A járműlámpa története (History of automotive lights)

 Autó, Motorkerékpár, Technika, Történelem   A járműlámpa története (History of automotive lights) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
márc 212013
 

Járműlámpa, Honda Civic 88 projector headlights

A járműlámpa története:

Eleinte gyertya, acetilén, olaj.

A karbidlámpáknál a behelyezett kalcium-karbid és a hozzáadott víz elegye acetiléngázt fejleszt, amit egy égőfejen vezetnek ki, s gyújtanak be. Az olaj és karbidlámpák gyártásában a birminghami Lucas King of  The Road cég járt az élen. Ma a céget Lucas Industries -ként ismerjük, és a TRW Automotive tulajdona.

1808 – Humphry Davy feltalálja az ívlámpát. A galvánelem két pólusához egy-egy szánelektródot kötött, ezeket közelített egymáshoz, és az úthúzó ív szolgáltatta a fényt.

1879 – Thomas Alva Edison szabadalmaztatja a szénszálas izzólámpát

1898 – Columbia Electric autó az Electric Vehicle Company-tól. Nem volt túl kiforrott konstrukció, az izzószál hamar elégett vagy elszakadt a rossz utakon.

1908 – A Peerless alapfelszereltségként kínálja az elektromos fényszórókat

1912 – A Cadillac beépíti járműveibe a Delco elektromos gyújtását és a fényszóróját

1915 – Guide Lamp Company bemutatta a tompított fényszórót.

Cord 810 Convertible – A világ első szériagyártású bukólámpás modellje, a lámpákat
kézzel, a műszerfal két oldalán elhelyezett karokkal lehetett lenyitni.

1936 – Színre lép az első rejtettlámpás autó, a Cord 810.

1938 – A Cadillac elsőként vezeti be a ködlámpákat

1942 – Megjelenik az első elektromotorokkal mozgatott bukólámpákkal gyártott modell, az 1942-es (Chrysler DeSoto). A rendszert Airfolnak hívták.

1954 – A Cadillac piacra dobja az Autronic Eye névre keresztelt rendszert, ami automatikusan kapcsol tompított és távolsági között.

1957 – Megjelenik az aszimmetrikus, tompított fénykibocsátású izzó. Az eltérő hosszúságú fénynyalábot a kanalas izzó árnyékolólapjának 15 fokos leélezésével oldották meg.

1962 – Bemutatkozik az első halogénlámpa, ahol a búrát halogéngázzal töltik meg. Ez megakadályozza az izzószál fémgőzeinek lecsapódását, egyúttal az izzó befeketedését.

1971 – Megjelennek a bilux halogén izzók az európai gépkocsikon.

1977 – Városon kívül kötelező lesz a nappali menetfény Svédországban.

1983 – Piacon az elliptikus fényszórók.

1988 – Megjelennek a rendszerbe állított, szabad térgeometriájú izzók.

1991 – A BMW 7-es sorozata az első szériagyártású jármű, melyhez xenon fényszóró rendelhető.

1996 – Bemutatkozik az első egyenáramú xenonlámpával gyártott amerikai autó, a Lincoln Mark VIII.

2004 – A Lotus Esprit és a Corvette C5 kifutásával véget ér a bukólámpás korszak. Elsősorban a gyalogosvédelmi előírások, a komplexitás és a drága előállítás miatt ment ki a divatból.

 

Fényszórók típusai (idézetek a Hellától)

Parabolikus fényszórók:

A parabolikus fényszórók tükröző felülete a hossztengely körüli elforgatással előállított forgásparaboloid. Sajátossága, hogy a tükröző felülete a gyújtópontjában elhelyezett fényforrás fényét, egymással párhuzamos sugarakból álló fénykéveként vetíti a jármű elé, amely távolsági fényként jól hasznosítható. Az izzószál gyújtópont elé helyezésével olyan fénykéve állítható elő, amelynek fényét a reflektor az optikai tengelyen keresztül lefelé, az útfelületre tükrözi, amely tompított fényként hasznosítható. A fényszóróból kilépő fénykévét, a reflektor felső részén, a szóró üveg függőleges bordázatú elemei vízszintes, prizmás elemei pedig (az aszimmetrikus részen) függőleges irányban osztják el olymódon, hogy a fény legnagyobb része, a szembejövők elvakítása nélkül, az útfelület legnagyobb megvilágítást igénylő részeire essen.

