Husqvarna-történet

 Érdekesség, Motorkerékpár, Technika, Történelem, Versenysport   Husqvarna-történet bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
szept 052018
 

Husqvarna-Motorcycles-history-old-photo

A Husqvarna története

Először is: nem Housqvarna, nem is Huskqvarna, sőt nem is Hoskqvarna, hanem Husqvarna. Már csak a rossz Google-kereséses okán is fontos ezt tisztáznunk.

Az 1620-ban, Jönköpingban alapított muskétagyár (Jönköpings Gevärsfaktori) adta az alapokat. II. Gusztáv Adolf király idején jött létre.

1689 –  Nyitnak egy fúróüzemet Huskvarnában, később a teljes cég ide költözik.

1757-ben privatizálják és átnevezik Husqvarna Gevärsfaktorira.

1867-ben nagy fegyvermegrendelést kaptak, ezért  Husqvarna Vapenfabriks néven létrehoztak egy leányvállalatot, és új, modern műhely épült.

1872 – varrógépekkel bővül a választék. Öt kontinensre exportálják.

1874 – Saját öntödét építenek. Húsdarálóikból nem kevesebb mint 12 millió példány fogyott!

1877 – Fegyverrendelések híján egyre nehezebb helyzetben a vállalat, de jön Wilhelm Tham, és új korszak kezdődik.

Új termékek: vadászfegyverek, tűzhelyek, főzőedények, kerékpárok, motorkerékpárok.

1896 – Jönnek a biciklik.

Több mint 35-szörösére nőttek az eladások. Ez az urbanizáció idejére esett.

1903 – Elkészül az első motorkerékpár, a „motorizált bicikli”. A Husqvarna a világ legidősebb – folyamatosan termelő – motorgyára.

Husqvarna 1903

1912 – Wilhelm fia, Gustaf Tham lesz a vállalat elnöke, feladatait unokatestvérével, Wilhelm Göranssonnal látja el.

Gustaf őrült motoros, így nagy hangsúlyt kapnak a kétkerekűek.

1916 – Nyernek a kor egyik legrangosabb enduróversenyén, a November Kasanon. 

1919 – Elkészül az első teljes egészében Svédországban gyártott motorkerékpár, az 550 köbcentis, kéthengeres Husqvarna 160.

1925 – Útra kel Einar Söderén, és 12 lóerős, 550 köbcentis Husqvarnájával bejárja Észak-Afrikát. 14e km.

1933 – Először nyernek komolyabb versenyeken a Husqvarna motorkerékpárok.

A világháború alatt ismét jelentősen növekszik a hadi megrendelések száma.

1938 és 1954 között közel 60 ezer Husqvarna motorkerékpárt adtak el.

1943 – Egy Saab 92-re hasonlító személyautó prototípusával rukkol elő a társaság, de végül nem kerül sorozatgyártásba.

1946-ban az öntöde (Norrahammars Bruk) vezetője,  Thure Öberg ül a Husqvarna igazgatói székébe. Más források szerint Calle Heindahl – valószínűleg mindketten vezető szerepet töltöttek be, csak a posztok angol fordításába kavarodtak bele a források.

Ő a konyhai eszközökben látja a sikeres jövő kulcsát, így főként tűzhelyeket, hűtőket és mosógépeket gyártanak. A svéd életszínvonal elképesztő tempóban nő.

1947 – Elkészül az első Husqvarna fűnyíró.

1953 – Drombagen.

1954 – Érkezik a Red Mill motor.

1955 – Megkezdődik az ikonikus terepmotor, a Silverpilen, azaz Ezüstnyíl forgalmazása. Mindössze 75 kg. Teleszkópvilla, kétoldali hátsó rugóstag.

1959 – Elkészül az első Husqvarna motorosfűrész.

1959 – Először nyer a Motokrossz-világbajnokságon a Husqvarna. A 250-es gépet Rolf Tibblin terelgeti.

A hatvanas években befejezik a fegyverek gyártását, a részleget a Förenade Fabriksverken in Eskilstuna vásárolja fel.

