Járműipari beszállítók – Peugeot 301 1.6 HDi MY2012 (automotive suppliers)

 Autó, Beszállítói címkék, Technika   Járműipari beszállítók – Peugeot 301 1.6 HDi MY2012 (automotive suppliers) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 282012
 

 

A japán járműipar története (History of japanese automobile industry)

 Autó, Történelem   A japán járműipar története (History of japanese automobile industry) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 272012
 

A japán járműipar története:

A jegyzetek Koichi Shimokawa “The Japanese Automobile Industry – A business history” című könyvén alapulnak.

Notes based on the book “The Japanese Automobile Indutstry – A business history” written by Koichi Shimokawa.

Shintaro Yoshida autómobilja, a Takuri (Yoshida-shiki) 1907-ből

1902 – Shintaro Yoshida és Komanosuke Uchiyama megalapítják az Automobile Company-t (Otomobiru Shokai) és építenek egy kéthengeres, 12 lóerős amerikai motor hajtotta próbajárművet. Ezzel leteszik a japán járműipar alapjait.

Torao Yamaba és családja pózol a kéthengeres, 25 lóerős, tíz fő szállítására alkalmas gőzkocsin. A jármű 4572 mm hosszú és 1371 mm széles volt, spirálrugókkal kiegészített laprugós felfüggesztésre épült, és gumikon gördült. Sajnos a korai japán autókról szinte semmilyen információ nem maradt fent, ezt az infót a www.prewarcar.com weboldalon találtam, a kép J.H. Wherry ” Automobiles of the World” című könyvében jelent meg.

1904 – Torao Yamaba kéthengeres gőzhajtású járművet készít Okoyamában.

1912 – A Masujiro Hashimoto által alapított Kaishinsha vállalat készít egy Dattogo névre keresztelt tanulmánymodellt.

1920 – A Hakuyosha előáll az Otomogo terveivel.

1923 – 250 darab Otomogo készül, ez a legnagyobb példányszámban gyártott modell a japán járműipar kezdeti éveiből. Tokiót komoly földrengés rázza meg, a helyreállítások során a kormány Ford T-Modelleket vásárol, amiket busszá építenek át.

1925-1926 – A Ford és a General Motors összeszerelő üzemeket hoz létre a szigetországban, s autók, illetve szállítójárművek gyártásába kezd.

1929 – Az importált járművek száma 15-16 000 ezer darab.

1933 – Létrejön a  Tobata Foundry Company járműipari részlege, a Nissan, ami a Datto névre keresztelt járművet szabadalmaztatja. Ezzel párhuzamosan a Toyoda Automatic Loom Works is létrehozza járműipari részlegét Toyota néven.

1935 – Beiktatják a Járműipari Törvényt (Automotive Manufacturing Industries Law – Jidosha Seizo Jigyo Ho), ami a Nissant és a Toyotát nevezi meg hivatalos járműgyártóként. A rendelkezés célja, hogy előnyt biztosítson a hazai gyártóknak, egyszersmind szabályozza a gépjárműimportot.

1936 – Független céggé válik a Toyota.

1940 – A háborús időszakban súlyos korlátozások lépnek érvénybe a a külföldi gyártókra vonatkozólag, így 1940-ben felfüggesztik tevékenységüket Japánban. A hazai gyártók javarészt középméretű szállítójárműveket készítenek, komoly problémát okozott azonban a (fejlett) beszállítók hiánya. Ekkor jön létre a Diesel Jidosha Kogyo, a Tokyo Jidosha Kogyo utódja, ami szintén hivatalos gyártóvá lép elő, és dízel teherautók, illetve buszok gyártásába kezd. A céget ma Isuzu Motors-ként ismerhetjük.

1940-1945 – A második világháború során a japán járműipar elsősorban hadászati célokra fejlesztett teherautókat készített, élen a Mitsubishi Heavy Industries-zel és a Hino Motors-szal. A gyenge beszállítói hálózat miatt az első évben csak 20 000 példányt tudtak gyártani.

1949. december 16. – Létrejön a Nippondenso Co. Ltd.