A parabolikus fényszórók meghatározó szerepet töltöttek be a gépkocsik útmegvilágító eszközeinek történetében. Nagy átmérőjük miatt azonban a kisebb légellenállású, lapos orrkiképzésű járműformák kialakításának gátjává kezdtek válni. Sőt, mivel a fényszórók által megvilágított útszakasz esetenként rövidebbnek bizonyult a megálláshoz szükségesnél, a csupán 26%-os fényhasznosítású parabolikusnál kisebb átmérőjű, és távolabbra világító tompított fényszórókat kellett kifejleszteni. Annál is inkább, mert a nagyobb átmérőjű, téglalap alakúra csonkolt két, illetőleg négy fényszórójú rendszerek használatával is csupán egy százalékkal, 27%-ra sikerült növelni a parabolikus lámpák fényhasznosítást.

Elliptikus fényszórók:

A 36%-os fényhasznosítású, vetítő rendszerű elliptikus fényszórók a parabolikushoz képest érdemi továbblépést jelentettek. Tükröző felülete: ellipszis hossztengelye körüli elforgatásával előállított forgás-ellipszoid. Világítórendszere a tükröző felület egyik gyújtópontjában elhelyezett fényforrásból, a másik gyújtópont mögé helyezett szórólencséből és a két gyújtópont között, a lencséhez közeli árnyékoló lemezből épül fel. Az európai rendszerű tompított világítás világos-sötét határvonalát, a második gyújtópont előtt, ahhoz közeli árnyékoló lemez hozza létre, amely levágja a tükröző felület alsó részéről, a szórólencsére jutó fény, e nélkül vakító részét. Emiatt főképp ködlámpaként és tompított fényszóróként kerülnek alkalmazásra.

Szabad térformájú fényszórók:

A szabad térformájú fényszórók számítógéppel optimalizált alakú, fénykibocsátású, és törőfelületű útmegvilágító eszközök. Sajátosságuk, hogy a kilépő fénysugarak eltérítését, szórását és elosztását közvetlenül az optimalizált tükröző felület idézi elő. Ez olyan felületelemekből áll, amelyek az úttest eltérő területeit jól elkülönülő tükörelemekről visszavert fénnyel világítják meg. Emiatt törőmintázat nélküli fedőüvegű változatban is készíthetők. A szabad térgeometriájú fényszórók fényhasznosítása eléri a 45%-ot, ami a tapasztalatok szerint vetítő technikával, tovább javítható.

Tükröző-vetítő fényszóró:

A tükröző-vetítő fényszórók elliptikussal kombinált, szabad térformájú útmegvilágító eszközök, amelyek a két rendszer előnyeit egyesítik. Jellegzetes elemeik: a forgás-ellipszoidhoz közelálló, szabad térgeometriájú reflektor, annak első gyújtómezejében elhelyezett fényforrás, amelyet a második gyújtópont körüli gyújtótér mögé helyezett szórólencse, és a lencséhez közeli árnyékoló lemez. A reflektor olyan kialakítású, hogy a lámpa által kisugárzott fény lehető legnagyobb részét visszaverje és juttassa át az árnyékoló lemez fölött, a szórólencsére, hogy az, minél nagyobb szórás-szélességgel terítse azt az út hatékony megvilágítása érdekében. A közvetlenül a világos-sötét határvonalkörnyékén koncentrálódó fénykibocsátás a korábbi rendszerekénél nagyobb látótávolságot, és ellazultabb vezetést tesz lehetővé, ami főképp hosszabb éjszakai vezetés alkalmával kedvező. A tükröző-vetítő fényszórók fényhasznosítása 50-52%-os. Előnyei miatt a mai korszerű fényszórók többsége tükröző-vetítő rendszerű.
Egyetlen hátrányuk, hogy a nagy fényáramú változatok 60-80 mm-es, üvegből készített szórólencséje számottevően megnöveli a fényszóró saját tömegét.

 

Xenonok fajtái

különálló: D2 és D4

izzóba integrált: D1 és D3

HID fényszóróknál kötelező a lámpamosó, mert a búrára rakódott kvarcszemcsék szétszórják a fényt, és így a fényszóró még inkább elvakítja a szembejövőt.

HID: High-intensity Discharge, azaz nagy intenzitású gázkisüléses lámpa

Sealed beam: A búra, a ház és az izzó egy egység

Halogénlámpák élettartama: kb. 450 – 1000 óra

Xenonlámpák élettartama: kb. 2000 óra

 

A xenonnak nagyobb a ragyogása
 
 

Motorkerékpárok:

2005 – Megjelenik a BMW K 1200 LT, a világ első HID fényszórókkal kínált motorkerékpárja.

2006 – A BMW K 1200 GT is rendelhetők a HID izzók.

