A Ford Motor Company története (History of Ford Motor Company)

 Autó, Rekordok, Történelem   A Ford Motor Company története (History of Ford Motor Company) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
jún 082012
 

A Ford Motor Company története

1903. június 16.  – Henry Ford és 11 befektető megalapítja a Ford Motor Company-t Michiganben.

1903. július 23. – Eladják az első autót, egy kéthengeres A-modellt.  Az autót Park Avenue-i összeszerelő üzemben készül.

1903 – 1708 db autó készül.

1904. augusztus 17. – Windsorban (Ontario) megalapítják a Ford Motor Canadát.

1904. december  – Megkezdi működését a Piquette Avenue-i üzem.

1906. október 22. – Henry Fordot megválasztják a vállalat elnökének, ezzel egyidejűleg a FMC Amerika legnagyobb autógyárává növi ki magát. Évi 8729 jármű készül.

Henry Ford és a T-modell

1908. október 1. – Bemutatkozik a T-modell, Párizsban megnyílik az első tengeren túli Ford kereskedés.

1910. január 1. – Az összeszerelési munkálatokat áttelepítik a Highland Parki üzembe, Michigenbe.

1911 – Munkába áll az első tengeren túli gyáregység a Manchesteri Traffordban, Angliában.

1912 – Shojiro Kawasaki személyében felveszik az első japán munkást.

1913. szeptember 25. – Elindul a Kínai forgalmazás.

1913. október 1. – Elindul a forgalmazás Indonéziában, Sziámban és Kelet-Indiában.

1913. október 7. – A Highland Parki gyáregységben megindul az első futószalagos szerelősor. Kezdetekben a gyújtásrendszert és a váltót rakták össze így, aztán…

1913 augusztusában a karosszériaépítés terén erre a módszerre tértek át. Az éves termelés megközelíti a 200 000 járművet.

1913. december 31. – Brazíliában is elkezdődik a forgalmazás.

1914. január 5.  (Egyes források szerint 12.) – Ford 2,34-ről öt dollárra emeli a munkások fizetését, és napi 8 órára korlátozza a munkaidőt. Attól tartva, hogy a helyi kereskedők – az emelt béreket kihasználva – megemelik az árakat, Ford 11 olcsó munkaruházati és élelmiszerboltot nyitott a telepen belül.

1914 – Felveszik az első afroamerikai munkást.

1915. december 10. – Elkészül az egymilliomodik Ford.

1916. október – Női munkásokat is felvesznek az összeszerelő üzemekbe.

Ford River Rouge Plant

1917. április 1. – Megkezdődik a Dearborni Rouge Plant építése Michigenben.

1917. július 2. – Bemutatják az első Ford teherautót. Mozgatásáról a T-modell motorja gondoskodik.

1917. szeptember 4. – Megszületik Edsel és Eleanor gyermeke, Henry Ford II.

1917. október 1. – Elkezdődik a Fordson traktorok gyártása.

1919. január 1. – Henry Ford fia, Edsel veszi át az elnöki széket. Időközben apjával felvásárolják a vállalat összes részvényét, így a család kizárólagos tulajdonossá válik.

1922. február 4. – A Ford Motor Company felvásárolja a Lincoln Motor Company-t 8 millió dollárért. A cég vezetője Edsel lesz.

1926. január 15. – Átadják a Ford Repülőteret Detroitban.

1926.  május 1. – A kétkezi munkások heti munkaidejét 40 órában határozzák meg.

1926. augusztus 1- Az iroda alkalmazottak munkaideje is 40 órára csökken hetente.

Ford Trimotor

1926. június 11. – A Ford Trimotor először száll fel.

1927. május 26. – Leáll a T-modell gyártása. Összesen 15,458,781 készül.

1927. november 1. – Elindul az A-modell sorozatgyártása.

1928 – Leáll a Fordson traktorok gyártása az Egyesült Államokban, Írországban viszont folytatódik.

1929. A cég eléri a termelési maximumot, ebben ez évben 1,5 millió autót raknak össze.

1930. október 2. – Henry Ford leteszi a kölni Ford gyár alapkövét.

1931. április 14. – Legurul a gyártósorról a 20 milliomodik Ford.

1931. április 15. – Bezárják a berlini egységet.

1931. október 1. – Az angliai Dagenhamben új üzemegység áll munkába. A maga idejében Európa legnagyobb autógyára volt.

Ford A-modell Phaeton – 1927

1932. február 28. – Véget ér az A-modell gyártása.

