A járműlámpa története (History of automotive lights)

 Autó, Motorkerékpár, Technika, Történelem   A járműlámpa története (History of automotive lights) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
márc 212013
 

Járműlámpa, Honda Civic 88 projector headlights

A járműlámpa története:

Eleinte gyertya, acetilén, olaj.

A karbidlámpáknál a behelyezett kalcium-karbid és a hozzáadott víz elegye acetiléngázt fejleszt, amit egy égőfejen vezetnek ki, s gyújtanak be. Az olaj és karbidlámpák gyártásában a birminghami Lucas King of  The Road cég járt az élen. Ma a céget Lucas Industries -ként ismerjük, és a TRW Automotive tulajdona.

1808 – Humphry Davy feltalálja az ívlámpát. A galvánelem két pólusához egy-egy szánelektródot kötött, ezeket közelített egymáshoz, és az úthúzó ív szolgáltatta a fényt.

1879 – Thomas Alva Edison szabadalmaztatja a szénszálas izzólámpát

1898 – Columbia Electric autó az Electric Vehicle Company-tól. Nem volt túl kiforrott konstrukció, az izzószál hamar elégett vagy elszakadt a rossz utakon.

1908 – A Peerless alapfelszereltségként kínálja az elektromos fényszórókat

1912 – A Cadillac beépíti járműveibe a Delco elektromos gyújtását és a fényszóróját

1915 – Guide Lamp Company bemutatta a tompított fényszórót.

Cord 810 Convertible – A világ első szériagyártású bukólámpás modellje, a lámpákat
kézzel, a műszerfal két oldalán elhelyezett karokkal lehetett lenyitni.

1936 – Színre lép az első rejtettlámpás autó, a Cord 810.

1938 – A Cadillac elsőként vezeti be a ködlámpákat

1942 – Megjelenik az első elektromotorokkal mozgatott bukólámpákkal gyártott modell, az 1942-es (Chrysler DeSoto). A rendszert Airfolnak hívták.

1954 – A Cadillac piacra dobja az Autronic Eye névre keresztelt rendszert, ami automatikusan kapcsol tompított és távolsági között.

1957 – Megjelenik az aszimmetrikus, tompított fénykibocsátású izzó. Az eltérő hosszúságú fénynyalábot a kanalas izzó árnyékolólapjának 15 fokos leélezésével oldották meg.

1962 – Bemutatkozik az első halogénlámpa, ahol a búrát halogéngázzal töltik meg. Ez megakadályozza az izzószál fémgőzeinek lecsapódását, egyúttal az izzó befeketedését.

1971 – Megjelennek a bilux halogén izzók az európai gépkocsikon.

1977 – Városon kívül kötelező lesz a nappali menetfény Svédországban.

1983 – Piacon az elliptikus fényszórók.

1988 – Megjelennek a rendszerbe állított, szabad térgeometriájú izzók.

1991 – A BMW 7-es sorozata az első szériagyártású jármű, melyhez xenon fényszóró rendelhető.

1996 – Bemutatkozik az első egyenáramú xenonlámpával gyártott amerikai autó, a Lincoln Mark VIII.

2004 – A Lotus Esprit és a Corvette C5 kifutásával véget ér a bukólámpás korszak. Elsősorban a gyalogosvédelmi előírások, a komplexitás és a drága előállítás miatt ment ki a divatból.

 

Fényszórók típusai (idézetek a Hellától)

Parabolikus fényszórók:

A parabolikus fényszórók tükröző felülete a hossztengely körüli elforgatással előállított forgásparaboloid. Sajátossága, hogy a tükröző felülete a gyújtópontjában elhelyezett fényforrás fényét, egymással párhuzamos sugarakból álló fénykéveként vetíti a jármű elé, amely távolsági fényként jól hasznosítható. Az izzószál gyújtópont elé helyezésével olyan fénykéve állítható elő, amelynek fényét a reflektor az optikai tengelyen keresztül lefelé, az útfelületre tükrözi, amely tompított fényként hasznosítható. A fényszóróból kilépő fénykévét, a reflektor felső részén, a szóró üveg függőleges bordázatú elemei vízszintes, prizmás elemei pedig (az aszimmetrikus részen) függőleges irányban osztják el olymódon, hogy a fény legnagyobb része, a szembejövők elvakítása nélkül, az útfelület legnagyobb megvilágítást igénylő részeire essen.