A BMW K1600GT és GTL modellekhez adaptív fényszóró is rendelhető. Itt egy szervomotorokkal mozgatott tükör mindig annak függvényében irányítja a fényt, hogy a motor mennyire van ledöntve.

Törvényi háttér:

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet (MR) előírása tartalmazza:

„37. §
(4) A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni.

Tehát HC, HCR, HR, jelzésű fényszórókban csak halogén izzók (H1, H3, H4, H7, stb.) használhatók, mert ezek a fényszórók csak a típusra előírt izzókkal teljesítik a világításra vonatkozó előírásokat.

„38. §
(3) A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.”

Összességében elmondható, hogy utólagos átépítésre tulajdonképpen nincs lehetőség, csak akkor ha az adott típusnak volt HID fényszórókkal gyártott változata is, s ennek alkatrészeit építtetjük át szakszervizben. A HID fényszórókhoz előírás az automatikus fényszóróállítás és a fényszórómosó.

Források:

Hella

www.autoevolution.com

http://users.atw.hu/mb-w108/

Soichiro Honda élettörténete (The life of Soichiro Honda)

 Autó, Életrajz, Motorkerékpár, Technika, Történelem, Versenysport   Soichiro Honda élettörténete (The life of Soichiro Honda) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
dec 102012
 

A fiatal Soichiro Honda

Soichiro Honda élettörténete:

Soichiro Honda 1906. november 17-én született Hamamatsu mellett, Komyo faluban (ma Tenryu város, Iwata megye, Shizuoka tartomány). Apja, Gihei Honda kovácsmester volt (édesanyját Mikának hívták), később kerékpárboltot nyitott. Csak tíz évet járt iskolába, leginkább apjától tanult, aki rendkívül pontos ember volt, mindig tartotta a szavát, sosem késett, és utált kényelmetlenséget okozni másoknak.

1922 áprilisában Soichiro Honda Tokióba (Yushima, Hongo) költözik, miután levélben jelentkezik a járművek, illetve motorok javítására szakosodott  Tokio Art Shokaihoz, és pozitív választ kap. Kosztkvártélyért dolgozik. A cég tulajdonosa, Yuzo Sakakibara felfigyel a fiúra, és Honda is nagyon tiszteli főnökét. Akkoriban szinte minden autót az Art Shokaihoz hordtak javításra a fővárosban, így szinte minden típust megismerhetett, ugyanakkor a javítási folyamatokat is kiismerte, tökéletesen vágott, hegesztett, esztergált.

1923 Soichiro Honda átéli a nagy tokiói földrengést, de ez nem okoz törést, folytatja munkáját az Art Shokainál, melynek vezetője úgy dönt, hogy két autót indít a V. Japán Autóversenyen. Az egyik egy Daimler, a másik egy Curtiss repülőgépmotorral felszerelt Mitchell volt. Ez utóbbit készítette fel az akkor 17 éves Soichiro, volánjánál pedig Shin’ichi Sakakibara  ült. Mondanom sem kell, a páros megnyerte a versenyt, s ezzel Honda megalapozta karrierjét.

1926 Soichiro Hondát behívják a seregbe, de színvaknak bizonyul, így felmentik a katonai szolgálat alól.

1928 áprilisában befejezi a gyakornok időszakot, és autószerelő műhelyt nyit 11 alkalmazottal Hamamatsuban, mint az Art Shokai fióküzlete. A szerelés mellett készítenek tűzoltószivattyúkat, átépítenek buszokat és Honda feltalálja a csápos emelőt. Beírom angolul is, mert erre vonatkozólag semmilyen infót nem találtam a hálón. Who invented the automotive, car or vehicle lift for mechanics? It was invented by Soichiro Honda.

Fiatalon kicsapongó életet élt, ivott, csajozott és tövig nyomta a gázt. Egyszer kidobott egy gésát a harmadik emeletről, aki majdnem meghalt, egyszer pedig lesodródott egy hídról, úgy hogy tele volt lányokkal a kocsija.

Nem volt iskolai végzettsége.

Az autószerelő műhely fejlődött, az alkalmazottak száma ötvenre nőtt.

Szabadalmaztatott egy kerékküllő-öntési módszert, ami bevált, így hamarosan rengeteg pénze folyt be a szabadalmi díjakból.

Egyszer látott egy T-Modellt Hamamatsu utcáján, ekkor határozta el, hogy autókat akar gyártani.