1960 – Bill Nilson segédletével az ötszáz köbcentis géposztályban is világbajnok lesz a márka.

1962 – Leáll a kerékpárgyártás.

1971 – Bezár a nagy öntöde, csak apróságokat öntenek helyben, javarészt varrógépekhez. A cégnév Husqvarna AB-ra változik, a logót is megújítják.

1978 – A svéd Electrolux felvásárolja a márkát, és erdészeti, valamint kertészeti szárszámok gyártására fogja be az új alvállalatot. A motorkerékpár-gyártó részleg Odeshogba költözik át.

1986-87 – A Husqvarna motorkerékpár-gyártó részlegét megvásárolja az olasz Cagiva, így az MV Agusta Motor S.p.A. csoport részévé válik, a motorkerékpárok gyártása pedig átköltözik Varesébe.

1988 – A márka Svédországban maradt fejlesztői megalapítják a Husaberget.

1989 – Elkészül a márka utolsó puskája.

1995 – Az első napelemes robotfűnyíró.

2005 – Gerald Delepine egy SMR660-nal megnyeri az Szupermotó-világbajnokságot.

2006 – Az Electrolux leválasztja a Husqvarna céget (ez, ugye, nem a motorkerékpár-gyártás, hanem a szerszámgép stb.)

2007 – A BMW megveszi a Husqvarna Motorcyclest. (93 000 000 € )

2011 – 11 243 eladott Husqvarna.

2012 – Januárban Husqvarna Group lesz a cég neve. Jön a BMW F 800 GS alapokra épülő Husqvarna Nuda 900 és 900 R.

2013 – A Pierer Industries AG (a Husaberg tulajdonosa) megvásárolja a Husqvarna Motorcyclest.

 

A szerszámgép üzletág a a világ egyik legnagyobbja,  robotfűnyírót, kerti traktort és motoros fűrészt egyaránt értékesítenek. Öntözőrendszerek terén piacvezető Európában, több mint 100 országban forgalmazzák termékeiket.

 

Husqvarna-eredmények:

14 (v. 15) Motokrossz-világbajnoki cím

25 Enduró-európabajnoki cím

11 Baja 1000 győzelem

5 Szupermotó-világbajnoki cím

 

Jelentős alkotások:

1903 – A belga FN (Fabrique National) 133 köbcentis, egyhengeres, 1,25 LE-s motorját szerelik egy kerékpárba (Motorvelociped), 40-50 km/h végsebesség, kb. 40 kg, 700 korona, 150 dollár, csak a biciklire volt garancia, később 189 köbcentis, 2,0 LE-s verzió is volt (HK márka).

1907 – Két éven át NSU motort használtak, majd vettek erőforrásokat a svájci MotoSacochétól is.

1909 – 23 db Husqvarna motorkerékpár kel el.

1963 – Léghűtéses, egyhengeres, 250 köbcentis, kétütemű, négyfokozatú, króm-molibdén váz, 19 és 18 col kerék, 94,3 kg

1970 – Husqvarna 400 Cross – 396 cm3, egy henger, két ütem, kb. 40 LE. Ezzel megy Smith az On Any Sunday filmben, a tengerparton.

1971. augusztus 23. – Steve McQueen Husqvarnával ugrat a Sports illustrated magazinban.

1972 – Husqvarna 400 CR

1983 nyara – Husqvarna 510 TE, O váz, a világ legkönnyebb endurója, hatfokozatú váltó, 36 mm Dell’Orto, 140 wattos elektromos rendszer, két kulcsos első dobfék, automatikus és kézi dekompresszor, Husqvarna ITC hátsó felfüggesztés. 48 LE, 1460 mm tengelytáv, 125 kg menetkész tömeg, 250 kg legnagyobb megengedett össztömeg. Az 510 kódjelű folyadékhűtésű egyhengeres – a modern enduróerőforrások alapja.