A parabolikus fényszórók meghatározó szerepet töltöttek be a gépkocsik útmegvilágító eszközeinek történetében. Nagy átmérőjük miatt azonban a kisebb légellenállású, lapos orrkiképzésű járműformák kialakításának gátjává kezdtek válni. Sőt, mivel a fényszórók által megvilágított útszakasz esetenként rövidebbnek bizonyult a megálláshoz szükségesnél, a csupán 26%-os fényhasznosítású parabolikusnál kisebb átmérőjű, és távolabbra világító tompított fényszórókat kellett kifejleszteni. Annál is inkább, mert a nagyobb átmérőjű, téglalap alakúra csonkolt két, illetőleg négy fényszórójú rendszerek használatával is csupán egy százalékkal, 27%-ra sikerült növelni a parabolikus lámpák fényhasznosítást.

Elliptikus fényszórók:

A 36%-os fényhasznosítású, vetítő rendszerű elliptikus fényszórók a parabolikushoz képest érdemi továbblépést jelentettek. Tükröző felülete: ellipszis hossztengelye körüli elforgatásával előállított forgás-ellipszoid. Világítórendszere a tükröző felület egyik gyújtópontjában elhelyezett fényforrásból, a másik gyújtópont mögé helyezett szórólencséből és a két gyújtópont között, a lencséhez közeli árnyékoló lemezből épül fel. Az európai rendszerű tompított világítás világos-sötét határvonalát, a második gyújtópont előtt, ahhoz közeli árnyékoló lemez hozza létre, amely levágja a tükröző felület alsó részéről, a szórólencsére jutó fény, e nélkül vakító részét. Emiatt főképp ködlámpaként és tompított fényszóróként kerülnek alkalmazásra.

Szabad térformájú fényszórók:

A szabad térformájú fényszórók számítógéppel optimalizált alakú, fénykibocsátású, és törőfelületű útmegvilágító eszközök. Sajátosságuk, hogy a kilépő fénysugarak eltérítését, szórását és elosztását közvetlenül az optimalizált tükröző felület idézi elő. Ez olyan felületelemekből áll, amelyek az úttest eltérő területeit jól elkülönülő tükörelemekről visszavert fénnyel világítják meg. Emiatt törőmintázat nélküli fedőüvegű változatban is készíthetők. A szabad térgeometriájú fényszórók fényhasznosítása eléri a 45%-ot, ami a tapasztalatok szerint vetítő technikával, tovább javítható.

Tükröző-vetítő fényszóró:

A tükröző-vetítő fényszórók elliptikussal kombinált, szabad térformájú útmegvilágító eszközök, amelyek a két rendszer előnyeit egyesítik. Jellegzetes elemeik: a forgás-ellipszoidhoz közelálló, szabad térgeometriájú reflektor, annak első gyújtómezejében elhelyezett fényforrás, amelyet a második gyújtópont körüli gyújtótér mögé helyezett szórólencse, és a lencséhez közeli árnyékoló lemez. A reflektor olyan kialakítású, hogy a lámpa által kisugárzott fény lehető legnagyobb részét visszaverje és juttassa át az árnyékoló lemez fölött, a szórólencsére, hogy az, minél nagyobb szórás-szélességgel terítse azt az út hatékony megvilágítása érdekében. A közvetlenül a világos-sötét határvonalkörnyékén koncentrálódó fénykibocsátás a korábbi rendszerekénél nagyobb látótávolságot, és ellazultabb vezetést tesz lehetővé, ami főképp hosszabb éjszakai vezetés alkalmával kedvező. A tükröző-vetítő fényszórók fényhasznosítása 50-52%-os. Előnyei miatt a mai korszerű fényszórók többsége tükröző-vetítő rendszerű.
Egyetlen hátrányuk, hogy a nagy fényáramú változatok 60-80 mm-es, üvegből készített szórólencséje számottevően megnöveli a fényszóró saját tömegét.