1930 A harmincas évek elejére Soichiro Honda már tapasztalt autóversenyzővé válik, maga építi autóit.

(1934 Elhatározza, hogy dugattyúgyűrűk öntésébe kezd Yamashitában. Kibérelt egy csarnokot, felvett 50 munkást, de nehezen indult be a gyártás, nem sikerült jó minőséget gyártani, a gyűrűk eltörtek működés közben. ) – Johnson írja, nem teljesen igaz.

1936 június 7-én  egy Hamamatsuval rajthoz áll a Tamagawa Speedway-en, Japán első  versenypályáján. Épp a nyitóverseny köreit róják, mikor egy versenyző szabálytalanul tér vissza a pályára a boxkiállás után. Honda nagy sebességgel csapódik az autóba, járműve fel is borul. Neki nem lesz komolyabb baja, öccse, Benjiro viszont súlyos sérüléseket szenved, eltörik a gerince. Honda azt mondta, felesége könyörgésére hagyott fel a versenyzéssel, felesége azonban úgy nyilatkozott, hogy szerinte az apa szelleme volt hatással Soichiróra.

1937 Kitör a háború Kínával, a motorsport szünetel az országban.Közben Soichiro Honda úgy dönt, hogy dugattyúgyűrűk gyártásába kezd, de nem talál befektetőket, ezért Art Shokaios munkáját megtartva vág bele a vállalkozásba. A Tokai Seiki Heavy Industries-t az első években Sichiro Kato irányítja, Honda nappal vezeti az autószerelő-műhelyt, éjjel pedig dugattyúöntési kísérleteket végez. Mivel nem sokra jut, a Hamamatsui Műszaki Főiskola (Faculty of Engineering at Shizuoka University) tanárához fordult, aki felismerte, hogy szilikont kéne adni az ötvözethez. Biztatására Honda beiratkozik a gépészeti karra, de nem hajlandó záróvizsgákat tenni, így nem kap diplomát.

1939 Soichiro Honda eladja részesedését az Art Shokaiban, és átveszi a Tokai Seiki elnöki posztját. Sikerül tökéletesíteni a dugattyúöntési eljárást, de még mindig nem az igazi. A Toyota 50 000 darabos rendelést ad le, de az ötven próbadarabból csak három megy át a minőségteszten, így elállnak a szerződéstől, csak úgy, mint a Nissan.

A Tokai Seiki Heavy Industries épülete 1948-ban
 

1941 Megoldódnak a minőségi problémák, a Toyota és a Nakajima Aircraft is rendel a Tokaitól, az alkalmazottak száma eléri a kétezret.

1941. december 7. – Japán belép a világháborúba, a Tokai Seiki a Muníciós Minisztérium irányítása alá kerül.

1942  a Toyota 40 százalékos részt vásárol a cégben, Soichiro Honda elnökből ügyvezető igazgatóvá lép vissza.

A háború alatt Soichiro Honda rengeteg megrendelést kap a haditengerészettől, így folyamatos a fejlesztés. Feltalál egy dugattyúgyűrű-készítő gépet, és a Nippon Gakki (ma Yamaha) rendelésére egy automata propellervágót. Korábban egy hét kellett egy propeller kifaragásához, Soichiro Honda gépe negyedóránként készített egyet. A gépek nagy előnye, hogy nők is tudják kezelni őket. Honda fél, hogy a háború után államosítják a Toyotát, s elveszíti legfőbb megrendelőjét, ezért a maradék hatvan százalékos részesedést is eladja (450 000 jenért).

1945 Egyre gyakoribbak a bombázások, a Szövetségesek porig rombolták Hamamatsu-t, beleérte a Tokai yamashitai üzemét. Folytatásként 1945. január 13-án földrengés pusztította el az iwatai gyáregységet.

1945 augusztus 15. Japán kapitulál.

Ezt követően sokáig nem tud dönteni, mibe fektesse a pénzét, állítólag naphosszat vedelt barátaival. Ezt cáfolandó sótalanító berendezést készített, s az édesvizet rizsre cserélte. Emellett gondolkozott textilgyárban is, de végül a motorkerékpár-gyártás mellett döntött. Megvásárolta a hadsereg által kiszuperált kétütemű motorokat és kerékpárokra szerelte.

1946 Soichiro Honda megalapítja a Honda Technical Research Institute-ot.

1947 Megalkotják az 50 köbcentis, fél lóerős A-Type motort

1948 Megalakul a motorkerékpárok és robogók gyártására szakosodott Honda Motor Company.

1949 Elkészül a Honda Dream Type D. 98 köbcenti, 50 mm x 50 mm furat és löket, 3 LE/5000 f./perc

1950 Több mint 200 motorgyártó cég van Japánban. Takeo Fujisawa lesz Soichiro Honda üzlettársa, remekül ért a marketinghez és az értékesítéshez. Előírja, hogy a forgalmazók csak akkor árulhatnak Dreamet, ha kereskedésükben nem kínálnak más márkájú motort. Ez sokaknál kivágta a biztosítékot, néhány kereskedő késsel támadt Fujisawára, de nem hátráltak meg, s szép lassacskán felpörgött a bolt.