1989 – WR 125 és 250 – 125: Marzocchi villa, új oldalidomok a tank és a hűtőradiátor mellett; a 250-es modell 240 és 260 változatban volt elérhető, WP telók, powerszelep, kétütem, hatfokozatú váltó, Excel kerekek – nagyon adta! 😉

1998 – TE610 – folyadékhűtésű, négyszelepes, egyhengeres, négyütemű, 45 mm Marzocchi, progresszív Showa központi hátsó rugóstag, DID lánc, Brembo fék, Dell’Orto PHM 40 DS, 577 köbcenti, hatfokozatú váltó

Husqvarnák 1910 és 1965 között:

1910 – Modell 65 – 275 cm3 – MotoReve

1927 – Modell 610 – 1000 cm3 –

1928 – Modell 25 – 175 cm3 – JAP

1929 – Modell 30 – 250 cm3 – JAP 250 Racer

1919-1934. – Modell 160-200 – 550 cm3 – Első saját motor (V2-es)

1932 – Modell 35 – 350 cm3 – Első saját egyhengeres motor

1933 – Modell 120 – 990 cm3

1938 – Modell 301 – 98 cm3

1940-1941 – Modell 22 – 98 cm3 – Änglavinge – Angyalszárny

1946-1949 – Modell 24 – 118 cm3 – Svartqvarna – Fekete malom

1950-1959 – Modell 27 – 118 cm3 – Rödqvarna – Piros malom

1950 – Modell 281 – 175 cm3 – Drömbågen – Győzelmi mámor

1955-1965 – Modell 32 – 123 cm3 – Blöjpilen – Pelenkanyíl (!?) Nem találtam más fordítás a Blöjre. Biztos valami kezdőknek szánt gép. Oder?

1955-1965 – Modell 282 – 175 cm3 – Silverpilen – Ezüstnyíl

1957-1958 – Modell 283 – 200 cm3 – Guldpilen – Aranynyíl

 

Husqvarnák 1965 és 1990 között:

1965      –             250

1966      –             250

1966      –             360 Motocross

1967      –             250

1967      –             250T Commando

1967      –             360 Viking

1968      –             250

1968      –             250T Commando

1968      –             360 Viking

1969      –             250

1969      –             360 cross

1969      –             360C sportsman

1969      –             400 cross

1970      –             250

1970      –             360 cross

1970      –             360C sportsman

1970      –             400 cross

1971      –             250

1971      –             360 cross

1971      –             360C enduro

1971      –             400 CR

1972      –             125 CR,WR

1972      –             250 CR

1972      –             250 WR

1972      –             360C enduro

1972      –             400 CR

1972      –             450 CR

1972      –             450 WR

1973      –             125 CR

1973      –             125 WR

1973      –             250 WR RT

1973      –             250 CR

1973      –             250WR

1973      –             360 WR RT

1973      –             400 CR

1973      –             450 CR

1973      –             450 WR

1974      –             125 CR

1974      –             125SC

1974      –             175 WR

1974      –             250 CR

1974      –             250 WR

1974      –             360 WR RT

1974      –             400 CR

1974      –             400 WR

1974      –             450 CR

1974      –             450 WR

1975      –             250 WR

1975      –             360 WR RT

1975      –             360 CR GP

1975      –             400 WR

1975      –             460

1976      –             125 CR GP

1976      –             250 CR

1976      –             250 WR

1976      –             360CR

1976      –             360WR

1976      –             360 Auto

1977      –             125 CR GP

1977      –             250 CR

1977      –             250 WR

1977      –             360 WR

1977      –             360 Auto

1977      –             390 CR

1978      –             125 CR

1978      –             250 CR

1978      –             250 WR

1978      –             250 OR

1978      –             390 CR

1978      –             390 WR

1978      –             390 OR

1978      –             390 AMX

1979      –             125 CR,WR

1979      –             250 CR

1979      –             250 WR

1979      –             250 OR

1979      –             390 CR

1979      –             390 WR

1979      –             390 OR

1979      –             390 ACC

1980      –             125 CR

1980      –             250 CR

1980      –             250 WR

1980      –             250 OR

1980      –             390 CR

1980      –             390 WR

1980      –             390 OR

1980      –             390 ACC

1981      –             125 CR

1981      –             125WR

1981      –             250 CR

1981      –             250 WR

1981      –             250 XC

1981      –             430 CR

1981      –             430 WR

1981      –             430 XC

1982      –             125 CR

1982      –             125 WR

1982      –             125 XC

1982      –             250 CR

1982      –             250 WR

1982      –             250 XC

1982      –             250 MP

1982      –             430 CR

1982      –             430 WR

1982      –             430 XC

1982      –             500 CR

1983      –             125 CR

1983      –             125 WR

1983      –             125 XC

1983      –             175 WR

1983      –             175 XC

1983      –             250 CR

1983      –             250 WR

1983      –             250 XC

1983      –             430 WR

1983      –             500 CR

1983      –             500 XC

1983      –             500 TC

1983      –             510 TE

1983      –             510 TX

1984      –             125CR

1984      –             125WR

1984      –             125XC

1984      –             250CR

1984      –             250WR

1984      –             250XC

1984      –             400 WR

1984      –             500CR

1984      –             500 WR

1984      –             500 XC

1984      –             500 AE

1984      –             510 TE

1984      –             510TX

1985      –             125CR

1985      –             125WR

1985      –             125XC

1985      –             250CR

1985      –             250WR

1985      –             250XC

1985      –             250WRX

1985      –             400 WR

1985      –             400 WRX

1985      –             500 CR

1985      –             500 XC

1985      –             500 AE

1985      –             500 TC

1985      –             510 TE

1985      –             510 TX

1986      –             125 Motocross

1986      –             125 Enduro

1986      –             125 CrossCountry

1986      –             250 Motocross

1986      –             250Enduro

1986      –             250 CrossCountry

1986      –             400 Enduro

1986      –             400 CrossCountry

1986      –             430 A-Enduro

1986      –             500 Motocross

1986      –             500 CrossCountry

1986      –             500 4S Motocross

1986      –             510 4S Enduro

1986      –             510 4S

1987      –             125 WR

1987      –             240 CR

1987      –             250 CR

1987      –             240 WR

1987      –             250 WR

1987      –             250 XC

1987      –             400 WR

1987      –             430 CR

1987      –             430 WR

1987      –             430 XC

1987      –             430 Auto

1987      –             500 CR

1987      –             500 XC

1987      –             510 TC

1987      –             510 TE

1987      –             510 TX

1988      –             125 WRK

1988      –             250 WR

1988      –             250 XC

1988      –             430 CR

1988      –             430 WR

1988      –             430 XC

1988      –             430 AE

1988      –             510 TC

1988      –             510 TE

1988      –             510 TX

1989      –             125 WRK

1989      –             240/250/260 WRK

1989      –             250 WMX

1989      –             250 WXE

1989      –             430 WR0

1990      –             430 WR

1975-76                –             175 GP

1981-82                –             420 AE

1981-82                –             420 AXC

 

Forrás:

Smith&Marton Automotive Press Agency

www.husqvarnamusem.se (Husqvarna Museum, Hakarpsvägen 1, SE-561 41 Huskvarna)

www.husqvarnagroup.com

www.husqvarna-motorcycles.com/heritage/

https://www.bmwblog.com/2012/04/01/a-company-profile-husqvarna-motorcycles/

http://www.husqvarna-motorcycles.com/es/good-old-times/1925-husqvarna-tour/

http://www.motorcyclespecs.co.za/model/husqvana/Husqvarna%20400%20cross.htm

https://www.husqvarnaoutlet.com/frame_engine_id_list

https://sv.wikipedia.org/wiki/Silverpilen_(motorcykel)

http://www.motorcycledaily.com/2013/05/husqvarna-the-strange-aftermath-of-the-sale-to-ktms-pierer/

http://www.geocities.ws/mikaelwerkelin/cucciolo2_86.html

http://www.husqvarna-club-norway.com

 

 

 

A járműlámpa története (History of automotive lights)

 Autó, Motorkerékpár, Technika, Történelem   A járműlámpa története (History of automotive lights) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
márc 212013
 

Járműlámpa, Honda Civic 88 projector headlights

A járműlámpa története:

Eleinte gyertya, acetilén, olaj.