 

Xenonok fajtái

különálló: D2 és D4

izzóba integrált: D1 és D3

HID fényszóróknál kötelező a lámpamosó, mert a búrára rakódott kvarcszemcsék szétszórják a fényt, és így a fényszóró még inkább elvakítja a szembejövőt.

HID: High-intensity Discharge, azaz nagy intenzitású gázkisüléses lámpa

Sealed beam: A búra, a ház és az izzó egy egység

Halogénlámpák élettartama: kb. 450 – 1000 óra

Xenonlámpák élettartama: kb. 2000 óra

 

A xenonnak nagyobb a ragyogása
 
 

Motorkerékpárok:

2005 – Megjelenik a BMW K 1200 LT, a világ első HID fényszórókkal kínált motorkerékpárja.

2006 – A BMW K 1200 GT is rendelhetők a HID izzók.

A BMW K1600GT és GTL modellekhez adaptív fényszóró is rendelhető. Itt egy szervomotorokkal mozgatott tükör mindig annak függvényében irányítja a fényt, hogy a motor mennyire van ledöntve.

Törvényi háttér:

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet (MR) előírása tartalmazza:

„37. §
(4) A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni.

Tehát HC, HCR, HR, jelzésű fényszórókban csak halogén izzók (H1, H3, H4, H7, stb.) használhatók, mert ezek a fényszórók csak a típusra előírt izzókkal teljesítik a világításra vonatkozó előírásokat.

„38. §
(3) A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.”

Összességében elmondható, hogy utólagos átépítésre tulajdonképpen nincs lehetőség, csak akkor ha az adott típusnak volt HID fényszórókkal gyártott változata is, s ennek alkatrészeit építtetjük át szakszervizben. A HID fényszórókhoz előírás az automatikus fényszóróállítás és a fényszórómosó.

Források:

Hella

www.autoevolution.com

http://users.atw.hu/mb-w108/

Autógyárak, illetve járműösszeszerelő-üzemek Európában és környékén (Vehicle Assembly Plants)

 Autó, Technika   Autógyárak, illetve járműösszeszerelő-üzemek Európában és környékén (Vehicle Assembly Plants) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 052012
 

Autógyárak, illetve járműösszeszerelő-üzemek Európában és környékén (Vehicle Assembly Plants):

 

BMW autógyárak:

o Dingolfing, Németország

o Goodwood, Egyesült Királyság

o Leipzig, Németország

o Munich, Németország

o Oxford,Egyesült Királyság

o Regensburg, Németország

 

DAIMLER autógyárak:

o Bremen, Németország

o Dusseldorf, Németország

o Hambach, Franciaország

o Ludwigsfelde, Németország

o Rastatt, Németország

o Sindelfingen, Németország

o Vitoria, Spanyolország

 

FIAT autógyárak:

o Cassino, Olaszország

o Maranello, Olaszország

o Melfi, Olaszország

o Mirafiori, Olaszország

o Modena, Olaszország

o Pomigliano, Olaszország

o Suzzara, Olaszország

o Termini-Imerese, Olaszország

o Tychy, Lengyelország

o Valladolid, Spanyolország

o Zaporozhye, Ukrajna

 

FORD autógyárak:

o Castle Bromwich, Egyesült Királyság

o Cologne, Németország

o Craiova, Románia

o Gaydon, Egyesült Királyság

o Genk, Belgium

o Ghent, Belgium

o Halewood, Egyesült Királyság

o Newport Pagnell, Egyesült Királyság

o Saarlouis, Németország

o Solihull, Egyesült Királyság

o Southampton, Egyesült Királyság

o Torslanda, Svédország

o Valencia, Spanyolország

o St. Petersburg, Oroszország

 