1932. március 9. – Elkészül az első V8-as motorral szerelt Ford.

1933. június 7. – Befejeződik a Trimotorok készítése.

1933. június 12. – Dearbornban megnyitja kapuit a ma Henry Ford Múzeum & Greenfield Village néven ismert Edison Intézet.

Henry és Edsel Ford

1936. január 17. – Henry és Edsel megalapítja a Ford Alapítványt.

1936 – Bemutatkozik a Lincoln Zephyr.

1938. január 18. – A vállalat elkészíti a 25 milliomodik autót.

 

Összecsapás előtt. Érkeznek Bennett emberei

1937. május 26. – Battle of the Overpass, azaz küzdelem a felüljárón. A szakszervezet néhány tagja egy transzparenssel akart fotózkodni a Rouge Üzemegység előtti gyalogos felüljárón, háttérben a Ford logóval, mikor Harry Bennett emberei megjelentek. Mivel a demonstrálók nem voltak hajlandók felhagyni tevékenységüket, erőszakkal távolították el őket.

1938. október 8. – Létrehozzák az olcsó Ford és luxuskategóriás Lincoln közötti űrt betöltő Mercury márkát.

Lincoln Zephyr Continental Cabriolet 1939-40

1939. október 3. – Lehull a lepel a Lincoln Continentalról.

1941. március 1. – Ford elkezd általános célú terepjárókat gyártani az Amerikai Hadseregnek. A jeep elnevezés az angol general purpose, azaz általános célú kifejezésből ered. G.P., dzsí pí – Jeep

1941. június 20-21. – A Ford és a United Auto Workers megegyezik.

1942. február 10.  – A gyár teljesen átáll hadiipari termelésre.

1942. november 28. – Elkészül az első B-24-es bombázó.

1943. május 28. – 49 éves korában gyomorrákban meghal Edsel Ford. A vállalat elnökének Henry Fordot választják.

1945. június 28. – Végéhez ér a B-24-esek gyártása.

1945. július 3. – Visszaállnak a civil járművek gyártására.

1945. október 22. – Létrejön a Lincoln-Mercury divízió. A háború végére a Mercury modellek gyártása lelassul, 1945-ben csak 2848 autó készül.

1946 – Színre lép a „whiz kids”, azaz zseniális kölykök csapata. A légierő nyugalmazott tisztjeiből verbuválódott csoport feladata a vállalat „revitalizálása”.

1947. április 7. – Meghal Henry Ford, egyes becslések szerint hétmillióan gyászolták.

Egy szépen restaurált Ford F-Truck 1927-ből

1947 – Bemutatják a Ford F-truckot, az F-sorozat első tagját.

1950. január 1. – Újraindul a német export.

1950. augusztus 1. – Elkészül az egymilliomodik Mercury.

1954. október 22. – Debütál a Ford Thunderbird. Egy luxusautó V8-as motorral…

1954 – Elkezdenek törésteszteket alkalmazni.

1955. január 25. – Ernest Breechet nevezik ki az igazgatótanács elnökének.

1955. április 15. – Külön divízióra osztják a Lincolnt és a Mercury-t.

Lincoln Continental Mark II

1955. október 4. – Érkezik a Lincoln Continental Mark II.

1956. január 17. – A Ford megjelenik a tőzsdén, az első napon 10, 2 millió részvényt adnak el, ami a vállalat 22 százalékát jelenti.

1956. május 10. – Új védelemmel és űrkutatással foglalkozó részleg jön létre a vállalaton belül Aeronutronics Systems néven.

1957. augusztus 31. – A Lincoln és a Mercury-t újra összevonják.

1957. szeptember 4. – Létrehozzák a közepes árszintű autókat fedő Edsel márkát.

1958. január 1. – A Mercury, a Lincoln és az Edsel összevonásával létrejön a MEL divízió.

1959. augusztus 24. – Megalakul Ford Motor Credit Company.

1959. április 29. – Utakon az 50 milliomodik Ford termék.

1959. november 19. – Leállítják az Edsel projektet, és visszahívják az összes 1960-as modell.

1960 – Bemutatkozik a Ford Falcon és a Ford Galaxie. Útjára indul az Econoline sorozat.

Mercury Comet

1960. március 17. – Mercury Comet, a cég első kompakt autója.

1960. július 13. – Ernest Breech lemond az igazgatótanács elnöki posztjáról, helyét Henry Ford II. veszi át, amellett, hogy a vállalat elnöke marad.