1950 – Nagy sztrájk a Toyotánál.

1952 – Elindul a személyautó-gyártás, a márkák európai vállalatokkal kötnek szövetséget a technika és technológia fejlesztése végett. Így jön létre a Nissan-Austin, a Hino-Renault és Isuzu-Hillman is. A Toyota és a Prince Motors japán gyártók saját útjukat járják.

1953 – Nagy sztrájk a Nissannál.

1956 – A japán járműipar éves termelése 111 000 jármű (teherautók és buszok is).

1966 – A Nissan felvásárolja a Prince Motors-t, és a Fuji Heavy Industries-zel megalapítja a Nissan Groupot. (Ez az egyetlen egyesülés a japán járműipar történetében 1991-ig)

1969 – Pénzügyi szövetségre lép a Mitsubishi és a Chrysler.

1971 – Szintén pénzügyi szövetségre lép az Isuzu és a General Motors, valamint a Toyo Kogyo (később Mazda) és a Ford.

1973-1974 – Olajválság. Az eladások némiképp visszaesnek.

1975 – Exportba kezd a Honda. Az összesített adatok szerint 6 941 000 jármű készül Japánban.

1977 – A Japánban gyártott járművek 51 százaléka exportra készül. A járműipari alkalmazottak száma 653 000 fő.

1980 – A Toyota éves termelése átlépi a hárommillió járművet. A Japánban gyártott járművek 54 százaléka exportra készül. Az összesített adatok szerint 11 043 000 jármű készül Japánban, ami az előző évhez viszonyítva 14,6 százalékos növekedést jelent.

1981 – A Honda gyárat épít Ohióban.

1982 – A Nissan gyárat épít Tennessee-ben. Az amerikai exportot “önkorlátozzák”, így valamelyest csökkennek az eladások.

1987 – A Toyota és a GM együttműködésbe kezd és közös gyárat építenek Kentucky-ban. Ugyanebben az évben a Mazda Michiganben, a Mitsubishi – a Chryslerrel közösen – Illinois-ban hozza létre saját üzemegységeit. A yen árfolyama csökken, ami az exportbevételek csökkenésével jár.

1990 – A Japán Kereskedelmi és Ipari Minisztérium adatai szerint az japán járműipar 42 400 milliárd yen bevételre tett szert az év során, ami a teljes japán ipar bevételeinek 13 százaléka.

1991 – Az összesített adatok szerint 13 245 000 jármű készül Japánban. (Németországban 5 150 000 db, Franciaországban 3 610 000 db). A Toyota (4,05 millió jármű) és a Nissan (2,32 millió jármű) együttvéve a termelés 48 százalékát tudhatja magáénak.

 

 

Kapcsolat az alkalmazottakkal:

Bevett szokás, hogy országos vagy iparági szakszervezetek helyett vállalatonként különálló munkástömörüléseket hoznak létre. Ezek vezetői ún. előkonzultációk során egyeztetnek a cég irányítóival,  ahol az üzleti és technikai tervekre is érdemi befolyással lehetnek.

 

Minőség:

A japán QC, azaz Quality Circle alapja a munkavállaló és a cég közötti kölcsönös bizalom, illetve a szoros együttműködés. A japán járműipar alkalmazottjai tisztában vannak vele, hogy minél jövedelmezőbb a vállalkozás, annál nagyobb fizetésre tehetnek szert, így lelkiismeretesen végzik munkájukat, s különösen nagy figyelmet fordítanak a minőségre.  Még a legkisebb felmerülő hibákat is azonna jelentik a vezetőségnek, egyszersmind megoldásukban is aktív szerepet vállalnak. Ez nem csak a minőségre, hanem a munkakörnyezetre, a kiadásokra és a termelékenységre is jó hatással van. Ezzel szemben Európában és Amerikában a munkások “csak gyártanak”, munkájukat pedig utólag ellenőrzik, ami folyamatos súrlódással jár, és lassítja a fejlesztési folyamatokat. A kilencvenes évek elején végzett felmérések szerint a japán gyárak méretükhöz mérten kétszer akkora kapacitásra képesek, mint az amerikai és európai riválisok, igaz, a munkaórák száma magasabb.