A karbidlámpáknál a behelyezett kalcium-karbid és a hozzáadott víz elegye acetiléngázt fejleszt, amit egy égőfejen vezetnek ki, s gyújtanak be. Az olaj és karbidlámpák gyártásában a birminghami Lucas King of  The Road cég járt az élen. Ma a céget Lucas Industries -ként ismerjük, és a TRW Automotive tulajdona.

1808 – Humphry Davy feltalálja az ívlámpát. A galvánelem két pólusához egy-egy szánelektródot kötött, ezeket közelített egymáshoz, és az úthúzó ív szolgáltatta a fényt.

1879 – Thomas Alva Edison szabadalmaztatja a szénszálas izzólámpát

1898 – Columbia Electric autó az Electric Vehicle Company-tól. Nem volt túl kiforrott konstrukció, az izzószál hamar elégett vagy elszakadt a rossz utakon.

1908 – A Peerless alapfelszereltségként kínálja az elektromos fényszórókat

1912 – A Cadillac beépíti járműveibe a Delco elektromos gyújtását és a fényszóróját

1915 – Guide Lamp Company bemutatta a tompított fényszórót.

Cord 810 Convertible – A világ első szériagyártású bukólámpás modellje, a lámpákat
kézzel, a műszerfal két oldalán elhelyezett karokkal lehetett lenyitni.

1936 – Színre lép az első rejtettlámpás autó, a Cord 810.

1938 – A Cadillac elsőként vezeti be a ködlámpákat

1942 – Megjelenik az első elektromotorokkal mozgatott bukólámpákkal gyártott modell, az 1942-es (Chrysler DeSoto). A rendszert Airfolnak hívták.

1954 – A Cadillac piacra dobja az Autronic Eye névre keresztelt rendszert, ami automatikusan kapcsol tompított és távolsági között.

1957 – Megjelenik az aszimmetrikus, tompított fénykibocsátású izzó. Az eltérő hosszúságú fénynyalábot a kanalas izzó árnyékolólapjának 15 fokos leélezésével oldották meg.

1962 – Bemutatkozik az első halogénlámpa, ahol a búrát halogéngázzal töltik meg. Ez megakadályozza az izzószál fémgőzeinek lecsapódását, egyúttal az izzó befeketedését.

1971 – Megjelennek a bilux halogén izzók az európai gépkocsikon.

1977 – Városon kívül kötelező lesz a nappali menetfény Svédországban.

1983 – Piacon az elliptikus fényszórók.

1988 – Megjelennek a rendszerbe állított, szabad térgeometriájú izzók.

1991 – A BMW 7-es sorozata az első szériagyártású jármű, melyhez xenon fényszóró rendelhető.

1996 – Bemutatkozik az első egyenáramú xenonlámpával gyártott amerikai autó, a Lincoln Mark VIII.

2004 – A Lotus Esprit és a Corvette C5 kifutásával véget ér a bukólámpás korszak. Elsősorban a gyalogosvédelmi előírások, a komplexitás és a drága előállítás miatt ment ki a divatból.

 

Fényszórók típusai (idézetek a Hellától)

Parabolikus fényszórók:

A parabolikus fényszórók tükröző felülete a hossztengely körüli elforgatással előállított forgásparaboloid. Sajátossága, hogy a tükröző felülete a gyújtópontjában elhelyezett fényforrás fényét, egymással párhuzamos sugarakból álló fénykéveként vetíti a jármű elé, amely távolsági fényként jól hasznosítható. Az izzószál gyújtópont elé helyezésével olyan fénykéve állítható elő, amelynek fényét a reflektor az optikai tengelyen keresztül lefelé, az útfelületre tükrözi, amely tompított fényként hasznosítható. A fényszóróból kilépő fénykévét, a reflektor felső részén, a szóró üveg függőleges bordázatú elemei vízszintes, prizmás elemei pedig (az aszimmetrikus részen) függőleges irányban osztják el olymódon, hogy a fény legnagyobb része, a szembejövők elvakítása nélkül, az útfelület legnagyobb megvilágítást igénylő részeire essen.