1952 Piacon a Dream E. 146 köbcenti, 5,5 lóerő, fogyasztása alig 1 liter/100 km. (220 mpg)

1959 A HMC a világ legnagyobb motorgyártójává növi ki magát, Soichiro Honda azonban nem elégedett, az autógyártásba is szeretne beszállni. A kormány különféle eszközökkel próbálja megakadályozni új autógyárak alapítását, de végül Honda eléri célját.

1961 A Honda megnyeri a Man-szigeti Tourist Trophy-t.

1962 Bemutatkozik az S500 sportkocsi

1965 Felrobban a Soichiro Irimadzsiri tervezte dugattyú a márka autójában az angol GP-n. – Utálom a diplomásokat – őrjöngött Honda…

Az olajválság idején lépett színre a CVCC motor.
Compound Vortex Controlled Combustion (összetett örvényszabályozású égés)

 

Elkezdődik a CVCC motor és a Civic fejlesztése, kiszáll a márka a Formula 1-ből, hogy a mérnökök a projektre koncentráljanak. Van, hogy a R&D központ fejlesztőinek 70 százaléka foglalkozik a CVCC-vel. A fejlesztésben nagy szerepe van Tadasi Kume, Nobuhiko Kavamoto, Takeo Fuki és Soichiro Irimajiri szakembereknek, valamint magának Soichiro Hondának

1966 Színre lép a Honda N360 névre keresztelt kompakt kisautó. Honda motorral felszerelt autó nyer a Formula 1 és 2 géposztályban.

1970 Megérkezik az első Honda Amerikába, Az N600 600 köbcentis, 36 lóerős motorral kerül a kereskedésekbe, mindössze 1398 dolláros áron. Az első évben 4195 darabot adnak el.

1972 Az Amerikai Környezetvédelmi Hatóság bevizsgálja a CVCC motort. Ez az első erőforrás, ami megfelel a szigorú 1975-ös előírásoknak.

1973 Debütál a CVCC motorral szerelt Civic. Óriási siker, már az első évben 32 575 darabot adnak el. Az alapár 2150 dollár volt. Soichiro Honda visszavonul. Idős korában is aktív életet él, síel, hőlégballonozik, ejtőernyőzik, valamint a Honda Alapítvány ügyeit intézni.

1975 Az EPA a legjobb fogyasztású Amerikában forgalmazott modellként rangsorolja a Civic-et. Városban 8,76, országúton 6,066 liter fogyasztott 100 kilométeren.

Ováldugattyú az 1979-es NR500 versenymotorból
 

1979 A Honda visszatér a MotoGP-be. Az NR500-as blokkjában duplahajtókaros, ováldugattyús motor dolgozik.

1982. november elsején adták át az első Amerikában gyártott Hondát
 

1981 A suzukai 500 km-es versenyen elsőként győz a gyermekbetegségekkel küzdő NR500.

1982 A Honda első ázsiai autógyártóként gyáregységet épít az Egyesült Államokban. A ohiói Marrysville-ben eleinte Accordok készülnek.

1983 A márka visszatér a Formula 1-be.

1986 Megszületik az Acura márka. Ez az első kifejezetten luxusautók gyártására szakosodott japán cég.

1988 Elkészül a 15 milliomodik Honda.

1989 Az Accord a legkedveltebb autó az Egyesült Államokban.

1991. augusztus 5. – Májelégtelenség miatt – Tokióban – meghal Soichiro Honda. Holttestét hamvasztották, hamvait a tengerbe szórták.

1992 Elkészül a 20 milliomodik Honda.

1995 Elkészül a tízmilliomodik Civic és a 20 milliomodik Honda

 

 

Források:

Kotkin, Joel. „Mr. Iacocca, Meet Mr. Honda.” Inc. (November 1986).

Sakiya, Tetsuo. Honda Motor: The Man, the Management, and the Machines. New York: Kodansha International, 1982.

Sanders, Sol. Honda: The Man and His Machine. Boston: Little, Brown, 1975.

