Ferdinand Porsche élettörténete (The Life of Ferdinand Porsche)

 Autó, Életrajz, Technika, Történelem, Versenysport   Ferdinand Porsche élettörténete (The Life of Ferdinand Porsche) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
szept 072012
 
Ferdinand PorscheFerdinand Porsche (1875. szeptember 3. – 1951. január 30)

Ferdinand Porsche élettörténete – The Life of Ferdinand Porsche:

Ferdinand Porsche 1875. szeptember 3-án született Mattersdorfban (Vratislavice nad Nisou), a csehországi Bohémiában. Eleinte a családi vállalkozást erősítette, bádogossegédként inaskodott. A helyi szőnyeggyárban látott először elektromos berendezést, ami azonnal felkeltette fantáziáját. Idővel maga is elkezdett kísérletezni, először apja műhelyébe épített ki dinamóról hajtott világítást, majd telefont és elektromos csengőt is készített.

Nagyon rossz eredménnyel végzett a Császári Technikai Iskolában, ezért nem bízták rá a család bádogosműhelyét. Az irányítást bátyja vette át, ő pedig – 18 évesen  – Bécsbe utazott, ahol az Egyesült Elektromos Részvénytársaságnál helyezkedett el segédként. A cég tulajdonosa, Egger Béla megkedvelte a tehetséges Ferdinand Porsche, négy éven belül a R+D részleg vezetőjévé nevezte ki.  22 éves volt ekkor.

1898-ban a császári és királyi kocsikészítő vállalat, név szerint az Jakob Lohner & Co. elakadt a tervezésben, és a tulajdonos, Ludwig Lohner a 24 éves Ferdinand Porschét kérte fel, hogy legyen a segítésükre. Porsche sikerrel teljesítette a rábízott feladatot, megépítette a Lohner-Porsche névre keresztelt elektromos hajtású járművet, amivel 50 km-t tettek meg az első próbúton. A járművet két elektromos „agymotor” hajtotta, az energiát akkumulátorok biztososították.

Az autót – Toujours-Contente néven – 1900-as Párizsi Világkiállításon a nagyközönség is megismerhette, Porsche saját maga ült a volánjához, és meg is nyerte a járműveknek kiírt versenyt, amit 14,5 km/órás átlagsebességgel teljesített. A futamgyőzelem mellett a kiállítás nagydíját is „elhozta”, s ezzel megalapozta hírnevét.

1901-ben újabb járművet hoztak össze, méghozzá a Mixte-t, ami a világ első hibrid üzeműje járműveként vonult be a történelembe. Az autót 2,5 lóerős agymotorok mozgatták, melyek teljesítménye átmenetileg a 7 lóerőt is elérhette. A szükséges energiát akkumulátor és egy kis generátor szolgáltatta. Az első példányt egy lutoni polgár rendelte meg négykerékhajtással, s nem kevesebb, mint 15 000 Osztrák Koronát fizetett érte. 1,8 tonnás súlyának, illetve 44 cellás, 80 voltos ólomakkumulátornak köszönhetően a Mixte hatalmas volt, de ment, mint a szélvész, számtalan versenygyőzelem (pl. Exelberg Rally) mellett a 56 km/órás osztrák szárazföldi sebességrekordot is megdöntötte. 1906-ig összesen 300 darabot értékesítettek a Mixte-ből, gyártottak első-, hátsó- és összkerékhajtású változatot is.

Két évvel később egy hadgyakorlaton az Osztrák-Magyar monarchia császára, Ferenc Ferdinánd is találkozik Porschével, illetve autójával. „Az Ön automobiljának teljesítménye, valamint az Ön biztos és pontos vezetése minden vonatkozásban kielégítette ő császári és királyi felségét” – írja Martin József A Volkswagen sztori című könyvében.

Ferdinand Porsche 1905-ig dolgozott a Lohnernek, ebben az évben nyerte el a Poetting-díjat. Ezt követően az Austro-Daimler cég Wiener Neustadt-i gyárában vállalt munkát műszaki igazgatóként.