1960. november 9. – Henry Ford lemond az elnökségről Robert McNamara javára, és vezérigazgatóként dolgozik tovább.

1961. január 1. – Robert McNamara lemond, és John F. Kennedy védelmi minisztereként folytatja pályafutását. Helyét John Dykstra veszi át.

1961. április 18. – Létrejön a Ford Parts Division (alkatrészgyártásért felelős részleg).

1961. október 3. – Az UAW először hirdet meg teljes körű sztrájkot az 1941-es paktum óta.

1961. október 12. – A munkabeszüntetés ellenére bejelentik a Ford Fairlane-t.

1961. október 20. – Véget ér a sztrájk. A szakszervezet és a vállalat három éves szerződést ír alá.

1961. december 11. – A Ford megvásárolja a Philco Corporationt.

1962. július 12. – Feldübörög a 30 milliomodik Ford V8.

1963. január 7. – Elkészül a 60 milliomodik autó.

1963. május 1. – Arjay Miller lesz az elnök.

Ford Taunus 20M

1964. január 1. – Munkába áll az új karosszériagyártó üzemegység Kölnben. Taunus 20M-ek készülnek.

1964. április 17. – Új modellek: Ford Mustang és Ford GT-40.

1965. május 30. – A Lotus-Ford csapat autója megnyeri az Indianapolis 500-at.

1966. március 2. – Elkészül az egymilliomodik Mustang. Mindössze két év alatt.

1966. szeptember 30. – Megszületik a Mercury Cougar, Amerika első megfizethető luxussportkocsija.

1967. május 3. – Elkészül a 70 milliomodik Egyesült Államokban gyártott FMC modell.

1967. szeptember 6. – Az UAW újabb sztrájkot hirdet, ami majd’ másfél hónapig tart.

1968. február 6. – Semon „Bunky” Knudsent választják elnöknek.

1968. március 25. – Kész az egymilliomodik Lincoln Continental.

1968. április 5. – Szalonokban a Lincoln Continental Mark III.

Ford Capri 1969

1969. április 17. – Bemutatkozik a Ford Maverick, és az Európában készülő Capri.

1970. január 1. – Henry Ford II. megnyitja a saarluis-i üzemegységet Németországban, ahol megindul az Escortok gyártása. Kölnben elkészül az ötmilliomodik váltó.

1970. augusztus 11. – Piacon a Ford Pinto.

1970. december 10. – Lee Iacocca lesz az elnök.

1971. április 12. – Létrejön a vevőszolgálati divízió.

1972. május 24. – Debütál az ázsiai piacokra szánt Ford Fiera.

1972. december 19. – Új gyár Tajvanban.  Megalakul a Ford Lio Ho Motor Company.

1973. január 1. – Elkészül a hatmilliomodik motor Kölnben, és az egymilliomodik Capri Saarluisban.

1973. szeptember 21. – Bemutatkozik a Ford Mustang második generációja.

1974. január 1. – A Ford első német autógyárként kínál egy éves, illetve 20 000 km-es garanciát.

1974. január 4. – Edsel Ford II csatlakozik a vállalathoz gyártáselemzőként.

1974. július 5. – A Rouge gyáregység megnyitásának 50. évfordulóján megnyit Ford Guest Center.

1976. január 1. – Automatikus biztonsági öv a Mercury Cougarban. Elkészül az egymilliomodik Transit.

1976. március 11. – Marian Heiskell személyében az első hölgytagot üdvözölheti az igazgatótanács.

1976. október 15. – Lee Iacocca lemond, és a Chevrolet-hoz megy át.

Ford Fiesta 1976

1976. szeptember 3. – Bemutatkozik a Ford Fiesta.

1976. október 19. – Meghal Eleanor Clay Ford, Edsol Ford özvegye.

1976. október 25. – Henry Ford II. felavatja az új, valenciai gyárat.

1977. október 8. – Két új modell: Ford Fairmont és Mercury Zephyr.

1977. október 15. – Megjelenik a CL-9000-es dízel teherautó.

1978. október 15. – Lee Iacocca elhagyja a vállalatot.

1978. december 14. – Elkészül a 150 milliomodik Ford.

1979. január 1. – A Ford 25 százalékos részesedést vásárol a Mazdában.

1979. október 1. – Henry Ford II. lemond a vezérigazgatói posztról, amit Philip Caldwellnak ad át. Caldwell az elnöki posztot is átveszi.