Johnson, Richard A. „Hat férfi, aki megteremtette a modern autóipart”

world.honda.com

Wikipedia

Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula – Motorral a Föld körül

 Életrajz, Érdekesség, Motorkerékpár, Rekordok, Történelem, Túra   Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula – Motorral a Föld körül bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 272012
 

 

Mint ismeretes, 1928-ban Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula egy oldalkocsis Harley-Davidsonnal körbemotorozta a Földet. Csodálatos kalandjukról Sulkowsky könyvet is írt Motorral a Föld körül címen, ezt fogom most kijegyzetelni.

Alapadatok:

1928-1936

68 ország

170 000 km

Több ezer cikk jelent meg róluk

Filmeztek

270 automobil klub jelvénye gyűlt össze az oldalkocsin

Útirány: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Marokkó, Algéria, Tunézia, Kairó, Jeruzsálem, Bejrút, Szíria, Törökország, Bulgária, Bukarest, Budapest, Athén, Luxor, Sudán, Karachi, Bombay, Delhi, Lahore, Madras, Colombo, Ausztrália, Padang, Szingapúr, Bangkok, Saigon, Hanoi, Hongkong, Peking, Nagaszaki, Tokió, Honolulu, San Francisco, Los Angeles, Chicago, Toronto, New York, Mexico, Havanna, Panama, Chile, Brazília, London, Dublin, Brüsszel, Madrid, Nizza, Bern, Zürich, München, Bécs, Budapest

Milánóban találták ki, akkoriban nagy divat volt az utazás. Bohém fiatalemberek voltak.

Zoltán 1902-ben született, apja gyermekkorában Németországba költözött. A nagyapja fogadta örökbe, utána kapta a Sulkowsky nevet. Hadapród Iskola, Katonai Főreál, Ludovika Akadémia, Műszaki Egyetem, utána nevelőként dolgozik, vidékre kerül, itt alakul ki benne az utazás iránti vágy.  Anyanyelvi szinten beszélt németül.

Bartha Gyula Erdélyben született, igazi ezermester volt, ő tartotta karban a motort.

Évekig spórolnak, végül 1927-re jön össze a pénz az első külföldi útra, így kerülnek Olaszországba.


Túrabemutató a Magyar Televízió Múlt-kor című műsorában

Az 1922-es évjáratú oldalkocsis Harley-Davidsont Párizsban vásárolták. Az oldalkocsi árát csak akkor fizették ki, mikor visszatértek. Észak-Amerikában ellátogattak a Harley-gyárba, ahol kaptak egy vadonatúj, 1928-as Harley-t (ez a Közlekedési Múzeumban megtekinthető), ezt azonban nem használták, az eredeti motort egy ablakosnak adta el a család.

Palesztináig egy hölgy is utazott velük, Mimi (Tila Boriska), a Párizsban élő fiatal, modern, fiús, sportos magyar festőnő. Spanyolországban ő vezet, mikor fejre állnak egy kanyarban, szerencsére sem a motornak, sem nekik nem esik bajuk. A Közel-Keleten maláriát kap, kiszáll a túrából, helyette egy kutya, Hadzsi veszi át az oldalkocsit.

Marokkó francia részeire külön engedéllyel léphetnek csak be, mert – bár a világháborúnak 10 éve vége – az ellenséges országok polgáraival szemben korlátozások élnek. Ezeken a területeken nagyon jó az útminőség.

Algériában megismerkednek a helyi francia légió katonáival, közöttük az első magyar sorozatgyilkosként elhíresült Kiss Bélával.

A szíriai sivatagban Damaszkusz felé hajtottak, amikor lovas beduinok kezdték követni őket. Mivel lövöldözni kezdtek, egyértelművé vált, hogy nem barátkozni akarnak, Zoltán odahúzott hát neki. A motorkerékpár nehezen bírta a bukkanókat 50 km/óránál , de nem hullott szét, ugyanakkor a beduinok sem maradtak le. Végül elérték a műutat, itt 100 km/órára volt képes a Harley, így megmenekültek. Terepgumik híján a laza talajon folyamatos volt a küzdelem, a csomagok leszedése mellett sokszor az oldalkocsit is le kell szerelniük, hogy át tudjanak jutni az adott akadályon. Volt, hogy csak napi 10 km-t jutottak előre, s megesett, hogy vasútvonalon haladtak, méterről méterre, talpfáról talpfára gurulva. Esténként nagyon hideg volt a sivatagban, s nem volt fa, amivel tüzelhettek volna.

Nehéz benzinhez jutni, a motor fogyasztása nagyjából 8,0 l/ 100 km.

Jeruzsálemben isznak abból a kútból, amiből egykoron Mária is ivott.

