Husqvarna-történet

 Érdekesség, Motorkerékpár, Technika, Történelem, Versenysport   Husqvarna-történet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
szept 052018
 

Husqvarna-Motorcycles-history-old-photo

A Husqvarna története

Először is: nem Housqvarna, nem is Huskqvarna, sőt nem is Hoskqvarna, hanem Husqvarna. Már csak a rossz Google-kereséses okán is fontos ezt tisztáznunk.

Az 1620-ban, Jönköpingban alapított muskétagyár (Jönköpings Gevärsfaktori) adta az alapokat. II. Gusztáv Adolf király idején jött létre.

1689 –  Nyitnak egy fúróüzemet Huskvarnában, később a teljes cég ide költözik.

1757-ben privatizálják és átnevezik Husqvarna Gevärsfaktorira.

1867-ben nagy fegyvermegrendelést kaptak, ezért  Husqvarna Vapenfabriks néven létrehoztak egy leányvállalatot, és új, modern műhely épült.

1872 – varrógépekkel bővül a választék. Öt kontinensre exportálják.

1874 – Saját öntödét építenek. Húsdarálóikból nem kevesebb mint 12 millió példány fogyott!

1877 – Fegyverrendelések híján egyre nehezebb helyzetben a vállalat, de jön Wilhelm Tham, és új korszak kezdődik.

Új termékek: vadászfegyverek, tűzhelyek, főzőedények, kerékpárok, motorkerékpárok.

1896 – Jönnek a biciklik.

Több mint 35-szörösére nőttek az eladások. Ez az urbanizáció idejére esett.

1903 – Elkészül az első motorkerékpár, a „motorizált bicikli”. A Husqvarna a világ legidősebb – folyamatosan termelő – motorgyára.

Husqvarna 1903

1912 – Wilhelm fia, Gustaf Tham lesz a vállalat elnöke, feladatait unokatestvérével, Wilhelm Göranssonnal látja el.

Gustaf őrült motoros, így nagy hangsúlyt kapnak a kétkerekűek.

1916 – Nyernek a kor egyik legrangosabb enduróversenyén, a November Kasanon. 

1919 – Elkészül az első teljes egészében Svédországban gyártott motorkerékpár, az 550 köbcentis, kéthengeres Husqvarna 160.

1925 – Útra kel Einar Söderén, és 12 lóerős, 550 köbcentis Husqvarnájával bejárja Észak-Afrikát. 14e km.

1933 – Először nyernek komolyabb versenyeken a Husqvarna motorkerékpárok.

A világháború alatt ismét jelentősen növekszik a hadi megrendelések száma.

1938 és 1954 között közel 60 ezer Husqvarna motorkerékpárt adtak el.

1943 – Egy Saab 92-re hasonlító személyautó prototípusával rukkol elő a társaság, de végül nem kerül sorozatgyártásba.

1946-ban az öntöde (Norrahammars Bruk) vezetője,  Thure Öberg ül a Husqvarna igazgatói székébe. Más források szerint Calle Heindahl – valószínűleg mindketten vezető szerepet töltöttek be, csak a posztok angol fordításába kavarodtak bele a források.

Ő a konyhai eszközökben látja a sikeres jövő kulcsát, így főként tűzhelyeket, hűtőket és mosógépeket gyártanak. A svéd életszínvonal elképesztő tempóban nő.

1947 – Elkészül az első Husqvarna fűnyíró.

1953 – Drombagen.

1954 – Érkezik a Red Mill motor.

1955 – Megkezdődik az ikonikus terepmotor, a Silverpilen, azaz Ezüstnyíl forgalmazása. Mindössze 75 kg. Teleszkópvilla, kétoldali hátsó rugóstag.

1959 – Elkészül az első Husqvarna motorosfűrész.

1959 – Először nyer a Motokrossz-világbajnokságon a Husqvarna. A 250-es gépet Rolf Tibblin terelgeti.

A hatvanas években befejezik a fegyverek gyártását, a részleget a Förenade Fabriksverken in Eskilstuna vásárolja fel.

1960 – Bill Nilson segédletével az ötszáz köbcentis géposztályban is világbajnok lesz a márka.

1962 – Leáll a kerékpárgyártás.

1971 – Bezár a nagy öntöde, csak apróságokat öntenek helyben, javarészt varrógépekhez. A cégnév Husqvarna AB-ra változik, a logót is megújítják.

