmennyiség-mérő eltömődhet

 

Mazda 323 BH: ennek sincs soha komolyabb baja, agyonverhetetlen

ABS jeladó

féltengely

lengéscsillapító a szokásos 170-180 e km, itthon!

visszahívás , mert az alufelni kerékcsavarjai nem illettek a pótkerékhez 🙂

 

Mazda 323 BJ: tartotta a színvonalat

váltótartó bak (egy ember panaszkodott, lehet, hogy törött volt korábban vagy terepen leért)

futómű elállítódik (sokan írják)

futómű nehezen viseli a kátyús utakat (sokan írják)

motorvezérlő-elektronika (egyedi eset)

ABS jeladó (általában hátul, típushiba)

Gyújtótrafó (ritka)

ablaktörlőmotor (ritka)

visszahívás az üzemanyagtartály hővédőlemeze miatt

 

Mazda3 BK: ez a generáció is elnyűhetetlen, de volt pár típushiba

Az 1.6-os dízelmotor (típuskód: DV6 vagy DLD-416) PSA-Ford fejlesztés. (ezzel mindent elmondtam)

Az 1.6 dízelnél egyes példányoknál eltömődött a vezérműtengelyhez haladó olajcsatorna a hengerfejben. Volt rá visszahívás, illetve garanciális csere.

A motortartó csavarok nem lettek rendesen meghúzva, erőteljes gyorsításnál leugorhatott az erőforrás a helyéről. Volt rá visszahívás.

futómű továbbra is érzékeny (többen is)

légzsák-visszajelző (többen is)

ablakemelő hátul

motorvezérlő-elektronika (többen is)

biztosítéktábla

üzemanyag-szivattyú

közös nyomócsőben elhelyezett érzékelő (?)

digitális óra késik, garanciálisan javították (többen is)

kuplung (többen is, a Carcompliants.comon több mint 70 jelentés)

lengéscsillapító (többen is)

izzók megadják magukat tízhavonta

klíma hőfokérzékelő (többen is)

szívócső nem volt rendesen tömített, falsot szívott

 

Mazda3 BJ: újabb sikerszéria, alig találtam olyat, akinek műszaki gondja lett volna

esőszenzor gyári hibás volt

„folyamatos” izzócsere

tanksapkafedél

nyikorgó vezetőülés

 

 

forrás:

Carcomplaints.com

Népítélet.hu

UK recalls

Smith&Marton archív

 

 

 

 

 

Iszogatás Hirofumi Fukunagával (drinking with Hirofumi Fukunaga)

 Autó, Életrajz, Érdekesség, Interjú, Motorkerékpár, Statisztika, Technika   Iszogatás Hirofumi Fukunagával (drinking with Hirofumi Fukunaga) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
febr 112013
 
Hirofumi Fukunaga nem kevesebb, mint 19 találmányra lehet büszke.
Többek között vázzal, hűtőrendszerrel, kormányzással és elektronikával
kapcsolatos fejlesztések fűződnek a nevéhez.
 

Egy Hirofumi Fukunaga társaságában töltött rendhagyó sajtóvacsora története…

A Honda CB1100 menetpróbáján volt szerencsém közösen vacsorázni Hirofumi Fukunagával, a Honda négyhengeres motorkerékpárokért felelős tervezőgárdájának vezetőjével. Fukunaga 1977 óta dolgozik a márkánál, többek között a CBR-sorozat fejlesztésében is részt vett. A hivatalosnak induló sajtóvacsora középszintű szakézásba torkollott, melynek során számos kérdésről beszélgettünk a mérnökzsenivel. Árnyékolgatással (!) tarkított diskurzusunk közben az alábbi jegyzetek születtek, javarészt Hirofumi Fukunaga tollából, de Paul Nowers, a Honda Motor Europe – japánul igen jól beszélő – sajtósa is beszállt néha-néha.

Lelkesedésemet látva Hirofumi Fukunaga és Paul úgy döntött, megosztják velem, miként írjuk le japánul a különféle márkák neveit, és milyen kifejezésekből állnak össze a különféle elnevezések.

1. Hon Da – original ricefield – eredeti rizsföld (utalás Japánra)

2. Suzu Ki – bell tree – harang fa

3. Kuruma – kerék, illetve jármű (ez nem márkanév)

4. Kawa Saki – river inlet – folyó öböl/torkolat

5. Yama Ha – mountain leaf – hegy levél

6. Ni Rin – két kerék, kétkerekű, motor

7. Yon Rin – négy kerék, négykerekű, autó

 