A parabolikus fényszórók meghatározó szerepet töltöttek be a gépkocsik útmegvilágító eszközeinek történetében. Nagy átmérőjük miatt azonban a kisebb légellenállású, lapos orrkiképzésű járműformák kialakításának gátjává kezdtek válni. Sőt, mivel a fényszórók által megvilágított útszakasz esetenként rövidebbnek bizonyult a megálláshoz szükségesnél, a csupán 26%-os fényhasznosítású parabolikusnál kisebb átmérőjű, és távolabbra világító tompított fényszórókat kellett kifejleszteni. Annál is inkább, mert a nagyobb átmérőjű, téglalap alakúra csonkolt két, illetőleg négy fényszórójú rendszerek használatával is csupán egy százalékkal, 27%-ra sikerült növelni a parabolikus lámpák fényhasznosítást.

Elliptikus fényszórók:

A 36%-os fényhasznosítású, vetítő rendszerű elliptikus fényszórók a parabolikushoz képest érdemi továbblépést jelentettek. Tükröző felülete: ellipszis hossztengelye körüli elforgatásával előállított forgás-ellipszoid. Világítórendszere a tükröző felület egyik gyújtópontjában elhelyezett fényforrásból, a másik gyújtópont mögé helyezett szórólencséből és a két gyújtópont között, a lencséhez közeli árnyékoló lemezből épül fel. Az európai rendszerű tompított világítás világos-sötét határvonalát, a második gyújtópont előtt, ahhoz közeli árnyékoló lemez hozza létre, amely levágja a tükröző felület alsó részéről, a szórólencsére jutó fény, e nélkül vakító részét. Emiatt főképp ködlámpaként és tompított fényszóróként kerülnek alkalmazásra.

Szabad térformájú fényszórók:

A szabad térformájú fényszórók számítógéppel optimalizált alakú, fénykibocsátású, és törőfelületű útmegvilágító eszközök. Sajátosságuk, hogy a kilépő fénysugarak eltérítését, szórását és elosztását közvetlenül az optimalizált tükröző felület idézi elő. Ez olyan felületelemekből áll, amelyek az úttest eltérő területeit jól elkülönülő tükörelemekről visszavert fénnyel világítják meg. Emiatt törőmintázat nélküli fedőüvegű változatban is készíthetők. A szabad térgeometriájú fényszórók fényhasznosítása eléri a 45%-ot, ami a tapasztalatok szerint vetítő technikával, tovább javítható.

Tükröző-vetítő fényszóró:

A tükröző-vetítő fényszórók elliptikussal kombinált, szabad térformájú útmegvilágító eszközök, amelyek a két rendszer előnyeit egyesítik. Jellegzetes elemeik: a forgás-ellipszoidhoz közelálló, szabad térgeometriájú reflektor, annak első gyújtómezejében elhelyezett fényforrás, amelyet a második gyújtópont körüli gyújtótér mögé helyezett szórólencse, és a lencséhez közeli árnyékoló lemez. A reflektor olyan kialakítású, hogy a lámpa által kisugárzott fény lehető legnagyobb részét visszaverje és juttassa át az árnyékoló lemez fölött, a szórólencsére, hogy az, minél nagyobb szórás-szélességgel terítse azt az út hatékony megvilágítása érdekében. A közvetlenül a világos-sötét határvonalkörnyékén koncentrálódó fénykibocsátás a korábbi rendszerekénél nagyobb látótávolságot, és ellazultabb vezetést tesz lehetővé, ami főképp hosszabb éjszakai vezetés alkalmával kedvező. A tükröző-vetítő fényszórók fényhasznosítása 50-52%-os. Előnyei miatt a mai korszerű fényszórók többsége tükröző-vetítő rendszerű.
Egyetlen hátrányuk, hogy a nagy fényáramú változatok 60-80 mm-es, üvegből készített szórólencséje számottevően megnöveli a fényszóró saját tömegét.