(Első projektje a Maja névre keresztelt kisautó volt, ami Emil Jellinek lányáról kapta nevét, Jellineknek ugyanis Mercedes mellett volt még egy lánya. A Mayával több viadalt is megnyert, közöttük az 1909-es Henrik-versenyt is. Eközben folyamatosan a fejlesztéseken járt az esze, pontosabban azon, hogy miként lehetne csökkenteni az autó súlyát és légellenállását. A nyolcvan lóerős Tulipán már ennek jegyében készült, vitték is, mint a cukrot. – ez kérdéses rész)

Ferdinand Porsche 1911-ben megbízást kapott a császártól, hogy utazzon a pilseni Skoda-művekhez, ahol egy mozsárágyún dolgoztak éppen. A 380 kilós lövedékekre tervezett ágyút Ferdinand Porsche gépei mozgatták. A több száz lóerős vontatók Lüttichbe, Galíciába és Isonzóba is elhúzták a hatalmas fegyvert, sőt még nagyobbakat is. A 42 centiméteres kaliberű mozsárágyú csöve 26 tonnát nyomott, és ezer kilós lövedékeket szórt az ellenségre.

1917-ben a Bécsi Műszaki Egyetem doktori címet adományozott Porschénak.

A háború után egyre nagyobb szükség mutatkozott egy olcsó, egyszerű népautóra”, a Daimler új vezetősége azonban nem akart ilyesmit gyártani, a filmgyár elnökeként is ismert Kolowrat gróf inkább egy sportkocsit terveztetett Porschéval. Később a cég fő részvényeit birtokló bank elnöke, Camillo Castiglioni is bele akart szólni a gyár működésbe, s – tekintettel a vállalat pénzügyi helyzetére – kétezer munkás elbocsátását követelte Porschétól. Porsche tudta, hogy a bank szándékosan tartja vissza a cég devizabevételeit, s ez olyannyira felbosszantotta, hogy az igazgatótanácsi ülésen mindenkit elküldött a francba, Castiglioni fejéhez pedig egy asztali lámpát vágott.

Ezek után persze távoznia kellett, pályafutását 1923-tól egy stuttgarti Daimler-műhelyben folytatta, ami független volt az osztrák anyavállalattól. Nagy szükség volt rá, mert az üzem anyagi problémákkal küzdött, valahogy autót és reklámot kellett csinálni. Porsche nem volt rest, épített egy 66 lóerős járgányt, és sorra nyerték a versenyeket. A sikereknek köszönhetően Porschét megkedvelték az új cégnél, ez azonban hamarosan visszájára fordult, mert a tervező nem volt hajlandó behódolni a cég vezetőinek. Esze folyamatosan a népautón járt, de nem hagyták, hogy megvalósítsa, pláne, miután a Daimler és a Benz & Cie. 1926-ban fuzionált (így jött létre a Daimler-Benz), s utóbbi által újabb banki szakemberek kerültek a vállalathoz. Hosszan húzódott a vita, nehezen találtak ürügyet a Porsche kirúgására, végül 1929-ben váltak meg tőle, miután kiderült, hogy a szakember által tervezett, kisautókba szánt 1,3 literes, 38 lóerős motor hidegben nem indul.

A Daimlernél végzett munkásságáért Porschét a Stuttgarti Műszaki Egyetem is tiszteletbeli doktorrá és professzorrá nevezte ki.

Stuttgart után Ferdinand Porsche ismét Ausztriába költözött, és Steyrnél helyezkedett el, de jött a nagy gazdasági világválság, s nem tudták tovább foglalkoztatni. Más megoldás nem lévén, 1931 árpilisában tervezőirodát (Dr. req. h.c. F. Porsche GmbH, Konstruktionen und Beratungen für Motoren und Fahrzeugbau) nyitott Stuttgartban. Első megrendelője a Wanderer volt, egy középkategóriás autót rendeltek, majd sorra jött a többi megrendelés, a cég kezdett gyarapodni. Mindazonáltal Porsche továbbra is a népautón törte a fejét, és nekiállt befektetőket keresni.  Elszántságát látván dr. Fritz Neumeyer, a Zündapp tulajdonosa úgy döntött, hogy beszáll a fejlesztésekbe, de nem jutottak sokra, három félresikerült prototípust megépítését követően különváltak útjaik.

Folytatásként az NSU kérte fel Porschét, hogy fejlessze ki a népautót, 1933-ra el is készült a KDF (Kraft Durch Freude) elődje, a sorozatgyártás azonban nem indult el, mert nem volt elég pénz a további munkálatokra.