Hirofumi Fukunaga nagyon jól ismeri az autókat is, és ami még fontosabb, rálátása van a japán piacra. Felállítottam hát neki egy márkalistát, hogy tegye őket sorrendbe a belföldi piacra gyártott modellek megbízhatósága alapján (zöld kiemelés, I. pont). Ismerve a Honda-féle hozzáállást, nem vitatom, hogy ők a legjobbak, meglepett viszont a Toyota negyedik és a Suzuki hetedik, utolsó helye. A Mitsubishi termékeiről tudtam, hogy hagynak némi kívánni valót maguk után, saját L400 4×4-em is Japánban készült, és a karosszériaelemek vastagsága, fényezése, illesztése sem a legjobb. A II. oszlop a saját véleményemet tükrözi, Hirofumi Fukunaga kért, hogy tegyem sorrendbe a gyártókat az Európában forgalmazott japán típusok minősége alapján. A ranglétra összeállításához nem néztem meg az aktuális, hivatalos sorrendet, ezek a számok saját tapasztalataimon, olvasmányaimon és szörnyűséges előítéleteimen alapszanak. A márkák köré felirkált országokat, illetve márkákat azért írtam fel, hogy a mérnök úr képben legyen, hol működnek a gyárak, és kikkel dolgoznak együtt a márkák. Persze majdnem teljesen képben volt…

A piros terület nem más, mint Japán térképe mérnök szemmel, rajta pár Hondához kapcsolódó üzemegységgel.

1 – Tokió (csak kereskedés van)

2 – Asaka (Honda R&D Asaka Center)

3 – Kumamoto (Honda Motor Co., Ltd. Kumamoto Factory)

A kékkel jelölt részen Soichiro első cégének, a Tokai Seikinek nevét írta és fordította le a Hirofumi-Nowers páros. Miként Önök is olvashatják, precision instrument, azaz precíziós eszközök (gyára).

 

Kihasználva a lehetőséget, Gihei és Soichiro Honda nevét is lefordíttattam, és megkértem beszélgetőpartnereimet, hogy írják le az Art Shokai-t is japánul.

1 – Gi Hei – rule/policy flat – szabad fordításban szigorú törvény

2 – Hon Da – original ricefield – eredeti rizsföld

3 – So ichi ró – sacred first boy – szentséges elsőszülött fiú

4 – Art Shokai – X first time – az első szót nem sikerült kiderítenem, a második első alkalom

A japán járműipar története (History of japanese automobile industry)

 Autó, Történelem   A japán járműipar története (History of japanese automobile industry) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 272012
 

A japán járműipar története:

A jegyzetek Koichi Shimokawa „The Japanese Automobile Industry – A business history” című könyvén alapulnak.

Notes based on the book „The Japanese Automobile Indutstry – A business history” written by Koichi Shimokawa.

Shintaro Yoshida autómobilja, a Takuri (Yoshida-shiki) 1907-ből

1902 – Shintaro Yoshida és Komanosuke Uchiyama megalapítják az Automobile Company-t (Otomobiru Shokai) és építenek egy kéthengeres, 12 lóerős amerikai motor hajtotta próbajárművet. Ezzel leteszik a japán járműipar alapjait.

Torao Yamaba és családja pózol a kéthengeres, 25 lóerős, tíz fő szállítására alkalmas gőzkocsin. A jármű 4572 mm hosszú és 1371 mm széles volt, spirálrugókkal kiegészített laprugós felfüggesztésre épült, és gumikon gördült. Sajnos a korai japán autókról szinte semmilyen információ nem maradt fent, ezt az infót a www.prewarcar.com weboldalon találtam, a kép J.H. Wherry ” Automobiles of the World” című könyvében jelent meg.

1904 – Torao Yamaba kéthengeres gőzhajtású járművet készít Okoyamában.

1912 – A Masujiro Hashimoto által alapított Kaishinsha vállalat készít egy Dattogo névre keresztelt tanulmánymodellt.

1920 – A Hakuyosha előáll az Otomogo terveivel.

1923 – 250 darab Otomogo készül, ez a legnagyobb példányszámban gyártott modell a japán járműipar kezdeti éveiből. Tokiót komoly földrengés rázza meg, a helyreállítások során a kormány Ford T-Modelleket vásárol, amiket busszá építenek át.

1925-1926 – A Ford és a General Motors összeszerelő üzemeket hoz létre a szigetországban, s autók, illetve szállítójárművek gyártásába kezd.

1929 – Az importált járművek száma 15-16 000 ezer darab.

1933 – Létrejön a  Tobata Foundry Company járműipari részlege, a Nissan, ami a Datto névre keresztelt járművet szabadalmaztatja. Ezzel párhuzamosan a Toyoda Automatic Loom Works is létrehozza járműipari részlegét Toyota néven.

1935 – Beiktatják a Járműipari Törvényt (Automotive Manufacturing Industries Law – Jidosha Seizo Jigyo Ho), ami a Nissant és a Toyotát nevezi meg hivatalos járműgyártóként. A rendelkezés célja, hogy előnyt biztosítson a hazai gyártóknak, egyszersmind szabályozza a gépjárműimportot.

1936 – Független céggé válik a Toyota.

1940 – A háborús időszakban súlyos korlátozások lépnek érvénybe a a külföldi gyártókra vonatkozólag, így 1940-ben felfüggesztik tevékenységüket Japánban. A hazai gyártók javarészt középméretű szállítójárműveket készítenek, komoly problémát okozott azonban a (fejlett) beszállítók hiánya. Ekkor jön létre a Diesel Jidosha Kogyo, a Tokyo Jidosha Kogyo utódja, ami szintén hivatalos gyártóvá lép elő, és dízel teherautók, illetve buszok gyártásába kezd. A céget ma Isuzu Motors-ként ismerhetjük.