Indiát is bejárták. Akkor még csak 350 millióan éltek az országban. Hadzsit nem lehet elengedni, mert rengeteg a beteg, kóbor állat, félő, hogy baja lenne. A vízből sehol nem lehet inni, folyamatosak a lepra- és kolerajárványok. Gwailor és Agra között a szabad ég alatt töltik az éjszakát, s tucatnyi farkas támad rájuk. Egy-kettőt le is lőnek, közben nagyobb tüzet raknak, egész éjjel virrasztanak. Vendégül látta őket több maharadzsa, egyiknek-másiknak 5000 fős szolgaserege volt. Hadzsi Calcuttában megbetegszik, a „hő tökreteszi a tüdejét”. Hiába kezeltetik, mire Madrasba érnek, meghal szegény kutyus. A legviccesebb eset Hadzsival kapcsolatban, mikor egy tehén a motor elé sétált, s felborultak. A kutya lerepült, majd a tehénen állt bosszút…

 

Hármasban Mimmy-vel

Ausztráliában szembesültek a fehér invázió hatásával, a gyarmatosítók szinte teljesen kiirtották a bennszülött lakosságot. 11 000 kilométeres kört tesznek az országban. Vadászgatnak, emut szeretnének lőni, de nagyon gyors, nem tudják eltalálni. Végtelen birkákkal teli mezőkön haladnak, sok terület kerítéssel van bekerítve. Kétszáz kilométerre vannak a legközelebbi várostól, mikor megszorul a dinamó, s ezáltal kitörik a „vezérlőmű” fogaskerekének három foga. Nincs mese, muszáj új fogaskeret szerezni, ehhez azonban valahogy el kellene jutniuk valamelyik nagyobb településig. Három napig vesztegelnek, a vizük már fogytán, mikor végül arra jön egy tevekaraván, és szekérre teszik a gépet. Balladóniáig viszik, ahol hat napig várnak az új fogaskerékre.

Innen irány Borneó, Jáva, Bali, Szumátra, Malajzia. Szumátrán az emberek kiállnak a motor elé, és csak az utolsó pillanatban ugranak el, gondolván, hogy a bennük élő rossz szellemnek erre már nincs ideje, s elüti őket a jármű. Csodás lehetett…

Vietnam és Kína között rengeteg a vadállat, a srácok végiglövöldözik az egész utat. Többek között leopárd és tigris is puskavégre akad, érthetetlen, miért kellett passzióból megölni szerencsétlen állatokat.

Sok helyen ez az első motorkerékpár, amit a helyiek látnak, mindenhol nagy szeretettel és érdeklődéssel veszik őket körbe.

Kínában nagyon rosszak az utak és feszült a politikai helyzet, viszont nagyon olcsó, egy dollárból igényes szállásra futja napi háromszori étkezéssel. Az egyik folyóátkelésnél a kialkudott kétdolláros szállítási díjat a megszokottal ellentétben nem az érkezésnél, hanem a folyó közepén kérte el a háromfős legénység. Zoltánék kifizetik a pénzt, de a kínaiak nem elégszenek meg, tovább követelőznek, és egyre erőszakosabbak. Hőseink nem riadnak meg, – három kínai nem nagy veszedelem – írja Sulkowsky. Az egyik kínai kap egy állast, a másik kettőt revolverrel intik nyugalomra. A parton a két dollárt is visszaveszik tőlük. Itt hallani először a fekvőrendőrről – az újonnan épült utakon száz méterenként kis dombokat emelnek a forgalmat lassítandó. Összesen négy hónapot töltenek Kínában, a kiszolgáltatott, gyarmatosított éhező nép sorsa megérinti az utazókat.

Japánban három hónapot töltöttek. Óriási érdeklődés követi őket útjuk során, szinte minden újság ír róluk. A helyiek nagyon kedvesek, gyakorlatilag ünnepségsorozat a japánbéli tartózkodás, ugyanakkor végig megfigyeli őket a rendőrség. Emellett folyamatosan detektívek szegődnek melléjük, akik egyszerű, segítőkész helyinek adják ki magukat, és sokszor az egész napot velük töltik. Eleinte alig tudják lerázni őket, de Gyuszi kitalál egy módszert. Mivel csak elvétve lehet tejet kapni, a segédkezni próbáló kémektől mindig azt kéri, hogy azt szerezzenek, s ezzel jó pár órára ki tudja őket vonni a forgalomból.