GENERAL MOTORS autógyárak:

o Antwerp 2, Belgium

o Bochum, Németország

o Eisenach, Németország

o Ellesmere Port, Egyesült Királyság

o Gliwice, Lengyelország

o Luton, Egyesült Királyság

o Rüsselsheim, Németország

o St. Petersburg, Oroszország

o Trollhättan, Svédország

o Zaragoza, Spanyolország

 

HONDA autógyárak:

o Gebze, Törökország

o Swindon, Egyesült Királyság

 

HYUNDAI-KIA autógyárak:

o Izmit, Törökország

o Nosovice, Csehország

o Zilina, Szlovákia

 

MITSUBISHI autógyárak:

o Born, Hollandia

o Tramagal, Portugália

 

NISSAN autógyárak:

o Avila, Spanyolország

o Barcelona, Spanyolország

o Sunderland, Egyesült Királyság

 

PORSCHE autógyárak:

o Leipzig, Németország

o Zuffenhausen, Németország

 

PSA/PEUGEOT-CITROEN autógyárak:

o Aulnay, Franciaország

o Mangualde, Portugália

o Mulhouse, Franciaország

o Poissy, Franciaország

o Rennes, Franciaország

o Sochaux, Franciaország

o Trnava, Szlovákia

o Vigo, Spanyolország

o Villaverde, Spanyolország

 

RENAULT autógyárak:

o Batilly, Franciaország

o Bursa, Törökország

o Dieppe, Franciaország

o Douai, Franciaország

o Flins, Franciaország

o Moscow, Oroszország

o Maubeuge, Franciaország

o Novo Mesto, Slovenia

o Palencia, Spanyolország

o Pitesti, Románia

o Sandouville, Franciaország

o Valladolid, Spanyolország

 

SUZUKI autógyár:

o Esztergom, Magyarország

 

TATA MOTORS autógyárak:

o Castle Bromwich, Egyesült Királyság

o Halewood, Egyesült Királyság

o Solihull, Egyesült Királyság

 

TOYOTA autógyárak:

o Adapazari, Törökország

o Burnaston, Egyesült Királyság

o Valenciennes, Franciaország

o St. Petersburg, Oroszország

 

VOLKSWAGEN autógyárak:

o Bratislava, Szlovákia

o Crewe, Egyesült Királyság

o Dresden, Németország

o Emden, Németország

o Forest, Belgium

o Győr, Magyarország

o Hanover, Németország

o Ingolstadt, Németország

o Kaluga, Oroszország

o Kvasiny, Csehország

o Martorell, Spanyolország

o Mlada Boleslav I, Csehország

o Mlada Boleslav II, Csehország

o Molsheim, Franciaország

o Mosel, Németország

o Neckarsulm, Németország

o Pamplona, Spanyolország

o Poznan, Lengyelország

o Sant’Agata Bolognese, Olaszország

o Sarajevo, Bosznia

o Setubal, Portugália

o Vrchlabi, Csehország

o Wolfsburg, Németország

 

Többiek:

o Aston Martin, Gaydon, Egyesült Királyság

o Aston Martin, Newport Pagnell, Egyesült Királyság

o Aston Martin, Total

o Avtotor, Kaliningrad, Oroszország

o AvtoVAZ, Grozhny, Oroszország

o AvtoVAZ, Togliatti, Oroszország

o Ford Otosan, Kocaeli, Törökország

o GAZ, Birmingham, Egyesült Királyság

o GAZ, N. Novgorod, Oroszország

o GAZ Total

o GM-AvtoVAZ, Togliatti, Oroszország

o LuAZ, Cherkasy, Ukrajna

o LuAZ, Lutsk, Ukrajna

o Sevel Nord, Hordain, Franciaország

o Sevel Sud, Val di Sangro, Olaszország

o Sollers, Naber. Chelnye, Oroszország

o Sollers, Ulianovsk, Oroszország

o Sollers, Yelabuga, Oroszország

o TPCA, Kolin, Csehország

o UkrAvto, Ilychevsk, Ukrajna

o UkrAvto, Warsaw, Lengyelország

o UkrAvto, Zaporozhye, Ukrajna

 

Forrás:

ACEA

Smith&Marton archív

 

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.