1933-ban a Berlini Motorshow-n Adolf Hitler két új programot hirdetett meg. Az egyik a népautó elkészítésére vonatkozott, a másik pedig egy nagy teljesítményű sportkocsira. Porschét az 1932-ben alapított Auto-Union Gmbh vezetősége kérte fel, hogy segítsen megvalósítani a nagyra törő terveket.  A Wanderer, Horch, Audi és DKW márkákat tömörítő Auto-Union – a Daimlerhez hasonlóan – 250 ezer márka támogatást kapott a német kormánytól, eljött hát az idő, hogy Ferdinand Porsche visszavágjon korábbi cégének. Épített egy 16 hengeres, 600 lóerős szörnyeteget, ami 350 km/órás csúcssebességre volt képes, ami még fontosabb, képes volt legyőzni a Daimler versenyautóit. Ez nagy hatást gyakorolt Hitlerre, csak úgy, mint a Volkswagen első tervei, amit 1933-ban nyújtottak be.

Hitler 1934 júniusában hagyta jóvá a terveket, melyek gyakorlatilag a Zündappal közösen tervezett Zündapp Typ 12 rajzain alapultak.

1935-ben már javában zajlott a munka, a birodalom vezetése havi 20 ezer márkával járult hozzá a fejlesztésekhez. Végül 1936. október 12-ére készült el három próbakocsi, melyek működtek ugyan, de még sok-sok munka várt a tervezőkre, hogy megbízhatóvá tegyék. Miközben dolgoztak rajta, Porsche vezetésével megalakult a Volkswagen előkészítésére hivatott társaság (Gesellschaft zu Vorbereitung des Volkswagens), ami 480 ezer márkát kapott az induláshoz, s további 145 milliót (!) 1939-ig. A gyártásra egy egész várost építettek Wolfsburg mellett, a Volkswagen Csoport központja ma is itt található.

Alig, hogy a KDF-kocsi gyártása elindulhatott volna, máris kitört a háború, és az üzemet fegyvergyártásra állították át. Mindössze 210 példány készült, a háborús időszakban tankok és szállítójárművek (Panzer, Tiger, Elefant) gurultak le a futószalagról. Előbbiek tervezéséből Porsche is kivette részét, még egy elektromos tank ötlete is felmerült, de erre már nem adott lehetőséget a történelem.

Érdekesség, hogy a Tatra pert indított a Volkswagen ellen, mert a KDF-kocsi számos ponton mutatott hasonlóságot a Hans Ledwinka által tervezett Tatra T97-essel, de Csehország megszállásakor pert felfüggesztették, a T97-es gyártását pedig leállíttatták. A perújrafelvételre 1961-ben került sor, s a bíróság a Tatra javára döntött. A VW hárommillió márka kártérítést fizetett ki a cseh gyártónak.

1951. január 30-án halt meg Stuttgartban.

 

Források:

Martin József – A Volkswagen sztori (ellenséges hangnemben íródott, hibákkal tűzdelt könyv)

VW sajtóoldal

Wikipedia

Smith&Marton archív

és még sok más…

Járműipari mérföldkövek (Milestones of automotive industry)

 Történelem   Járműipari mérföldkövek (Milestones of automotive industry) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
febr 042012
 

 Járműipari mérföldkövek (Milestones of automotive industry)

1800 Alessandro Volta olasz fizikus elkészíti az első „kémiai” akkumulátort.
1843. november 21-én Thomas Hancock angol feltaláló szabadalmaztatja a vulkanizálási eljárást Angliában.
1844. január 30-án Charles Goodyear szabadalmaztatja a vulkanizálást az Egyesült Államokban.

 

Robert William Thomson
(1822. július 26.-1873. március 8.)
1846 Robert William Thomson elkészíti az első levegővel töltött abroncsot, és szabadalmaztatja Franciaországban.
1847 máciusában R.W. Thomson bemutatja abroncsait a londoni Regents Parkban, találmányát pedig az Egyesült Államokban is szabadalmaztatja. A beszámolók szerint a gumi remekül működött, de Thomson nem tudott sokat gyártani belőle, mert nem állt elegendő nyersanyag a rendelkezésére.

 

Rudolf Christian Karl Diesel
(1858. március 18. – 1913. szeptember 30.)