1940-1945 – A második világháború során a japán járműipar elsősorban hadászati célokra fejlesztett teherautókat készített, élen a Mitsubishi Heavy Industries-zel és a Hino Motors-szal. A gyenge beszállítói hálózat miatt az első évben csak 20 000 példányt tudtak gyártani.

1949. december 16. – Létrejön a Nippondenso Co. Ltd.

1950 – Nagy sztrájk a Toyotánál.

1952 – Elindul a személyautó-gyártás, a márkák európai vállalatokkal kötnek szövetséget a technika és technológia fejlesztése végett. Így jön létre a Nissan-Austin, a Hino-Renault és Isuzu-Hillman is. A Toyota és a Prince Motors japán gyártók saját útjukat járják.

1953 – Nagy sztrájk a Nissannál.

1956 – A japán járműipar éves termelése 111 000 jármű (teherautók és buszok is).

1966 – A Nissan felvásárolja a Prince Motors-t, és a Fuji Heavy Industries-zel megalapítja a Nissan Groupot. (Ez az egyetlen egyesülés a japán járműipar történetében 1991-ig)

1969 – Pénzügyi szövetségre lép a Mitsubishi és a Chrysler.

1971 – Szintén pénzügyi szövetségre lép az Isuzu és a General Motors, valamint a Toyo Kogyo (később Mazda) és a Ford.

1973-1974 – Olajválság. Az eladások némiképp visszaesnek.

1975 – Exportba kezd a Honda. Az összesített adatok szerint 6 941 000 jármű készül Japánban.

1977 – A Japánban gyártott járművek 51 százaléka exportra készül. A járműipari alkalmazottak száma 653 000 fő.

1980 – A Toyota éves termelése átlépi a hárommillió járművet. A Japánban gyártott járművek 54 százaléka exportra készül. Az összesített adatok szerint 11 043 000 jármű készül Japánban, ami az előző évhez viszonyítva 14,6 százalékos növekedést jelent.

1981 – A Honda gyárat épít Ohióban.

1982 – A Nissan gyárat épít Tennessee-ben. Az amerikai exportot „önkorlátozzák”, így valamelyest csökkennek az eladások.

1987 – A Toyota és a GM együttműködésbe kezd és közös gyárat építenek Kentucky-ban. Ugyanebben az évben a Mazda Michiganben, a Mitsubishi – a Chryslerrel közösen – Illinois-ban hozza létre saját üzemegységeit. A yen árfolyama csökken, ami az exportbevételek csökkenésével jár.

1990 – A Japán Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adatai szerint az japán járműipar 42 400 milliárd yen bevételre tett szert az év során, ami a teljes japán ipar bevételeinek 13 százaléka.

1991 – Az összesített adatok szerint 13 245 000 jármű készül Japánban. (Németországban 5 150 000 db, Franciaországban 3 610 000 db). A Toyota (4,05 millió jármű) és a Nissan (2,32 millió jármű) együttvéve a termelés 48 százalékát tudhatja magáénak.

 

 

Kapcsolat az alkalmazottakkal:

Bevett szokás, hogy országos vagy iparági szakszervezetek helyett vállalatonként különálló munkástömörüléseket hoznak létre. Ezek vezetői ún. előkonzultációk során egyeztetnek a cég irányítóival,  ahol az üzleti és technikai tervekre is érdemi befolyással lehetnek.

 

Minőség:

A japán QC, azaz Quality Circle alapja a munkavállaló és a cég közötti kölcsönös bizalom, illetve a szoros együttműködés. A japán járműipar alkalmazottjai tisztában vannak vele, hogy minél jövedelmezőbb a vállalkozás, annál nagyobb fizetésre tehetnek szert, így lelkiismeretesen végzik munkájukat, s különösen nagy figyelmet fordítanak a minőségre.  Még a legkisebb felmerülő hibákat is azonna jelentik a vezetőségnek, egyszersmind megoldásukban is aktív szerepet vállalnak. Ez nem csak a minőségre, hanem a munkakörnyezetre, a kiadásokra és a termelékenységre is jó hatással van. Ezzel szemben Európában és Amerikában a munkások „csak gyártanak”, munkájukat pedig utólag ellenőrzik, ami folyamatos súrlódással jár, és lassítja a fejlesztési folyamatokat. A kilencvenes évek elején végzett felmérések szerint a japán gyárak méretükhöz mérten kétszer akkora kapacitásra képesek, mint az amerikai és európai riválisok, igaz, a munkaórák száma magasabb.

A magas minőséghez nagyban hozzájárul, hogy a japán ipar az egyéb területeken (pl. kohászat, gumi-, üveg- és műanyaggyártás) is komoly tradíciókkal rendelkezik.

 

Főbb beszállítók:

Nippon Hatsujo (lengéscsillapító, tekercsrugó)

Akebono Brake (fékrendszerek)

NOK (tömítések)

Nippontokushotugyou (gyújtógyertyák)

 

Ajánlott irodalom:

Honda történelem

Toyota történelem

Nissan történelem

Mitsubishi történelem

Mazda történelem

 

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.