1978 – A svéd Electrolux felvásárolja a márkát, és erdészeti, valamint kertészeti szárszámok gyártására fogja be az új alvállalatot. A motorkerékpár-gyártó részleg Odeshogba költözik át.

1986-87 – A Husqvarna motorkerékpár-gyártó részlegét megvásárolja az olasz Cagiva, így az MV Agusta Motor S.p.A. csoport részévé válik, a motorkerékpárok gyártása pedig átköltözik Varesébe.

1988 – A márka Svédországban maradt fejlesztői megalapítják a Husaberget.

1989 – Elkészül a márka utolsó puskája.

1995 – Az első napelemes robotfűnyíró.

2005 – Gerald Delepine egy SMR660-nal megnyeri az Szupermotó-világbajnokságot.

2006 – Az Electrolux leválasztja a Husqvarna céget (ez, ugye, nem a motorkerékpár-gyártás, hanem a szerszámgép stb.)

2007 – A BMW megveszi a Husqvarna Motorcyclest. (93 000 000 € )

2011 – 11 243 eladott Husqvarna.

2012 – Januárban Husqvarna Group lesz a cég neve. Jön a BMW F 800 GS alapokra épülő Husqvarna Nuda 900 és 900 R.

2013 – A Pierer Industries AG (a Husaberg tulajdonosa) megvásárolja a Husqvarna Motorcyclest.

 

A szerszámgép üzletág a a világ egyik legnagyobbja,  robotfűnyírót, kerti traktort és motoros fűrészt egyaránt értékesítenek. Öntözőrendszerek terén piacvezető Európában, több mint 100 országban forgalmazzák termékeiket.

 

Husqvarna-eredmények:

14 (v. 15) Motokrossz-világbajnoki cím

25 Enduró-európabajnoki cím

11 Baja 1000 győzelem

5 Szupermotó-világbajnoki cím

 

Jelentős alkotások:

1903 – A belga FN (Fabrique National) 133 köbcentis, egyhengeres, 1,25 LE-s motorját szerelik egy kerékpárba (Motorvelociped), 40-50 km/h végsebesség, kb. 40 kg, 700 korona, 150 dollár, csak a biciklire volt garancia, később 189 köbcentis, 2,0 LE-s verzió is volt (HK márka).

1907 – Két éven át NSU motort használtak, majd vettek erőforrásokat a svájci MotoSacochétól is.

1909 – 23 db Husqvarna motorkerékpár kel el.

1963 – Léghűtéses, egyhengeres, 250 köbcentis, kétütemű, négyfokozatú, króm-molibdén váz, 19 és 18 col kerék, 94,3 kg

1970 – Husqvarna 400 Cross – 396 cm3, egy henger, két ütem, kb. 40 LE. Ezzel megy Smith az On Any Sunday filmben, a tengerparton.

1971. augusztus 23. – Steve McQueen Husqvarnával ugrat a Sports illustrated magazinban.

1972 – Husqvarna 400 CR

1983 nyara – Husqvarna 510 TE, O váz, a világ legkönnyebb endurója, hatfokozatú váltó, 36 mm Dell’Orto, 140 wattos elektromos rendszer, két kulcsos első dobfék, automatikus és kézi dekompresszor, Husqvarna ITC hátsó felfüggesztés. 48 LE, 1460 mm tengelytáv, 125 kg menetkész tömeg, 250 kg legnagyobb megengedett össztömeg. Az 510 kódjelű folyadékhűtésű egyhengeres – a modern enduróerőforrások alapja.

1989 – WR 125 és 250 – 125: Marzocchi villa, új oldalidomok a tank és a hűtőradiátor mellett; a 250-es modell 240 és 260 változatban volt elérhető, WP telók, powerszelep, kétütem, hatfokozatú váltó, Excel kerekek – nagyon adta! 😉

1998 – TE610 – folyadékhűtésű, négyszelepes, egyhengeres, négyütemű, 45 mm Marzocchi, progresszív Showa központi hátsó rugóstag, DID lánc, Brembo fék, Dell’Orto PHM 40 DS, 577 köbcenti, hatfokozatú váltó

Husqvarnák 1910 és 1965 között:

1910 – Modell 65 – 275 cm3 – MotoReve

1927 – Modell 610 – 1000 cm3 –

1928 – Modell 25 – 175 cm3 – JAP

1929 – Modell 30 – 250 cm3 – JAP 250 Racer

1919-1934. – Modell 160-200 – 550 cm3 – Első saját motor (V2-es)

1932 – Modell 35 – 350 cm3 – Első saját egyhengeres motor

1933 – Modell 120 – 990 cm3

1938 – Modell 301 – 98 cm3

1940-1941 – Modell 22 – 98 cm3 – Änglavinge – Angyalszárny

1946-1949 – Modell 24 – 118 cm3 – Svartqvarna – Fekete malom

1950-1959 – Modell 27 – 118 cm3 – Rödqvarna – Piros malom

1950 – Modell 281 – 175 cm3 – Drömbågen – Győzelmi mámor

1955-1965 – Modell 32 – 123 cm3 – Blöjpilen – Pelenkanyíl (!?) Nem találtam más fordítás a Blöjre. Biztos valami kezdőknek szánt gép. Oder?

1955-1965 – Modell 282 – 175 cm3 – Silverpilen – Ezüstnyíl

1957-1958 – Modell 283 – 200 cm3 – Guldpilen – Aranynyíl

 

Husqvarnák 1965 és 1990 között:

1965      –             250

1966      –             250

1966      –             360 Motocross

1967      –             250

1967      –             250T Commando

1967      –             360 Viking

1968      –             250

1968      –             250T Commando

1968      –             360 Viking

1969      –             250

1969      –             360 cross

1969      –             360C sportsman

1969      –             400 cross

1970      –             250

1970      –             360 cross

1970      –             360C sportsman

1970      –             400 cross

1971      –             250

1971      –             360 cross

1971      –             360C enduro

1971      –             400 CR

1972      –             125 CR,WR

1972      –             250 CR

1972      –             250 WR

1972      –             360C enduro

1972      –             400 CR

1972      –             450 CR

1972      –             450 WR

1973      –             125 CR

1973      –             125 WR

1973      –             250 WR RT

1973      –             250 CR

1973      –             250WR

1973      –             360 WR RT

1973      –             400 CR

1973      –             450 CR

1973      –             450 WR

1974      –             125 CR

1974      –             125SC

1974      –             175 WR

1974      –             250 CR

1974      –             250 WR

1974      –             360 WR RT

1974      –             400 CR

1974      –             400 WR

1974      –             450 CR

1974      –             450 WR

1975      –             250 WR

1975      –             360 WR RT

1975      –             360 CR GP

1975      –             400 WR

1975      –             460

1976      –             125 CR GP

1976      –             250 CR

1976      –             250 WR

1976      –             360CR

1976      –             360WR

1976      –             360 Auto

1977      –             125 CR GP

1977      –             250 CR

1977      –             250 WR

1977      –             360 WR

1977      –             360 Auto

1977      –             390 CR

1978      –             125 CR

1978      –             250 CR

1978      –             250 WR

1978      –             250 OR

1978      –             390 CR

1978      –             390 WR

1978      –             390 OR

1978      –             390 AMX

1979      –             125 CR,WR

1979      –             250 CR

1979      –             250 WR

1979      –             250 OR

1979      –             390 CR

1979      –             390 WR

1979      –             390 OR

1979      –             390 ACC

1980      –             125 CR

1980      –             250 CR

1980      –             250 WR

1980      –             250 OR

1980      –             390 CR

1980      –             390 WR

1980      –             390 OR

1980      –             390 ACC

1981      –             125 CR

1981      –             125WR

1981      –             250 CR

1981      –             250 WR

1981      –             250 XC

1981      –             430 CR

1981      –             430 WR

1981      –             430 XC

1982      –             125 CR

1982      –             125 WR

1982      –             125 XC

1982      –             250 CR

1982      –             250 WR

1982      –             250 XC

1982      –             250 MP

1982      –             430 CR

1982      –             430 WR

1982      –             430 XC

1982      –             500 CR

1983      –             125 CR

1983      –             125 WR

1983      –             125 XC

1983      –             175 WR

1983      –             175 XC

1983      –             250 CR

1983      –             250 WR

1983      –             250 XC

1983      –             430 WR

1983      –             500 CR

1983      –             500 XC

1983      –             500 TC

1983      –             510 TE

1983      –             510 TX

1984      –             125CR

1984      –             125WR

1984      –             125XC

1984      –             250CR

1984      –             250WR

1984      –             250XC

1984      –             400 WR

1984      –             500CR

1984      –             500 WR

1984      –             500 XC

1984      –             500 AE

1984      –             510 TE

1984      –             510TX

1985      –             125CR

1985      –             125WR

1985      –             125XC

1985      –             250CR

1985      –             250WR

1985      –             250XC

1985      –             250WRX

1985      –             400 WR

1985      –             400 WRX

1985      –             500 CR

1985      –             500 XC

1985      –             500 AE

1985      –             500 TC

1985      –             510 TE

1985      –             510 TX

1986      –             125 Motocross

1986      –             125 Enduro

1986      –             125 CrossCountry

1986      –             250 Motocross

1986      –             250Enduro

1986      –             250 CrossCountry

1986      –             400 Enduro

1986      –             400 CrossCountry

1986      –             430 A-Enduro

1986      –             500 Motocross

1986      –             500 CrossCountry

1986      –             500 4S Motocross

1986      –             510 4S Enduro

1986      –             510 4S

1987      –             125 WR

1987      –             240 CR

1987      –             250 CR

1987      –             240 WR

1987      –             250 WR

1987      –             250 XC

1987      –             400 WR

1987      –             430 CR

1987      –             430 WR

1987      –             430 XC

1987      –             430 Auto

1987      –             500 CR

1987      –             500 XC

1987      –             510 TC

1987      –             510 TE

1987      –             510 TX

1988      –             125 WRK

1988      –             250 WR

1988      –             250 XC

1988      –             430 CR

1988      –             430 WR

1988      –             430 XC

1988      –             430 AE

1988      –             510 TC

1988      –             510 TE

1988      –             510 TX

1989      –             125 WRK

1989      –             240/250/260 WRK

1989      –             250 WMX

1989      –             250 WXE

1989      –             430 WR0

1990      –             430 WR

1975-76                –             175 GP

1981-82                –             420 AE

1981-82                –             420 AXC

 

Forrás:

Smith&Marton Automotive Press Agency

www.husqvarnamusem.se (Husqvarna Museum, Hakarpsvägen 1, SE-561 41 Huskvarna)

www.husqvarnagroup.com

www.husqvarna-motorcycles.com/heritage/

https://www.bmwblog.com/2012/04/01/a-company-profile-husqvarna-motorcycles/

http://www.husqvarna-motorcycles.com/es/good-old-times/1925-husqvarna-tour/

http://www.motorcyclespecs.co.za/model/husqvana/Husqvarna%20400%20cross.htm

https://www.husqvarnaoutlet.com/frame_engine_id_list

https://sv.wikipedia.org/wiki/Silverpilen_(motorcykel)

http://www.motorcycledaily.com/2013/05/husqvarna-the-strange-aftermath-of-the-sale-to-ktms-pierer/

http://www.geocities.ws/mikaelwerkelin/cucciolo2_86.html

http://www.husqvarna-club-norway.com

 

 

 

Toyota Corolla modelltörténet és típushibák

 Autó, Statisztika, Technika, Történelem   Toyota Corolla modelltörténet és típushibák bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 132013
 

Toyota Corolla

Toyota Corolla modelltörténet

1966 november – 1969 – Toyota Corolla I. generáció, E10 kétajtós szedán. Tengelytáv 228,5 cm.  Tatsuo Hasegawa tervezte. 1100 köbcenti.

1967 május – Négyajtós szedán és háromajtós kombi.

1968 árpilis – Kétajtós kupé Corolla Sprinter néven.

1970 – 1973 – Toyota Corolla II. generáció, E20 Tengelytáv 233,5 cm. Volt ötajtós kombi.

1971 augusztus – Toyota Sprinter négyajtós szedán.

1972 március – érkezik a nagy teljesítményű Corolla Levin és Sprinter Trueno.

1973 – 1976 – Toyota Corolla III. generáció, E30 Corolla, E40 Sprinter. Corolla tengelytáv 237 cm. Párhuzamosan árulták az előző szériát is egy ideig.

1976 – 1979 – Toyota Corolla IV. generáció, E50 Corolla, E60 Sprinter. Corolla tengelytáv 240 cm.

1979 – 1983 – Toyota Corolla V. generáció, E70, AE86 hátsókerekes változat Trueno és Levin néven. Szedán tengelytáv 243 cm.