 

1858. március 18-án Párizsban megszületik Rudolf Christian Karl Diesel.
1859 Gaston Plante francia fizikus feltalálja a tölthető ólomakkumulátort.
1861. szeptember 23-án megszületik Robert Bosch.

 

Adam Opel
(1837. május 9. – 1895. szeptember 9.)
1862. január 21-én Adam Opel Rüsselsheimben megalapítja az Adam Opel AG-t, és varrógépek gyártásába kezd.
1867 René Panhard betársul a Perin et Pauwels faipari gépgyárba, a cég neve Perin, Panhardra & Co. -ra változik.

 

Giovanni Battista Pirelli
(1848. december 27. – 1932. október 20.)

 

1872. január 28-án Giovanni Battista Pirelli megalapítja a G. B. Pirelli & C. Spa-t.
1873 Émile Levassor betársul a Perin, Panhardra & Co. -ba.
1875 A Perin, Panhardra & Co. gázmotorok gyártásába kezd Deutz licenc alapján.
1875. április 2-án a kanadai Oshawában világra jön Walter Percy Chrysler.

 

Galamb József
(1881. február 3. – 1955. december 4.)
1881. február 3-án Makón megszületik Galamb József.
1882 Armand Peugeot bemutatja velocipédjeit.
1883 Párizsban megalakul a De Dion, Bouton et Trépardou cég, ismertebb nevén a De Dion-Bouton. Korának legnagyobb automobil manufaktúrája volt.
1885. február 10-én Edward J. Claghorn szabadalmaztatja a biztonsági övet.
1886 Meghal Jules Perin, a Perin, Panhard & Co. neve Panhard et Levassorra változik.

 

John Boyd Dunlop
(1840. február 5. – 1921. október 23.)
1887 John Boyd Dunlop pneumatikus abroncsokat készít fia triciklijére.
1888 Dunlop szabadalmaztatja a levegővel töltött abroncsot.
1888. május 28-án megalakul a Michelin Tire Company.
1889 Armand Peugeot és Léon Serpollet háromkerekű gőzkocsikat készít, szám szerint négy darabot.
1889 Édouard Michelin irányítása alá veszi és átszervezi a családi vállalkozást, egyúttal nevét Michelin & Co.-ra változtatja.

 

Armand Peugeot
(1849. március 26. – 1915. január 2.)
1890 Armand Peugeot vásárol két – Daimler – motort a Panhard&Levassortól.
1890 A Panhard-Levassor piacra dobja első járművét. Hajtásáról Daimler licenc alapján gyártott motor gondoskodik.
1890 Émile Levassor feleségül veszi Eduard Sarazin özvegyét, Lousie Sarazint.
1891 John Boyd Dunlopot megfosztják szabadalmától Thomson „miatt”.
1892 A Michelin előrukkol a cserélhető gumival.
1892. feburár 23-án Rudolf Diesel szabadalmaztatja a dízelmotort (RP 67207, Arbeitsverfahren und Ausführungsart für Verbrennungsmaschinen).
1893 Bramah Joseph Diplock kidolgozza a négykerékhajtási és -kormányzási rendszert.

 

Charles Edgar Duryea
(1861. december 15. – 1938. szeptember 28.)
1893. szeptember 20-án megejtik az első benzinmotoros amerikai autó „közúti” tesztjét. A járművet Charles és Frank Duryea építette Massachusetts-ben. Garázsuk címe : 47 Taylor Street, Springfield volt. Az autót ma az Egyesült Államok Nemzeti Múzeumában lehet megtekinteni.
1894 Az első Grand Prix verseny
1894 Alfred Vacheron részt vesz a Párizs-Rouen versenyen egy négy lóerős Panhard&Levassorral. A feljegyzések alapján ő használt először kormánykereket az addig megszokott irányítókar helyett.
1895 A Michelin fivérek rajthoz állnak saját készítésű autójukkal a Párizs-Bordeaux-Párizs versenyen. Az Éclair felnijein a testvérek által készített levegővel töltött gumiabroncsai feszültek, ezek voltak a világ első pneumatikus autógumijai.