1980 – Henry Ford II. visszavonul az igazgató tanács elnöki posztjáról Caldwell javára, az elnöki és a vezérigazgató tisztség Donald Petersonhoz kerül.

1981 – Színre lép a Lincoln Town Car, a konszern zászlóshajója, az Escort pedig az amerikai piacon is bemutatkozik.

1985. február 1. – Philip Caldwell Donald Petersonnak pattintja az igazgató tanács elnöki posztját. A vállalat elnöke Harold „Red” Poling lesz.

Ford Taurus 1985

1985 – Debütál az „aero design” jegyében tervezett Ford Taurus.

1986 – A Ford Motor Company bevételei először haladják meg a General Motors-ét 1926 óta.

1987. szeptember 7. – A Ford megvásárolja az Aston Martin Lagonda, Ltd. 75 százalékát.

1987. szeptember 29. – Meghal Henry Ford II.

1987 – A vállalat 4,63 milliárd dolláros rekord profitot könyvel el.

1988. december 31.  – A Ford éves bevétele meghaladja az 5,3 milliárd dollárt, ami abszolút rekordnak számít a járműiparban.

1989. december 1. – A cég 2,5 milliárd dollárért megvásárolja a Jaguárt.

1990.  március 15. – Bemutatkozik a Ford Explorer szabadidő-autó. Bár a modell jól fogy, az eladások éves szinten 29 százalékot esnek.

1990 – Donald Peterson visszavonul, az igazgató tanács elnöki posztját Harold Poling örökli. Philip Benton lesz az elnök.

1991 – A vállalat története legnagyobb éves veszteségét könyveli el, 2,3 milliárd dollár értékében. Emellett együttműködési szerződést írnak alá a Volkswagennel, egy közös gyáregység létrehozásáról a portugáliai Setubában.

1992. július 1. – A Ford megvásárolja a Mazda Motor Manufacturing 50 százalékát, és a cég nevét AutoAlliance Internationalre változtaja.

1992 – A Ford F-sorozat tizedszer bizonyul az év legkelendőbb járművének az Egyesült Államokban zsinórban. A Ford Taurus az első szériagyártású jármű, aminek légkondicionálója környezetbarát (no CFC).

1993 – Az nyolc legnagyobb példányszámban eladott autó közül öt Ford az USA-ban. Philip Benton lemond, Alex Trotman lép a helyére az igazgatótanács élén és vezérigazgatói poszton. Trotman a vállalat „globalizálására” törekszik.

1993. június 20. – A cég megnyitja első kereskedéseit Kínában.

1993. április 18. – Megkezdődik a a Flexible-Fuel Taurus gyártása. Az autó benzinnel, etanollal és a kettő keverékével is működik.

1994 – Munkába áll az első üzemegység Indiában. A cég felvásárolja a Hertz-et, a világ legnagyobb autókölcsönzőjét.

1996 – Elkészül a 250 milliomodik Ford.

1997. augusztus 21. – A New Yorki taxitársaság gázüzemű Fordokat vásárol.

1998 – Ismét száguldanak az eladások, a cég 6,9 milliárd dolláros rekordprofitra lehet büszke. A USPS 10 ezer darab alternatív hajtású járművet rendel 206,4 millió dollár értékben.

Lincoln Navigator – 1999

1998 – Bemutatkoznak a márka első teljes méretű SUV-i, a Ford Expedition és a Lincoln Navigator.

1999 – Az Aston Martint, a Jaguart, a Lincolnt és a Volvót összevonják a Preimer Auto Group cégcsoportba. Alex Trotman lekoccol, Jacques Nasser követi az elnöki poszton. Az igazgatótanács William Clay Ford Jr.-t, Henry Ford dédunokáját választja meg elnökének. A vállalat 6,45 milliárd dollárért megvásárolja a Volvót. A T-modellt az Évszázad autójának választják.

1999 – Bemutatkozik az IKON, az első kifejezetten Indiának gyártott autó. A Ford Motor Company 51 százalékos részesedést vásárol a norvég PIVCO-ban. A cég fejlesztette  TH!NK fantázianevű kétüléses elektromos autót.

1999 – A Ford megalakítja Jaguar Racing Formula One Team-et.

2000 – A Ford Focust az Egyesült Államokban és Európában is az Év autójának választják. A FMC megvásárolja a Land Rovert a BMW-től.

2000.  augusztus – A Bridgestone és Firestone gumik hibája miatt 6,5 millió abroncsot hív vissza a cég. Összesen 271 Ford Explorer borul fel, s okoz halálos balesetet.