1984 – Japánban bemutatkozik a rövid, csapotthátú változat Corolla FX néven.

1985 – Chevrolet Novaként megjelenik az amerikai piacon

1987 május – 1991 – Toyota Corolla VI. generáció, E90, a Sprinter változat Holden Nova (Ausztrália) és Geo Prizm (USA) néven is futott. Szedán tengelytáv maradt 243 cm, de két centivel szélesebb lett a modell.

1987 október – Debütál az összkerékhajtású szedán. Első kerekes lesz a Toyota Corolla Levin és a Sprinter Trueno.

1991 június – 1995 – Toyota Corolla VII. generáció, E100, AE101 Corolla Levin volt a kupé. Tengelytáv 246,5 cm.

1991 szeptember – Elkezdődik a kombi forgalmazása.

1992 május – Japánban kapható az új Corolla FX, valamint a keménytetős Corolla Ceres és Sprinter Marino.

1995 május – 2000 – Toyota Corolla VIII. generáció, E110.Pakisztánban 2003-ig gyártották.

1997 – Európában és az Egyesült Államokban is megkezdődik az Toyota Corolla E110 értékesítése. Európában három- és ötajtós kivitelben, valamint kombiként forgalmazták, utóbbi a Sprinter Carib formáját kapta. Amerikában Chevrolet Prizm néven is árulták. Bemutatkozik a Corolla Verso, japánban Corolla Stacio. A Kanto Autoworks készítette.

1998 és 1999 között hat kontinensen gyártották.

2000 november – Toyota Corolla IX. generáció bemutatkozik Japánban. E120, E130. Tengelytáv 260 cm.

2001 – Érkezik a második generációs Corolla Verso. Ez már Európában is kapható.

2002 – Ráncfelvarrás.

2004 – Toyota Corolla Verso ráncfelvarrás. A gyártás Törökországba, Adapazari-be költözik.

2006 október – Toyota Corolla X. generáció színre lép.

2012 május – Érkezik a XI. generáció.

2012 október – Világméretű visszahívás az ablakemelők kapcsolótáblájának hibája miatt.

2013 – XII. generáció. Törökországban (Sakarya) készül az európai változat.

 

Tatsuo HasegawaTatsuo Hasegawa (1916. február 8. – 2008. április 29.)

 

Típushibák

Kijegyzetelem a különféle tulajdonosi véleményeket gyűjtő weboldalakon leírt hibákat. Számmal jelölöm, hogy melyik hibát hányan említik.

Toyota Corolla 2002-2006

kényelmetlen ülés – 6

üléshuzatok párára foltosodnak

klímaszivárgás – 4

immobilizer

kormánymű – 2

zörgő műszerfal, kárpitok – 5

kézifék – 2

kombi csomagtartózár

váltó (pl. az egyes és a tolatófokozat nem kapcsolható, szinkrongyűrű) – 4

kormánykapcsoló meghibásodása

műszerfalvilágítás

műszeregység

ablakmozgató motor – 2

féktárcsák idő előtti kopása, hullámosodása – 5

futómű billeg – 6

tompított izzók sűrű cseréje – 8

D4D – differenciálmű hézagolóalátétje elmozdul, szétkopnak a fogaskerekek, sokat fogyaszt 3, gyenge 3, rövid, drága a szervizciklus 2,vízpumpa,

1.4 benya – sokat fogyaszt 9, gyenge 6, hangos, fullad 3

1.6 benya – sokat fogyaszt

1.8 TS – láncátugrás 110 ezernél

 

Toyota Corolla 2007-2013

zörgés – 3

izzók – 2

műszerfalvilágítás –

fékcsere – 2 hátul a csapok berohadnak

antenna –

abs jeladó –

klímakompresszor –

váltócsapágy –

generátor –

karcolódó műanyagok – 2

1,6 benya – olajfogyasztás, olajcsere, sokat fogyaszt

2.0 d4d – motorcsere, egr csere, üzemanyag-szivattyú, turbócsere

1.4 d4d – olajszivattyú, turbó

 

Hol gyártják, gyártották:

USA, Mississippi

Japán

Dél-Afrika (pl. Corolla Sportivo)

Törökország

Anglia

Kanada, Toronto. 1988-ban nyitott a gyár, eleinte csak négyajtós Corollák készültek. Most már Matrix, RAV4, RAV4 EV és Lexus RX modellt is gyártanak.