 

Václáv Laurin
(1865. október 16. – 1930. december 4.)
1895 Václáv Klement és Václáv Laurin összeáll, és Mládá Boleslávban megalapítják a Laurin&Klement vállalatot, a Skoda elődjét.
Václáv Klement
(1868. október 16. – 1938. augusztus 10.)
1895. szeptember 21-én megalakul a Duryea Motor Wagon Company, az Egyesült Államok első autógyára.
1895. november 28-án leintik az első egyesült államokbeli autóversenyt. A győztes Frank Duryea és saját építésű autójuk.
1896 Megtörténik az első autóbaleset. Bridget Driscoll 44 éves croydoni anya kirepült a kocsiból, mikor Arthur Edsell nekihajtott egy álló autónak a londoni Crystal Palace mellett. A halottkém a balesetet követően azt nyilatkozta: „remélem, hogy ilyesmi soha többet nem történik”. (Forrás: Itt).
Émile Levassor
(1843. június 21. – 1897. április 14.)
1897 Émile Levassor életét veszti a Párizs-Marseille versenyen.
1897 Auguste Joseph Frederic Georges Latil szabadalmaztatja a tengelycsuklót.
1897. február 17-én a Müncheni Műszaki Főiskolán Rudolf  Diesel bemutatja a világ első dízel motorját (egy henger, négy ütem, öt lóerő).

 

Ransom Eli Olds
(1864. június 3. – 1950.  augusztus 26.)
1897. augusztus 21-én Ransom Eli Olds megalapítja az Olds Motor Vehicle Company-t.
1899 Ferdinand Porsche épít egy négykerékhajtású elektromos járművet a Hofwagenfabrik Ludwig Lohner & Co. részére.
1899. Megszületik az első „Skoda”, a Laurin&Klement Slavia motorkerékpár.
1899. február 25-én Louis, Marcel és Fernand Renault megalapítja a Société Renault Fréres társaságot.
1899. november 14-én August Horch életre hívja az August Horch & Cie.-t Kölnben.

 

Giovanni Agnelli
(1866. augusztus 13. – 1945. december 16.)
1899. július 11-én Torinóban Giovanni Agnelli bejegyezteti a Fiat S.p.A., (Fabbrica Italiana Automobili Torino) vállalatot.
1901 Wilhelm Maybach elkészíti a dobfék kezdetleges változatát.
1902 Louis Renault tökéletesíti és szabadalmaztatja a dobféket.
1903 Bemutatkozik az első belsőégésű motorral szerelt négykerékhajtású autója, a Spyker 60 H.P.
1903. június 16-án Lansingben megalakul a Ford Motor Company
Torao Yamaba (középen) és családja 1904-ben
1904 Torao Yamaba megépíti a második japán gépjárművet, egy 25 lóerős, kéthengeres, tízfős gőzkocsit.
1905 Galamb József felvételt nyer a Fordhoz.
1905 Alfred Büchi svájci mérnök szabadalmaztatja a turbófeltöltőt.

 