 

Xenonok fajtái

különálló: D2 és D4

izzóba integrált: D1 és D3

HID fényszóróknál kötelező a lámpamosó, mert a búrára rakódott kvarcszemcsék szétszórják a fényt, és így a fényszóró még inkább elvakítja a szembejövőt.

HID: High-intensity Discharge, azaz nagy intenzitású gázkisüléses lámpa

Sealed beam: A búra, a ház és az izzó egy egység

Halogénlámpák élettartama: kb. 450 – 1000 óra

Xenonlámpák élettartama: kb. 2000 óra

 

A xenonnak nagyobb a ragyogása
 
 

Motorkerékpárok:

2005 – Megjelenik a BMW K 1200 LT, a világ első HID fényszórókkal kínált motorkerékpárja.

2006 – A BMW K 1200 GT is rendelhetők a HID izzók.

A BMW K1600GT és GTL modellekhez adaptív fényszóró is rendelhető. Itt egy szervomotorokkal mozgatott tükör mindig annak függvényében irányítja a fényt, hogy a motor mennyire van ledöntve.

Törvényi háttér:

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet (MR) előírása tartalmazza:

„37. §
(4) A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni.

Tehát HC, HCR, HR, jelzésű fényszórókban csak halogén izzók (H1, H3, H4, H7, stb.) használhatók, mert ezek a fényszórók csak a típusra előírt izzókkal teljesítik a világításra vonatkozó előírásokat.

„38. §
(3) A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.”

Összességében elmondható, hogy utólagos átépítésre tulajdonképpen nincs lehetőség, csak akkor ha az adott típusnak volt HID fényszórókkal gyártott változata is, s ennek alkatrészeit építtetjük át szakszervizben. A HID fényszórókhoz előírás az automatikus fényszóróállítás és a fényszórómosó.

Források:

Hella

www.autoevolution.com

http://users.atw.hu/mb-w108/

Autógyárak, illetve járműösszeszerelő-üzemek Európában és környékén (Vehicle Assembly Plants)

 Autó, Technika   Autógyárak, illetve járműösszeszerelő-üzemek Európában és környékén (Vehicle Assembly Plants) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 052012
 

Autógyárak, illetve járműösszeszerelő-üzemek Európában és környékén (Vehicle Assembly Plants):

 

BMW autógyárak:

o Dingolfing, Németország

o Goodwood, Egyesült Királyság

o Leipzig, Németország

o Munich, Németország

o Oxford,Egyesült Királyság

o Regensburg, Németország

 

DAIMLER autógyárak:

o Bremen, Németország

o Dusseldorf, Németország

o Hambach, Franciaország

o Ludwigsfelde, Németország

o Rastatt, Németország

o Sindelfingen, Németország

o Vitoria, Spanyolország

 

FIAT autógyárak:

o Cassino, Olaszország

o Maranello, Olaszország

o Melfi, Olaszország

o Mirafiori, Olaszország

o Modena, Olaszország

o Pomigliano, Olaszország

o Suzzara, Olaszország

o Termini-Imerese, Olaszország

o Tychy, Lengyelország

o Valladolid, Spanyolország

o Zaporozhye, Ukrajna

 

FORD autógyárak:

o Castle Bromwich, Egyesült Királyság

o Cologne, Németország

o Craiova, Románia

o Gaydon, Egyesült Királyság

o Genk, Belgium

o Ghent, Belgium

o Halewood, Egyesült Királyság

o Newport Pagnell, Egyesült Királyság

o Saarlouis, Németország

o Solihull, Egyesült Királyság

o Southampton, Egyesült Királyság

o Torslanda, Svédország

o Valencia, Spanyolország

o St. Petersburg, Oroszország

 