A magas minőséghez nagyban hozzájárul, hogy a japán ipar az egyéb területeken (pl. kohászat, gumi-, üveg- és műanyaggyártás) is komoly tradíciókkal rendelkezik.

 

Főbb beszállítók:

Nippon Hatsujo (lengéscsillapító, tekercsrugó)

Akebono Brake (fékrendszerek)

NOK (tömítések)

Nippontokushotugyou (gyújtógyertyák)

 

Ajánlott irodalom:

Honda történelem

Toyota történelem

Nissan történelem

Mitsubishi történelem

Mazda történelem

 

Néhány szó a Delphiről

 Autó, Technika   Néhány szó a Delphiről bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
feb 092011
 

Delphi Automotive Systems

(5725 Delphi Drive
Troy, Michigan 48098-2815
U.S.A. )

Vezető elektronikai és technológia beszállító, 30 országban üzemeltet technikai és szolgáltató központokat, illetve gyártóegységeket.

A céget 1994-ben a General Motors hozta létre Automotive Components Group néven, majd 1995-ben Delphi Automotive Systems-re keresztelték át. Profilbővülés miatt 2002-ben újra átnevezték a céget, ami Delphi Corporation néven folytatta működését. Az elmúlt évtizedben többször jutott csőd közelébe a vállalat, jelenleg a Rothschild Befektetési Bank irányításával zajlik a cég újraszervezése.

 

 

Járműipari termékek:

Elektronika:
  • Fedélzeti számítógépek – ECU vagy Body Control Modul
  • Riasztók
  • Indításgátlók
  • Hanggenerátorok elektromos és hibrid járművek számára
 
Műszerfali elemek:
  • Analóg és digitális kijelzők
  • Head-up kijelzők
  • Multifunkciós kormányok
  • Bajuszkapcsolók
  • Középkonzolok
  • Multimédia interfészek
  • Tetőre szerelhető kapcsolótáblák
  • Ülésmozgató kapcsolótáblák

 

 Elektromos hálózat:
  • Kábelek, csatlakozók
  • Adatátviteli rendszerek
  • Elektronikai központok
  • Gyújtásrendszerek
  • Tervezőszoftver (Delphi Velocity Tool Suite)

 

Üzemanyagcellák:
  • Solid Oxide Fuel Cell Technology
 
Alkatrészek elektromos és hibrid járművekhez
  • Akkumulátortöltők
  • Akkumulátorcsomagok
  • Szabályozók
  • Nagy feszültségű kábelek
  • Inverterek

Infotainment:

  • Audiorendszerek
  • Navigációs rendszerek
  • Vevőegységek
Erőátviteli rendszerek:
  • Dízelmotor-vezérlő rendszerek
  • Benzinmotor-vezérlő rendszerek
  • Üzemanyagrendszerek
  • Váltóvezérlő rendszerek
Aktív biztonsági berendezések:
  • Sebességrögzítők
  • Ütközésmérséklő rendszerek
  • Radar- és kamerarendszerek
  • Sávelhagyás-ellenőrző rendszerek
  • Parkolóasszisztensek
  • Holttér-figyelő rendszerek
Passzív biztonsági berendezések:
  • Ütközésérzékelő szenzorok
  • Légzsákvezérlő szenzorok
  • Utasérzékelő szenzorok
Szenzorok:
  • Futóműszenzorok
  • Levegőminőség szenzorok
  • Levegőhőmérséklet szenzorok
  • Oxigénszenzorok
  • Sebességszenzorok
  • Nyomásérzékelők
  • Váltószenzorok
  • Turbószenzorok
  • Pozícióérzékelők
Hőgazdálkodás:
  • Klímakompresszorok
  • Légkondicionáló-vezérlő rendszerek
  • Hűtő-, fűtő- és légcserélő rendszerek
  • Erőátvitel-hűtési rendszerek

 

Az alkatrészgyártás mellett a Delphi szerszámok gyártásával és szerelők képzésével is foglalkozik.

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.