Soichiro Honda
(1906. november 17. – 1991. augusztus 5.)
1906. november 17-én Hamamatsuban megszületik Soichiro Honda.
1907. március elsején megszületik Barényi Béla mérnök, feltaláló.
1908. szeptember 16-án létrejön a Buickot birtokló General Motors Company, élén William C. Duranttal.
Michio Suzuki
(1926. október 2. – 1998. május 31.)
1909 Michio Suzuki megalapítja a Suzuki Loom Works vállalatot.
1909 August Horchot „kitúrják” a August Horch & Cie.-ből, folytatásként megalapítja a Horch Automobil-Werke GmbH-t.
1910 Megkezdődik az első Audi gyártása. A 10 és 22 lóerős változatokban készülő Type A Sport-Phaeton Zwickauban készül.
Henry Ford
(1863. július 30. – 1947. április 7.)
1913 Henry Ford megtervezi az első futószalagot. Ezzel sikerült elérni, hogy 93 perc alatt elkészüljön egy autó.
1913. szeptember 29-én Antwerpenben hajóra száll Rudolf Diesel. A mérnök az éjszaka során eltűnik a hajóról, ágyát érintetlenül találják, holttestét pár nap múlva a tengerben találták meg. Egyes feltételezések szerint Dieselt a kőolajcégek tették el láb alól, ő ugyanis a növényi alapú olajok használatát forszírozta. Mások úgy vélik, az Angliába utazó Diesel tengeralattjáró-motorok gyártásában kívánt segédkezni a briteknek, ezért a német titkosszolgálat „vonta ki a forgalomból”.
1910 Alfred Büchi elkészíti az első működőképes turbós motort, melynek alapját egy kéthengeres Murray-Villat gyártmányú erőforrás adja.
1915 Arthur William Savage szabadalmaztatja a radiális gumiabroncsot.
1917. július 21-én bejegyzik a Bayerische Motoren Werke AG-t.
1920  Létrejön a Toyo Cork Kogyo Co., Ltd-t, a Mazda elődjét.
1920 Guido Fornaca, a Fiat mérnöke elkészíti a ma MacPhersonként ismert futóműrendszer terveit.
1923 A Michelin bemutatja az első alacsony nyomású személyautó abroncsot (2,5 Bar). A Michelin Comfort 1500 km-es futásteljesítménnyel büszkélkedhetett.
1924. május elsején a Benz&Cie és a Daimler Motoren Gesellschaft együttműködési szerződést ír alá.
1925. június 6-án Walter Chrysler átszervezi Maxell Motor néven futó vállalatát, és Chrysler Corporationként viszi tovább.
1926. június 28-án Daimler-Benz AG néven egyesül a Benz&Cie és a Daimler Motoren Gesellschaft.
Felix Heinrich Wankel
(1902. augusztus 13. – 1988. október 9.)
1929 Felix Heinrich Wankel szabadalmaztatja a Wankel-, más néven bolygódugattyús motort.
1930 A Michelin szabadalmaztatja a „beépített belsőt”, a belső nélküli abroncs elődjét.
1931 Elkészül az első Mazda, a Mazda-Go.
1932 A Polskie Zakłady Inżynieryjne (Polish Engineering Works, PZInż) elkezdi gyártani a Fiat 508-ast.
1932 Az Audi egyesül a DKW, a Horch és a Wanderer cégekkel, így létrejön az Auto Union.
1933 A Citroen megépíti az első dízelmotoros személyautót, a Citroen Rosalie-t. Erőforrását Sir Harry Ricardo tervezte. A gázolajos motorokra vonatkozó jogi szabályozások miatt az autó nem kerülhetett forgalomba.
1934 Yoshisuke Aikawa leválasztja és kibővíti Tobaga Casting Co.járműalkatrész divízióját, ami Nissan Motor Co., Ltd. néven leányvállalatként folytatja működését.