GENERAL MOTORS autógyárak:

o Antwerp 2, Belgium

o Bochum, Németország

o Eisenach, Németország

o Ellesmere Port, Egyesült Királyság

o Gliwice, Lengyelország

o Luton, Egyesült Királyság

o Rüsselsheim, Németország

o St. Petersburg, Oroszország

o Trollhättan, Svédország

o Zaragoza, Spanyolország

 

HONDA autógyárak:

o Gebze, Törökország

o Swindon, Egyesült Királyság

 

HYUNDAI-KIA autógyárak:

o Izmit, Törökország

o Nosovice, Csehország

o Zilina, Szlovákia

 

MITSUBISHI autógyárak:

o Born, Hollandia

o Tramagal, Portugália

 

NISSAN autógyárak:

o Avila, Spanyolország

o Barcelona, Spanyolország

o Sunderland, Egyesült Királyság

 

PORSCHE autógyárak:

o Leipzig, Németország

o Zuffenhausen, Németország

 

PSA/PEUGEOT-CITROEN autógyárak:

o Aulnay, Franciaország

o Mangualde, Portugália

o Mulhouse, Franciaország

o Poissy, Franciaország

o Rennes, Franciaország

o Sochaux, Franciaország

o Trnava, Szlovákia

o Vigo, Spanyolország

o Villaverde, Spanyolország

 

RENAULT autógyárak:

o Batilly, Franciaország

o Bursa, Törökország

o Dieppe, Franciaország

o Douai, Franciaország

o Flins, Franciaország

o Moscow, Oroszország

o Maubeuge, Franciaország

o Novo Mesto, Slovenia

o Palencia, Spanyolország

o Pitesti, Románia

o Sandouville, Franciaország

o Valladolid, Spanyolország

 

SUZUKI autógyár:

o Esztergom, Magyarország

 

TATA MOTORS autógyárak:

o Castle Bromwich, Egyesült Királyság

o Halewood, Egyesült Királyság

o Solihull, Egyesült Királyság

 

TOYOTA autógyárak:

o Adapazari, Törökország

o Burnaston, Egyesült Királyság

o Valenciennes, Franciaország

o St. Petersburg, Oroszország

 

VOLKSWAGEN autógyárak:

o Bratislava, Szlovákia

o Crewe, Egyesült Királyság

o Dresden, Németország

o Emden, Németország

o Forest, Belgium

o Győr, Magyarország

o Hanover, Németország

o Ingolstadt, Németország

o Kaluga, Oroszország

o Kvasiny, Csehország

o Martorell, Spanyolország

o Mlada Boleslav I, Csehország

o Mlada Boleslav II, Csehország

o Molsheim, Franciaország

o Mosel, Németország

o Neckarsulm, Németország

o Pamplona, Spanyolország

o Poznan, Lengyelország

o Sant’Agata Bolognese, Olaszország

o Sarajevo, Bosznia

o Setubal, Portugália

o Vrchlabi, Csehország

o Wolfsburg, Németország

 

Többiek:

o Aston Martin, Gaydon, Egyesült Királyság

o Aston Martin, Newport Pagnell, Egyesült Királyság

o Aston Martin, Total

o Avtotor, Kaliningrad, Oroszország

o AvtoVAZ, Grozhny, Oroszország

o AvtoVAZ, Togliatti, Oroszország

o Ford Otosan, Kocaeli, Törökország

o GAZ, Birmingham, Egyesült Királyság

o GAZ, N. Novgorod, Oroszország

o GAZ Total

o GM-AvtoVAZ, Togliatti, Oroszország

o LuAZ, Cherkasy, Ukrajna

o LuAZ, Lutsk, Ukrajna

o Sevel Nord, Hordain, Franciaország

o Sevel Sud, Val di Sangro, Olaszország

o Sollers, Naber. Chelnye, Oroszország

o Sollers, Ulianovsk, Oroszország

o Sollers, Yelabuga, Oroszország

o TPCA, Kolin, Csehország

o UkrAvto, Ilychevsk, Ukrajna

o UkrAvto, Warsaw, Lengyelország

o UkrAvto, Zaporozhye, Ukrajna

 

Forrás:

ACEA

Smith&Marton archív

 

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.