2001. május – További 13 millió Bridgestone és Firestone köpenyt rendelnek vissza. A bíróság kimondja, hogy a borulásokat a gyártási hibás abroncsok okozták.

2001 – Jacques Nasser nyugdíjba vonul, a cég 7 424 000 járművet ad el világszerte.

Ford GT-40 koncepcióautó

2003. június 13. – A cég 100. születésnapja. Ennek tiszteletére mutatják be az új Ford GT-t.

2004 – A Red Bull Racing megvásárolja a Jaguar F1 csapatot.

2005. július 11. – Színre lép az első gáz-elektromos hibrid Ford SUV, a Mercury Mariner.

2005. november 1. – A Bridgestone-Firestone North American Tire LLC  240 millió dollár kártérítést fizet a kétmilliárd dolláros veszteséget elkönyvelő Fordnak.

2005. december 22. – A United Auto Workers megállapodik a Forddal, hogy munkaóránként 99 centet fizet az egészségbiztosítási alapba.

2005. december 23. – Bejelentik, hogy a Ford 2 milliárd dollárral megemeli a Jaguar Cars tőkéjét.

2005 – Tizedik éve veszít piaci részesedéseiből a cég, ezáltal átadja a legkelendőbb márka címét a Chevroletnek.

2005-ben 2,9 millió autót adnak el, ami 17,4 százalékos piaci részesedést jelent.

2006. január 23. – A Ford bejelenti, hogy 30 000 munkahelyet szüntet meg, és 2012-ben 14 gyárat állít le. (?)

 

Források:

The Henry Ford Museum Greenvillage

www.npr.org

www.fordification.com

Jelentősebb autógyárak alapításának éve (Establishment of major vehicle manufacturer companies)

 Autó, Történelem   Jelentősebb autógyárak alapításának éve (Establishment of major vehicle manufacturer companies) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 152012
 

Jelentősebb autógyárak alapításának éve (Establishment of major vehicle manufacturer companies):

1886 Panhard et Levassor, Karl Benz, Daimler és Maybach

(1888 Michelin Tire Company)

1889 Peugeot

1893 Duryea Motor Wagon Company

A alapvetően kerékpárokat gyártott, első autójukkal 1893-ban rukkoltak elő.  A járművet a massachusettsi Chicopee-ben szerelte össze Charles E. és J. Frank Duryea (fivérek), majd két éven belül J. Frank épített még egyet teljesen egyedül. Miután a prototípusokat tökéletesítették, 1895-ben megalapították Duryea Motor Wagon Company-t, s 1896-ban elkezdték az értékesítést. Ők indították be az amerikai járműipart.

1893 Lanchester Motor Company (első angol autó)

1894 Friedrich Lutzmann

1897 Olds Motor Vehicle Company (első sorozatgyártás), Tatra (első autójuk)

1898 Ettore Bugatti első autója (cég csak 1910-ben), De Dietrich, Adam Opel (Lutzmann licenc)

1899 Laurin&Klement, Société Renault Fréres, August Horch & Cie., Fiat S.p.A., Century Motor Vehicle Company

1900 Puch (első autójuk), Spyker

1902 Cadillac

1903 Ford Motor Company, Hotchkiss

1904 La Hispano-Suiza Fábrica de Automóviles

1906 Lancia Automobiles

1908 General Motors Company

1909 Suzuki Loom Works

1910 Alfa Romeo (Società Anonima Italiana Darracq)

1911 Chevrolet Motorcar Company

1914 Maserati

1917 Bayerische Motoren Werke AG, Mitsubishi (hajógyárként működött, ekkor készült az első autójuk)

1916 DKW (gőzkocsi)

1919 Citroen

1920 Toyo Cork Kogyo Co.

1927 Volvo

1929 Scuderia Ferrari

1932 Auto Union

1933 Nissan

1945 Mahindra

1947 Saab

1948 Honda

1950 Seat

1953 Zastava

1963 Automobili Lamborghini

1966 Dacia

1970 Mitsubishi Motors, Lada

 

Járművek mennyisége

USA:

1895 – 300

1900 – 8 000

1905 – 78 000

1910 – 459 000

1914 – 1 700 000

2007 – 254 400 000

 

2010-ben nagyjából 1 015 000 000 jármű (személyautó, kis-, közepes és nagyteherautó, busz) futott világszerte.

 

Forrás:

Wikipedia.org

Smith&Marton archív

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.