1936 Elkészül az első Toyota személyautó, az AA.

1936 A Bosch szabadalmaztatja a blokkolásgátlót (ABS).
1936 A Mercedes-Benz piacra dobja az első szériagyártású dízel autóját. A2545 köbcentis, négyhengeres, felülszelepelt erőforrással gyártott 260D 45 lóerő teljesített percenkénti 3000-es főtengelyfordulatnál. Az autó súlya 1530 kg, végsebessége 95 km/óra volt.
1937. május 28-án életre hívják a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH-t, azaz a Német népautó gyártását előkészítő társaságot.
1937. augusztus 28-án Kiichiro Toyoda megalapítja a Toyota Motor Company.-t.
1938. szeptember 16-án a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH-t Volkswagenwerk GmbH-ra nevezik át.
1940. június 22-én a Banco Urquijo (többek között a Hispano-Suiza tulajdonosa) megalapítja a SEAT elődvállalatát, a Sociedad Ibérica de Automóviles de Turismót (S.I.A.T.)
1940. augusztus 18-án meghal Walter Chrysler.
1942. március 3-án 460 tonna bombát dobnak a billancourti Renault gyárra.
1945. január elsején náci kollaboránsnak nyilvánítják Louis Renault-t, gyárát pedig január 16-án Régie Nationale des Usines Renault néven államosítják.
1946 A Michelin piacra dobja az első szériagyártású radiális gumiabroncsot.
1947. Barényi Béla szabadalmaztatja a deformálódó kormányoszlopot.
1948 augusztus 17-én törlik a cégnyilvántartásból az oroszok által teljesen leszerelt Auto Union AG-t. A zwickaui gyár Automobilwerk Zwickau néven dolgozik tovább.
1948. szeptember 24-én Soichiro Honda bejegyezteti a Honda Motor Company-t.
1949. szeptember 3-án Ingolstadtban megalapítják az új Autó Uniont.
1949 Debütál az első MacPherson rendszerű első futóművel szerelt személyautó, a Ford Vedette. Tervezője, Earle Steel MacPherson Guido Fornaca korábbi szabadalmat dolgozota át.
1950. május 9-én létrejön a Sociedad Española de Automóviles de Turismo, S.A., azaz a S.E.A.T. Az állami vállalat kezdőtőkéje 600 millió peseta.
1951 A Hatsudoki Seizo Co., Ltd. neve Daihatsu Motor Co., Ltd.-re változik.
1951 Barényi Béla szabadalmaztatja a gyűrődőzónát.
1952 Barényi Béla szabadalmaztatja a biztonsági utascellát és a deformálódó kormányoszlopot.
1952 Suzuki Power Free néven piacra dobják az első Suzuki motorkerékpárt.
1953. július 15-én az első Ötéves Terv első évében megalapítják az első kínai autógyárat, a FAW-t (First Automobile Works).Ugyanezen a napon a Fuji Kogyo, Fuji Jidosha Kogyo, Omiya Fuji Kogyo, Utsunomiya Sharyo és Tokyo Fuji Sangyo összevonásával megszületik a Fuji Heavy Industries.
1953. november 14-én legördül a futószalagról az első Seat, a Fiat 1400 tervei alapján készülő Seat 1400.
1954 A Suzuki Loom Manufacturing Company neve Suzuki Motor Co., Ltd.-re változik.
1954 Együttműködési szerződést ír alá a Daimler-Benz AG és a Tata Sons. A megállapodással létrejön a Tata Motors.
1954 Legördül a futószalagról az első Subaru, az 1500. FG4A típuskódú motorja a Peugeot 202-ből származik, megjelenése a Peugeot 404-re emlékeztet.
1955 A Zastava megszerzi a Fiat több modelljének gyártási jogát.
1955 Bemutatkozik a Ford Thunderbird, a világ első állítható kormánykerékkel felszerelt autója.
1955. december 4-én meghal Galamb József.
1957. február elsején elkészül az első üzemképes Wankel-motor. A jelenkor bolygódugattyús aggregáttal szemben itt nem csak a dugattyú, hanem a  blokk is forgott. A motor a DKM 54 kódot kapta, teljesítménye 21 lóerő volt.
1957 Megjelenik az első négy tárcsafékkel szerelt személyautó, a Mercedes-Benz 300 SL.
Nils Ivar Bohlin
(1920. július 17. – 2002. szeptember 26.)
1958 Nils Ivar Bohlin, a Volvo mérnöke szabadalmaztatja a „Basics of Proper Restraint Systems for Car Occupants” találmányt, azaz a hárompontos biztonsági övet.
1958 Személyautó-gyártásba kezd a FAW. Első modelljük egy luxusautó, típusneve Hong Qi.
1958 A Daimler-Benz megvásárolja az Auto Union részvények 87 százalékát.
1959 A Daimler-Benz a teljes Auto Uniont bekebelezi.
1959. augusztus 13-án legördül a gyártósorról az első hárompontos biztonsági övvel kínált szériagyártású  személyautó.
1962 Bemutatkozik a Fiat 600 alapjaira épülő Zastava 750.
Ferruccio Lamborghini
(1916. április 28. – 1993. február 20.)
1963. október 30-án Ferruccio Lamborghini megalapítja az Automobili Lamborghini S.p.A.-t.