Mire Japánból átérnek az USA-ba, már „sztárok”, bárhol hagyják a motort, az oldalkocsit teledobálják névjegyekkel, meghívásokkal. Hoover elnökkel és New York polgármesterével is találkoznak, sőt Hollywoodot is bejárják, így Gréta Garbóval, Kertész Mihállyal és Lugosi Bélával is megismerkednek.A szesztilalom okán alkohol nincs, a benzin viszont nagyon olcsó, egy gallon csupán 25 cent. Felkeresik a magyar közösség templomát, és magyar istentiszteleten vesznek részt. Könyvet adnak ki, amit a teljes országban árusítanak. Ez komoly bevételt hoz. Gyula beássa magát a chicagói alvilágba, piti gengszternek adja ki magát, megismerkedik, terveket sző mindenféle alakokkal, persze csak a hecc kedvéért.

Perth Amboy-ban egészen véletlenül egy magyar család házánál állnak meg, érkezésükre egy 4-5 hónapos farkaskutya szalad elő. Pont olyan, mint Hadzsi, ezért a fiúk nagyon megörülnek neki, pláne, mikor kiderül, hogy gazdái nem bírnak vele, és szívesen túladnának rajta. A csahos Miszter Hadzsi néven csatlakozik a csapathoz, s igaz amerikai létére sem autót, sem repülőt nem ugat meg, ellenben a lovakat, teheneket nem állhatja.

Mexikóba alig akarják beengedni őket, négy napot várnak a határon az engedélyre. Nagyon rossz utakon vergődnek el a kikötőig, illetve Kubáig.

Dél-Amerikában két évet töltenek. Nehézkes utazni, mert nincsenek utak, a helyiek megbízhatatlanok. A hegyek meredek emelkedőin csigázni (csörlőzni) kell a motort. A Cordilerákon a tengerpart sima, „kemény” homokján törnek előre sikerrel, egyszer azonban elakad a motor. Alig tudják a dagály előtt kiszabadítani, le kell szedni az oldalkocsit és az összes poggyászt is, hogy ki tudják húzni a dágványból.

Chiléből Argentínába 4000 méteres hágón kell átkelniük, azelőtt itt motorral soha nem járt senki. A brutális emelkedőkön a Harley nem tud feljutni, még úgy sem, hogy ketten tolják. Végül lóval vontatják fel, miközben a gázt is húzzák a motoron. Kétszer alszanak meg a Mendoza folyó partján. Távozásukat követően három nappal a folyó vízszintje az esőzések miatt 20 métert (!) emelkedett, s mindent elpusztított maga körül. Nem sokon múlt…

Argentínában elkeverednek a tengerparti mocsárban, Hadzsi mutatja az utat, hogy merre tudnak kijutni. Végül nem is nézik az iránytűt, csak a kutyát követik, így vergődnek ki.

A támogatók között olajtársaságok is voltak. A Vacuum Oil Company ma az ExxonMobil része

A motort teljesen felújítják. Rióból hajóval vissza Angliába, innen délnek hajtottak, kis Ibéria, Németország, majd haza. 1936. június 25-én Oroszvárnál lépnek be az országba, ünnepélyes fogadtatás várja őket, utána ebéd a Magyar Királyi Automobil Klubnál.

A kezdeti időkben a készített fényképek, képeslapok eladásából éltek, és mindenféle adományokat elfogadtak. Felkerestek híres embereket, politikusokat, ezek támogatták kisebb-nagyobb összegekkel a túrát. Később már előre értesítették az újságokat az érkezésükről, és célzottan a helyi magyarokat keresték meg. Idővel a bevételekből már nem csak az utazásra futotta, hanem haza is tudtak küldeni pénzt. Az amerikai úton kamerát is szereztek. Mindenhol népszerűsítették az országot, diavetítéseik során külön fejezetet szenteltek Budapestnek.

A motor háború alatt a Sulkowsky család Agárdi úti házának garázsában állt. 1945-ben a házat kifosztják, széthordják az autóklubok jelvényeinek egy részét. Később a motort egy ablakos veszi meg a Királyhágó téri piacon. Sulkowsky két filmgyárat alapított a túrán szerzett pénzből, később mindkettő csődbe ment. Idővel az Agárdi úti házat eladták, gyomorfekélye pedig ismét kiújult. A nagy utazó 1950-ben, műtét közben halt meg, 48 éves volt.

Bartha a Kiscelli kastély felett alapít kertészetet, s a Jáván látottak, tanultak alapján teraszosan alakítja ki a területet. 22 évvel élte túl barátját, 1972-ban hunyt el.

Az első  motoros, aki megkerülte a Földet, Carl Stearns Clancy volt. Túrájáról itt olvashattok.

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.