 

 

Források:

TMC

http://mjs.home.xs4all.nl/corollastory.html

Népítélet

Wikipedia

Smith&Marton archív

A japán járműipar története (History of japanese automobile industry)

 Autó, Történelem   A japán járműipar története (History of japanese automobile industry) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 272012
 

A japán járműipar története:

A jegyzetek Koichi Shimokawa „The Japanese Automobile Industry – A business history” című könyvén alapulnak.

Notes based on the book „The Japanese Automobile Indutstry – A business history” written by Koichi Shimokawa.

Shintaro Yoshida autómobilja, a Takuri (Yoshida-shiki) 1907-ből

1902 – Shintaro Yoshida és Komanosuke Uchiyama megalapítják az Automobile Company-t (Otomobiru Shokai) és építenek egy kéthengeres, 12 lóerős amerikai motor hajtotta próbajárművet. Ezzel leteszik a japán járműipar alapjait.

Torao Yamaba és családja pózol a kéthengeres, 25 lóerős, tíz fő szállítására alkalmas gőzkocsin. A jármű 4572 mm hosszú és 1371 mm széles volt, spirálrugókkal kiegészített laprugós felfüggesztésre épült, és gumikon gördült. Sajnos a korai japán autókról szinte semmilyen információ nem maradt fent, ezt az infót a www.prewarcar.com weboldalon találtam, a kép J.H. Wherry ” Automobiles of the World” című könyvében jelent meg.

1904 – Torao Yamaba kéthengeres gőzhajtású járművet készít Okoyamában.

1912 – A Masujiro Hashimoto által alapított Kaishinsha vállalat készít egy Dattogo névre keresztelt tanulmánymodellt.

1920 – A Hakuyosha előáll az Otomogo terveivel.

1923 – 250 darab Otomogo készül, ez a legnagyobb példányszámban gyártott modell a japán járműipar kezdeti éveiből. Tokiót komoly földrengés rázza meg, a helyreállítások során a kormány Ford T-Modelleket vásárol, amiket busszá építenek át.

1925-1926 – A Ford és a General Motors összeszerelő üzemeket hoz létre a szigetországban, s autók, illetve szállítójárművek gyártásába kezd.

1929 – Az importált járművek száma 15-16 000 ezer darab.

1933 – Létrejön a  Tobata Foundry Company járműipari részlege, a Nissan, ami a Datto névre keresztelt járművet szabadalmaztatja. Ezzel párhuzamosan a Toyoda Automatic Loom Works is létrehozza járműipari részlegét Toyota néven.

1935 – Beiktatják a Járműipari Törvényt (Automotive Manufacturing Industries Law – Jidosha Seizo Jigyo Ho), ami a Nissant és a Toyotát nevezi meg hivatalos járműgyártóként. A rendelkezés célja, hogy előnyt biztosítson a hazai gyártóknak, egyszersmind szabályozza a gépjárműimportot.

1936 – Független céggé válik a Toyota.

1940 – A háborús időszakban súlyos korlátozások lépnek érvénybe a a külföldi gyártókra vonatkozólag, így 1940-ben felfüggesztik tevékenységüket Japánban. A hazai gyártók javarészt középméretű szállítójárműveket készítenek, komoly problémát okozott azonban a (fejlett) beszállítók hiánya. Ekkor jön létre a Diesel Jidosha Kogyo, a Tokyo Jidosha Kogyo utódja, ami szintén hivatalos gyártóvá lép elő, és dízel teherautók, illetve buszok gyártásába kezd. A céget ma Isuzu Motors-ként ismerhetjük.

1940-1945 – A második világháború során a japán járműipar elsősorban hadászati célokra fejlesztett teherautókat készített, élen a Mitsubishi Heavy Industries-zel és a Hino Motors-szal. A gyenge beszállítói hálózat miatt az első évben csak 20 000 példányt tudtak gyártani.

1949. december 16. – Létrejön a Nippondenso Co. Ltd.

1950 – Nagy sztrájk a Toyotánál.

1952 – Elindul a személyautó-gyártás, a márkák európai vállalatokkal kötnek szövetséget a technika és technológia fejlesztése végett. Így jön létre a Nissan-Austin, a Hino-Renault és Isuzu-Hillman is. A Toyota és a Prince Motors japán gyártók saját útjukat járják.