1964 A Volkswagen megvásárolja az Auto Union 50 százalékát, ami az ingolstadti gyárat is magában foglalta.
1964 Debütál az első Wankel-motoros autó, az NSU Spider.
1965. január elsején a Volkswagenwerk megszerzi az Auto Union GmbH-t a Daimler-Benztől.
1966 Fiat segédlettel felépül a togliatti AvtoVaz gyár.
1967. A Fiat felvásárolja az Autobianchit.
1967. december 29-én Chung Ju-yung megalapítja a Hyundai Motor Company-t.
1968 A Nissan 20 százalékos tulajdonrészt szerez a Fuji Heavy Industries-ban.
1969 A Fiat tulajdonrészt vásárol a Ferrariban és a Lanciában egyúttal átveszi a két cég irányítását.
1969 Az Auto Union egyesül az NSU-val.
1971 A Buick (GM) bemutatja a MaxTrac-ot, a kipörgésgátló elődjét.
1973 Olajválság
1974 A Pirelli szabadalmaztatja a széles futófelületű, alacsony oldalfalú radiál gumit.
1976. április 9-én a Peugeot S.A. megszerzi a Citroen 89,95 százalékát, egyúttal létrejön a Peugeot Société Anonyme, más néven a PSA.
1977 Piacra dobják a Fiat licenc alapján épülő motorral és váltóval gyártott Lada Nivát.
1979 Olajválság
1981 Bemutatkozik a világ első övfeszítővel és légzsákkal szerelt szériagyártású autója, a W126-os Mercedes S-osztály.
1984 A Michelin kifejleszti a radiális motorkerékpár-gumit.
1985 Yugo márkanévvel piacra lép a Zastava az Amerikai Egyesült Államokban.
1986 Li Shufu átalakítja hűtőszekrény-gyárát, és Geely néven futtatja tovább.
1986 A Honda létrehozza az Acura márkát.
1987 áprilisában a Chrylser döntő többséget szerez a Lamborghiniben.
1987 A Nissan létrehozza az Infinitit.
1987 Porsche 944 Turbo, az első autó utasoldali légzsákkal.
1987 Színre lép az első vezetőoldali légzsákkal szerelt japán autó, a Honda Legend.
1989 A Toyota létrehozza a Lexust.
1990 Olajválság
1991. április 16-án a Volkswagen AG. 30 százalékot vásárol a Skodában.
1991. augusztus 5-én Tokióban meghal Soichiro Honda.
1994 A BMW felvásárolja a Rover Csoportot (Rover, Land Rover, MG, Austin, Morris)
1994 A Volvo 850-ben bemutatkozik az első oldallégzsák.
1995  Daewoo felvásárolja az FSO-t.
1997. március 27-én létre jön a Renault-Nissan Alliance néven elhíresült együttműködési szerződés, melynek keretein belül a két cég „tulajdonrészt szerez egymásban”. A Renault 36,8 százalékot vásárol, míg a Nissan 15 százalékhoz jut hozzá.
1997 A BMW 5-ös és 7-es szériában (MY1998) bemutatkozik az első függönylégzsák, ami a fejet védi az oldalirányú ütközések során. A rendszer a Head Protection System (HPS) nevet kapta.
1997 Bemutatkozik a Toyota Prius, a világ első sorozatgyártású hibridautója.
1998 Egyesül a Daimler-Benz  AG és a Chrsyler Corporation. A cég DaimlerChrysler néven működik tovább.
1997 Piacra dobják az új Kia Sportage-t (MY1998), a világ első térdlégzsákkal szerelt autóját.
1998 A Volkswagen AG. 110 millió  euróért megvásárolja a Lamborghinit.
1999 Az észak-koreai Egyesítési Egyház létrehozza a Pyeonghwa Motors vállalatot.
1999 A Toyota 51 százalékos részesedést szerez a Daihatsuban, ezzel átveszi a cég irányítását.
2000 május 30-án a Skoda összes részvénye a Volkswagen AG. birtokába kerül.
2000 A BMW eladja az MG-t, a Rovert, és a Land Rovert is.  Előbbi kettőt a Phoenix Consortium, utóbbit a Ford veszi át.
2001 Bemutatkozik az új Mini.
2002. szeptember 26-án szívrohamban meghal Nils Bohlin, a hárompontos biztonsági öv feltalálója.
2006 márciusában a Daihatsu kivonul Ausztráliából.
2006 A Honda bemutatja az új Gold Winget, a világ első légzsákkal szerelt sorozatgyártású motorkerékpárját.
2007. augusztus 3-án különválik a Chrysler és a Daimler. Előbbi Chrysler Holding Inc., utóbbi Daimler AG néven folytatja tevékenységét.
2008 január elsején leleplezik a Tata Nanót.
2008 A Tata Motors felvásárolja a Jaguart és a Land Rovert, egyúttal a Daimler, Rover és Lachester márkanevek használati jogát.
2008 A Toyota IQ-ban debütál a világ első hátsó (fej)légzsákja.
2009 februárjában Chris Bangle elhagyja a BMW-t.
2009. április 30-án a Fiat és a Chrysler együttműködési szerződést ír alá.
2010 A Volkswagen AG 19,9 százalékos tulajdonrészt szerez a Suzuki Motor Company-ben.
2010. április 7-én a Renault-Nissan páros együttműködésre lép a Daimler AG-tal.

 

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.