1953 – Nagy sztrájk a Nissannál.

1956 – A japán járműipar éves termelése 111 000 jármű (teherautók és buszok is).

1966 – A Nissan felvásárolja a Prince Motors-t, és a Fuji Heavy Industries-zel megalapítja a Nissan Groupot. (Ez az egyetlen egyesülés a japán járműipar történetében 1991-ig)

1969 – Pénzügyi szövetségre lép a Mitsubishi és a Chrysler.

1971 – Szintén pénzügyi szövetségre lép az Isuzu és a General Motors, valamint a Toyo Kogyo (később Mazda) és a Ford.

1973-1974 – Olajválság. Az eladások némiképp visszaesnek.

1975 – Exportba kezd a Honda. Az összesített adatok szerint 6 941 000 jármű készül Japánban.

1977 – A Japánban gyártott járművek 51 százaléka exportra készül. A járműipari alkalmazottak száma 653 000 fő.

1980 – A Toyota éves termelése átlépi a hárommillió járművet. A Japánban gyártott járművek 54 százaléka exportra készül. Az összesített adatok szerint 11 043 000 jármű készül Japánban, ami az előző évhez viszonyítva 14,6 százalékos növekedést jelent.

1981 – A Honda gyárat épít Ohióban.

1982 – A Nissan gyárat épít Tennessee-ben. Az amerikai exportot „önkorlátozzák”, így valamelyest csökkennek az eladások.

1987 – A Toyota és a GM együttműködésbe kezd és közös gyárat építenek Kentucky-ban. Ugyanebben az évben a Mazda Michiganben, a Mitsubishi – a Chryslerrel közösen – Illinois-ban hozza létre saját üzemegységeit. A yen árfolyama csökken, ami az exportbevételek csökkenésével jár.

1990 – A Japán Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adatai szerint az japán járműipar 42 400 milliárd yen bevételre tett szert az év során, ami a teljes japán ipar bevételeinek 13 százaléka.

1991 – Az összesített adatok szerint 13 245 000 jármű készül Japánban. (Németországban 5 150 000 db, Franciaországban 3 610 000 db). A Toyota (4,05 millió jármű) és a Nissan (2,32 millió jármű) együttvéve a termelés 48 százalékát tudhatja magáénak.

 

 

Kapcsolat az alkalmazottakkal:

Bevett szokás, hogy országos vagy iparági szakszervezetek helyett vállalatonként különálló munkástömörüléseket hoznak létre. Ezek vezetői ún. előkonzultációk során egyeztetnek a cég irányítóival,  ahol az üzleti és technikai tervekre is érdemi befolyással lehetnek.

 

Minőség:

A japán QC, azaz Quality Circle alapja a munkavállaló és a cég közötti kölcsönös bizalom, illetve a szoros együttműködés. A japán járműipar alkalmazottjai tisztában vannak vele, hogy minél jövedelmezőbb a vállalkozás, annál nagyobb fizetésre tehetnek szert, így lelkiismeretesen végzik munkájukat, s különösen nagy figyelmet fordítanak a minőségre.  Még a legkisebb felmerülő hibákat is azonna jelentik a vezetőségnek, egyszersmind megoldásukban is aktív szerepet vállalnak. Ez nem csak a minőségre, hanem a munkakörnyezetre, a kiadásokra és a termelékenységre is jó hatással van. Ezzel szemben Európában és Amerikában a munkások „csak gyártanak”, munkájukat pedig utólag ellenőrzik, ami folyamatos súrlódással jár, és lassítja a fejlesztési folyamatokat. A kilencvenes évek elején végzett felmérések szerint a japán gyárak méretükhöz mérten kétszer akkora kapacitásra képesek, mint az amerikai és európai riválisok, igaz, a munkaórák száma magasabb.

A magas minőséghez nagyban hozzájárul, hogy a japán ipar az egyéb területeken (pl. kohászat, gumi-, üveg- és műanyaggyártás) is komoly tradíciókkal rendelkezik.

 

Főbb beszállítók:

Nippon Hatsujo (lengéscsillapító, tekercsrugó)

Akebono Brake (fékrendszerek)

NOK (tömítések)

Nippontokushotugyou (gyújtógyertyák)

 

Ajánlott irodalom:

Honda történelem

Toyota történelem

Nissan történelem

Mitsubishi történelem

Mazda történelem

 

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.